Az 500 éves bizonyíték

2013.05.05 09:50    |    Sas Tamás  

Amint az Érseki Könyvtár kiállításáról írt cikkünkben jeleztük, a kiállított darabok közt található egy négykötetes mű, melynek nemcsak a korából adódik érdekessége. Ahogy dr. Lakatos Andor előadásából megtudhattuk, az 1483–84-ben Velencében nyomtatott teológiai értekezés 3. kötete főszereplője, „bizonyítéka” volt a Rákosi-korszak egyik koncepciós perének.

 

lakatos_andor_320
 

A negyvenes évek végén, kora ötvenes években – mint ma már tudjuk – a berendezkedő totalitárius (sztálinista) államszervezet igen kíméletlen módszerekkel is igyekezett megtörni minden vélt vagy valós ellenfelét, ellenségét. „Aki nincs velünk, az ellenünk van” – mondta Rákosi, és aki ellene volt, azt meg kellett semmisíteni, de legalább megtörni. (Mondásának eredete egyébként, paradox módon a Biblia.)

Az egyik ilyen ellenség a katolikusság volt. A protestáns egyházakkal korábban már egyezség született az egymás mellett élésről, amikor az ellenálló Katolikus Egyház megtörésére 1948-ban megrendezték a Mindszenty-pert. (Melyről hely szűkében részleteket itt nem áll módunkban közölni.) A koncepciós per vádlottait több évi börtönre, a bíborost és egy társát életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1950-ben ezek után került sor a megállapodás aláírására Grősz érsek által, július 21-én pedig a püspökök, valamint a szerzetesrendek főnökei letették az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Azonban ezzel sem sikerült elérni a kívánt célt, a papság többsége ugyanis nem fogadta el a megállapodást. Ráadásul az államhatalom elkövetett egy hibát. Szeptemberben hivatalosan is feloszlatták a szerzetesrendek többségét, ezrével téve utcára a szerzeteseket. Miért gondolták szükségesnek ezeket a lépéseket, és hogy bizonyultak mégis hibának?

Az állampárt frissen szerzett hatalmát nem látta elég biztosnak – mint ahogy nem is volt az –, ezért, sok korábbi rendszerváltáshoz hasonlóan kiadta a jelszót: „A múltat végképp eltörölni” Ha e jelszót kommunista eredetűnek gondolnánk, nagyot tévednénk, elég csak Szent Istvánra és a keresztény állam megalapozására gondolnunk, vagy a „nagy” francia forradalomra, de bőven van még példa. Rákosiék számára a legveszélyesebb ellenfél (ellenség) a katolikus egyházi szervezet volt, hiszen erős, mély társadalmi alapokkal rendelkező, a nép körében jelentősen támogatott, nagyon jól szervezett csoport volt. E helyzetnek az elemzése valójában messze többet igényelne egy újságcikk kereteinél, a helyzettel megalkudva azonban ezt mellőznünk kell, s maradni egy kisebb, de jellemző részletkép felvázolásánál. Tehát a kommunista párt igyekezett kizárni az Egyház befolyását (is) az ország ügyeibe. Mikor már majdnem célban érezhette magát, szembesült azzal, hogy a korábban rendházakban élő szerzeteseket a feloszlatással még közelebb zavarta a polgárokhoz, még inkább lehetőséget teremtve arra, amitől félt. Az iskolák helyett már a munkahelyeken szólíthatták meg az embereket, ahol – leginkább segédmunkásként – el tudtak helyezkedni, és ahol többnyire beilleszkedtek, új megbecsülést szereztek, noha korábban is sokak rokonszenvét élvezték. A „hálózat”, a besúgók jelentéseiből ez derült ki. A rendszer tehát sakkot adott önmagának. (Igaz, a sztálini „ideológiából” saját magából fakad, hogy folyton ellenséget teremt magának, és pusztítja el maga magát. Innét lép előre a kádári út: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”) A helyzet megoldására találták ki, hogy nem elég az egyházi személyekre nyomást gyakorolni, a becsületüket is el kell törölni. Erre pedig leginkább alkalmasnak látszott az erkölcsileg besározott régi vezetés mellett bemutatni, hogy az újabb sem jobb, mind egyformák. Így építették fel pár hét alatt a Grősz-per és mellékpereinek tervét, és itt lép be a történetbe a XV. századi könyv.

Érdekes az is, hogyan választották ki a leginkább alkalmas vádlottakat, de itt csak egy személyről, Szalai Béláról írunk. Ő a háború előtt sokáig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, miniszteri titkárként többek közt a visszacsatolt területek közoktatását szervezte. E minőségében többször találkozott Grősz érsekkel, s voltak nyugati kapcsolatai is. Elvileg ideális jelölt egy csempészési história összekötő szerepére, egy olyan históriáéra, ahol a nép vagyonát ellopják és külföldön értékesítik. Ezen az elven tervezték meg a „bűnügy” eme szálát. Megvolt a személy, meg kellett konstruálni hozzá a részleteket. grosz_per_300Több variáció közül végül azt látták megvalósíthatónak, hogy a Grőszék által eladni kívánt értékes könyveket Szalain keresztül csempészték külföldre. Volt olyan verzió is, hogy fegyverrejtegetést bizonyítanak rá, meg is született egy jegyzőkönyv egy házkutatásról, ahol a fegyverek előkerülnek Szalai lakásán. Valamiért ezt a vonalat az ÁVH nem tudta (időre) keresztül vinni, ezért inkább a könyv-sztorit választották (az Érseki Könyvtárat akkor már lezárta a Hatóság, tehát azt vihetett ki-be, amit akart). Érdekesség, hogy aznapi dátummal két jegyzőkönyv is született eltérő tartalommal, egyikben fegyverek kerülnek elő, másikban egy elrejtett könyvritkaság (a címben említett), s a terv változása után nem dobták ki a feleslegeset, mindmáig megőrizték mindkettőt. A változtatásra magyarázat lehet, hogy 1951. május 4-én határozott a legfelsőbb pártvezetés a per megrendezéséről, az ÁVH-nak júniusi határidőt szabtak a bírósági kezdésre. Rendkívül gyorsan kellett tehát dolgozni, kitalálni a történetet, megtervezni a vádlottak személyét, elfogni és megtörni őket, hogy „maguktól” valljanak. Sikerült. Grősz Józsefet május 18-án más egyházi vezetőkkel együtt letartóztatták, június 28-án pedig már el is ítélték. Csakhogy menet közben kellett alakítani a részleteken, aszerint, hogy mi látszott könnyebben kivitelezhetőnek, ki mikor tört meg, milyen nevet említett vallomásában. Szalait csak május 30-án tartóztatták le, s több mint három hétbe tellett, míg használható szereplővé „alakították”. Akkor már a Grősz-per kilenc vádlottja a bíróság előtt állt. Ezért a Szalai-mozaikot inkább egy mellékperbe építették be, bár Grősz ellen is felhasználták. A perben és mellékpereiben több mint kétszáz személyt ítéltek el. Többeket halálra, bár nem mindenkin hajtották végre; kb. negyedüket 10 évnél hosszabb szabadságvesztésre. Magát Szalait 7; Grősz érseket 15 évre, de ő ’55-ben háziőrizetbe került, majd ’56 májusában helyezték szabadlábra, s még ugyanebben a hónapban újra elfoglalhatta az érseki hivatalt. A Grősz-per volt a Rákosi korszak egyik legnagyobb hamis-pere.

Az inkriminált könyv, miután bizonyítékként befejezte szerepét, az Országos Széchenyi Könyvtárba került, ahol restaurálták, de nem ismerték az eredetét. Ma arra vár, hogy visszakerüljön korábbi helyére, a kalocsai Érseki Könyvtárba.


Kalocsai hírek

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Kalocsa Város Önkormányzata 2019. február 25. (hétfő) 16.00 órakor megemlékezést tart a Kommunizmus...

FELHÍVÁS! Kalocsa Város Polgármestere tájékoztatja a Tisztelt Lakosságot, hogy

KALOCSA, SZENTHÁROMSÁG TÉR ÜTEMEZETT FELÚJÍTÁSÁNAK anyaga Vörös Márta tervező által elkészült.  ...

Fókuszban a mindennapi függőségek

Bagó István addiktológiai konzultáns előadásával folytatódott a Kalocsai Tomori Pál Városi...

Megújulhat a Vajas parti közösségi ház

Nem volt egyszerű és csörtéktől mentes menet, de végül megszavazta január végi ülésén a kalocsai...

Ősszel jöhet a szigorított „szilveszteri tűzijátékrendelet”

Simon Zoltán képviselő indítványaként jutott a Városházáig és a döntéshozó képviselőkig az ügy,...

Államtitkári látogatás a Szent Kereszt Kórházban

„Lesz híd Kalocsánál. Ez egy teljesen új helyzetet jelent, főként a Paks II beruházás kapcsán....

Rózsafüzér készítő háziipar Kalocsán

Kalocsa városában az ipar és benne a háziipar sokszor alapvető megélhetést nyújtott a helyi...

Hagyományos disznótor az Érsekkertnél

Aktív résztvevőből és nézelődőből is jócskán akadt a Hagyományőrzők Házának disznótorán, amit az...

V. Hartai Kolbásztöltő Fesztivál

2019 január 19-én rendezték meg Hartán a már nyugodtan hagyományosnak mondható kolbásztöltő...

Közel hatvanezer látogatója volt 2018-ban a Paks II. országjáró kiállításának

Tartalmas évet hagyott maga mögött a Paks II. Atomerőmű Zrt. tájékoztató kamionja: mintegy...

Kifüstölik az esővizet szennyvíz-hálózatba vezetőket

Akár százezres nagyságrendű büntetést is kockáztathat Kalocsán és a környékben jó néhány háztartás,...

Szakmai tanácskozás folyt a kalocsai kórház fejlesztéséről

Decemberben, több akkor aktuális, közéleti témát taglaló kalocsai tájékoztatóján jelentette be Font...

Szívbe markoló beszéd a doni katasztrófa évfordulóján

A Voronyezs és Pavlovszk között húzódó fronton harcoló 2. magyar hadsereg 1943-as lerohanásának...

Panasznap helyett Ügyfélsegítő

Alapvetően megváltoztatta a korábbi panasznap szerepét az új Polgári perrendtartás. De nem csak a...

Kulcsszerepe volt az atomenergiának tavaly is az ország áramellátásában

Sorra dőltek meg az eddigi áramfogyasztási rekordok tavaly Magyarországon. Előbb márciusban, majd...

Szentháromság tértől az orosz kulturális kirendeltségig

Ahogyan ígértük, folytatódik részletes beszámolónk a november 29-i kalocsai lakossági...

A KALOCSAI SZENT KERESZT KÓRHÁZ LÁTOGATÁSI RENDJE

Új látogatási rend a kórházban április 1-től – szigorúan betartatják a gyógyítás érdekében.

Élesítették az influenza figyelő szolgálatot

Bár az utóbbi hetekben kifejezetten barátságos arcát mutatta az ősz, ha hinni lehet a meteorológiai...

Szakmai tanácskozást folytattak a megye polgármesterei

Bács-Kiskun megyében ebben a választási ciklusban immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás