Az 500 éves bizonyíték

2013.05.05 09:50    |    Sas Tamás  

Amint az Érseki Könyvtár kiállításáról írt cikkünkben jeleztük, a kiállított darabok közt található egy négykötetes mű, melynek nemcsak a korából adódik érdekessége. Ahogy dr. Lakatos Andor előadásából megtudhattuk, az 1483–84-ben Velencében nyomtatott teológiai értekezés 3. kötete főszereplője, „bizonyítéka” volt a Rákosi-korszak egyik koncepciós perének.

 

lakatos_andor_320
 

A negyvenes évek végén, kora ötvenes években – mint ma már tudjuk – a berendezkedő totalitárius (sztálinista) államszervezet igen kíméletlen módszerekkel is igyekezett megtörni minden vélt vagy valós ellenfelét, ellenségét. „Aki nincs velünk, az ellenünk van” – mondta Rákosi, és aki ellene volt, azt meg kellett semmisíteni, de legalább megtörni. (Mondásának eredete egyébként, paradox módon a Biblia.)

Az egyik ilyen ellenség a katolikusság volt. A protestáns egyházakkal korábban már egyezség született az egymás mellett élésről, amikor az ellenálló Katolikus Egyház megtörésére 1948-ban megrendezték a Mindszenty-pert. (Melyről hely szűkében részleteket itt nem áll módunkban közölni.) A koncepciós per vádlottait több évi börtönre, a bíborost és egy társát életfogytig tartó fegyházra ítélték. 1950-ben ezek után került sor a megállapodás aláírására Grősz érsek által, július 21-én pedig a püspökök, valamint a szerzetesrendek főnökei letették az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Azonban ezzel sem sikerült elérni a kívánt célt, a papság többsége ugyanis nem fogadta el a megállapodást. Ráadásul az államhatalom elkövetett egy hibát. Szeptemberben hivatalosan is feloszlatták a szerzetesrendek többségét, ezrével téve utcára a szerzeteseket. Miért gondolták szükségesnek ezeket a lépéseket, és hogy bizonyultak mégis hibának?

Az állampárt frissen szerzett hatalmát nem látta elég biztosnak – mint ahogy nem is volt az –, ezért, sok korábbi rendszerváltáshoz hasonlóan kiadta a jelszót: „A múltat végképp eltörölni” Ha e jelszót kommunista eredetűnek gondolnánk, nagyot tévednénk, elég csak Szent Istvánra és a keresztény állam megalapozására gondolnunk, vagy a „nagy” francia forradalomra, de bőven van még példa. Rákosiék számára a legveszélyesebb ellenfél (ellenség) a katolikus egyházi szervezet volt, hiszen erős, mély társadalmi alapokkal rendelkező, a nép körében jelentősen támogatott, nagyon jól szervezett csoport volt. E helyzetnek az elemzése valójában messze többet igényelne egy újságcikk kereteinél, a helyzettel megalkudva azonban ezt mellőznünk kell, s maradni egy kisebb, de jellemző részletkép felvázolásánál. Tehát a kommunista párt igyekezett kizárni az Egyház befolyását (is) az ország ügyeibe. Mikor már majdnem célban érezhette magát, szembesült azzal, hogy a korábban rendházakban élő szerzeteseket a feloszlatással még közelebb zavarta a polgárokhoz, még inkább lehetőséget teremtve arra, amitől félt. Az iskolák helyett már a munkahelyeken szólíthatták meg az embereket, ahol – leginkább segédmunkásként – el tudtak helyezkedni, és ahol többnyire beilleszkedtek, új megbecsülést szereztek, noha korábban is sokak rokonszenvét élvezték. A „hálózat”, a besúgók jelentéseiből ez derült ki. A rendszer tehát sakkot adott önmagának. (Igaz, a sztálini „ideológiából” saját magából fakad, hogy folyton ellenséget teremt magának, és pusztítja el maga magát. Innét lép előre a kádári út: „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”) A helyzet megoldására találták ki, hogy nem elég az egyházi személyekre nyomást gyakorolni, a becsületüket is el kell törölni. Erre pedig leginkább alkalmasnak látszott az erkölcsileg besározott régi vezetés mellett bemutatni, hogy az újabb sem jobb, mind egyformák. Így építették fel pár hét alatt a Grősz-per és mellékpereinek tervét, és itt lép be a történetbe a XV. századi könyv.

Érdekes az is, hogyan választották ki a leginkább alkalmas vádlottakat, de itt csak egy személyről, Szalai Béláról írunk. Ő a háború előtt sokáig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott, miniszteri titkárként többek közt a visszacsatolt területek közoktatását szervezte. E minőségében többször találkozott Grősz érsekkel, s voltak nyugati kapcsolatai is. Elvileg ideális jelölt egy csempészési história összekötő szerepére, egy olyan históriáéra, ahol a nép vagyonát ellopják és külföldön értékesítik. Ezen az elven tervezték meg a „bűnügy” eme szálát. Megvolt a személy, meg kellett konstruálni hozzá a részleteket. grosz_per_300Több variáció közül végül azt látták megvalósíthatónak, hogy a Grőszék által eladni kívánt értékes könyveket Szalain keresztül csempészték külföldre. Volt olyan verzió is, hogy fegyverrejtegetést bizonyítanak rá, meg is született egy jegyzőkönyv egy házkutatásról, ahol a fegyverek előkerülnek Szalai lakásán. Valamiért ezt a vonalat az ÁVH nem tudta (időre) keresztül vinni, ezért inkább a könyv-sztorit választották (az Érseki Könyvtárat akkor már lezárta a Hatóság, tehát azt vihetett ki-be, amit akart). Érdekesség, hogy aznapi dátummal két jegyzőkönyv is született eltérő tartalommal, egyikben fegyverek kerülnek elő, másikban egy elrejtett könyvritkaság (a címben említett), s a terv változása után nem dobták ki a feleslegeset, mindmáig megőrizték mindkettőt. A változtatásra magyarázat lehet, hogy 1951. május 4-én határozott a legfelsőbb pártvezetés a per megrendezéséről, az ÁVH-nak júniusi határidőt szabtak a bírósági kezdésre. Rendkívül gyorsan kellett tehát dolgozni, kitalálni a történetet, megtervezni a vádlottak személyét, elfogni és megtörni őket, hogy „maguktól” valljanak. Sikerült. Grősz Józsefet május 18-án más egyházi vezetőkkel együtt letartóztatták, június 28-án pedig már el is ítélték. Csakhogy menet közben kellett alakítani a részleteken, aszerint, hogy mi látszott könnyebben kivitelezhetőnek, ki mikor tört meg, milyen nevet említett vallomásában. Szalait csak május 30-án tartóztatták le, s több mint három hétbe tellett, míg használható szereplővé „alakították”. Akkor már a Grősz-per kilenc vádlottja a bíróság előtt állt. Ezért a Szalai-mozaikot inkább egy mellékperbe építették be, bár Grősz ellen is felhasználták. A perben és mellékpereiben több mint kétszáz személyt ítéltek el. Többeket halálra, bár nem mindenkin hajtották végre; kb. negyedüket 10 évnél hosszabb szabadságvesztésre. Magát Szalait 7; Grősz érseket 15 évre, de ő ’55-ben háziőrizetbe került, majd ’56 májusában helyezték szabadlábra, s még ugyanebben a hónapban újra elfoglalhatta az érseki hivatalt. A Grősz-per volt a Rákosi korszak egyik legnagyobb hamis-pere.

Az inkriminált könyv, miután bizonyítékként befejezte szerepét, az Országos Széchenyi Könyvtárba került, ahol restaurálták, de nem ismerték az eredetét. Ma arra vár, hogy visszakerüljön korábbi helyére, a kalocsai Érseki Könyvtárba.


Kalocsai hírek

Virágvasárnap

Jézus Krisztus öt nappal keresztre feszítése előtt, egy kis szamár hátán bevonult Jeruzsálembe. Erre...

Séta kékben az autizmussal élőkért

A Kalocsai Nebuló EGYMI második alkalommal hirdette meg az Autisták Országos Szövetsége által...

Fórum a fejlődés jegyében

Nagy sikerrel zárult a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szervezésében megvalósuló Polgármesteri...

Énekes nívódíj Benedek Viktóriának

Március 8-án, Baján rendezték meg az ötödik „Országos Kodály Zoltánné Sándor Emma...

Szent-Györgyi Albert-díjas lesz Körmendy doktor

2017-ben osztották ki először a Szent-Györgyi Albertről elnevezett, kiemelkedő gyógyítói munkát...

Új támogatásokat jelentett be Dr. Nagy István Kalocsán

Március 12-én “A magyar fűszerpaprika termeltetés jövője” témában tartott szakmai...

Diákolimpia Országos Bajnokok a KSE Ciglédi úti karatékák

Országos Döntőt március 2-án Szentes városában rendezték, ahol 3 Diákolimpia Bajnokot (Jáksó...

Bródy és Anna & The Barbies nagykoncert lesz

Ahogy az ilyentájt lenni szokott, megérkeztek az első nevek és produkciók, amelyek azért felelnek...

Kulcsszerepe volt az atomenergiának tavaly is az ország áramellátásában

Sorra dőltek meg az eddigi áramfogyasztási rekordok tavaly Magyarországon. Előbb márciusban, majd...

A KALOCSAI SZENT KERESZT KÓRHÁZ LÁTOGATÁSI RENDJE

Új látogatási rend a kórházban április 1-től – szigorúan betartatják a gyógyítás érdekében.

Szakmai tanácskozást folytattak a megye polgármesterei

Bács-Kiskun megyében ebben a választási ciklusban immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás