Pályám emlékezete

Dr. Bárth János néprajzkutató előadása

2016.06.24 09:50   

Rengeteg érdekes kultúrtörténeti adatot ismerhetett meg a közönség dr. Bárth János néprajzkutató, egyetemi docens előadásából a Kalocsai Kortárs Művészeti Klub estéjén május 27-én. Bepillantást nyerhetett a hallgatóság a volt kalocsai múzeumigazgató pályájának részleteibe, tudományos és múzeumi munkásságába.

Nehéz felsorolni is Bárth János tevékenységét, hiszen örökmozgó, mindig tevékeny ember, saját megfogalmazása szerint is kihasználja az időt. Előadását kutatói mivoltához méltóan jól megszerkesztetten, precíz tudatossággal építette föl, de természetesen nem hiányzott belőle sajátos humora sem.

Bárth János 1944. december 15-én született Illancson, Jánoshalmán anyakönyvezték és a kélesi majorban működő osztatlan iskolába járt. 1959-ben kezdte a kalocsai gimnáziumot, itt a híres Szvétek kollégium lakója volt. 1968-ban szerzett néprajz-történelem szakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, mint Kalocsa város ösztöndíjasa. Az egyetem után a kiskunhalasi múzeumban kezdett dolgozni, majd nem sokkal ezután, 1970-ben doktorált a budapesti egyetemen. Ezzel egy időben Kalocsára hívták a kalocsai múzeum megszervezésére és igazgatására. Két évtized után kinevezték Kecskemétre az akkor még létező megyei múzeumi szervezet élére. 2007-ben ment nyugdíjba, és azóta tudományos területen sokszorosát végzi, mint korábban. Kalocsai, majd kecskeméti tartózkodása alatt, először másodállásban, majd később hobbiként kalocsai érseki levéltárosként is tevékenykedett. Ez a levéltári munka adta Bárth János történeti szemléletét néprajzi munkásságában. 1993-tól egyetemi oktató: Budapesttől Kolozsváron át Szegedig több egyetemen oktatott, 16 esztendeje a Szegedi Tudományegyetem néprajz tanszékén tanít.

Kalocsai Néplap

Múzeumszervezési munkái közül kiemelkedik a Viski Károly Múzeum. 1970. szeptember 15-én nevezték ki az akkor még nem létező kalocsai múzeum igazgatójának, hiszen különböző kisebb gyűjteményekből, részegységekből kellett az egész múzeumot megszerveznie. A jelenlegi épület emeletére 1971-ben sikerült ezeket a gyűjteményrészeket átvinni és megnyitni az intézményt. Később a múzeumot a földszinttel bővítették. A múzeum mai napig fennálló állandó kiállítását 1981-ben rendezte meg Bárth János.

A kalocsai múzeum mellett kisebb múzeumok is kötődnek Bárth János nevéhez. Ezek között a lajosmizsei tanyamúzeumot kell említeni, amelynek épületét később még műemlékké is nyilvánították. A Pozsony melletti Somorján megszervezte a honismereti házat, majd Kiskőrösön a Szlovák Tájházat. Megyei múzeumigazgatósága alatt jelentős és sikeres erőfeszítést tett a múzeumi szervezet által birtokolt épületek megtartására.

A múzeumi tevékenység természetesen megköveteli az egyik legfontosabb és leglátványosabb munkát: a kiállítások tervezését és rendezését. A Bárth János által szervezett kiállításokat Salgótarjántól, Debrecenen át Budapestig lehetne sorolni. Kalocsai múzeumigazgatósága éveiben Kalocsa népművészetéből számos kiállítást rendezett Európa különféle pontjain. Ezek között a nagyobb helyszínek voltak: Szim-feropol, Tarnov, Krakkó, Csíkszereda, Szé-kelyudvarhely, valamint Kalocsa testvérvárosa Kirchheim unter Teck. A külföldi kiállítások sorában kiemelkedő az 1986-os berlini kalocsai nagykiállítás a Magyar Intézetben és az 1992-es párizsi Erdély népei című kiállítás. Bárth János élete legnagyobb kiállítását 1992-ben a dániai Skive városában rendezte, amikor Bács-Kiskun megye bemutatkozott a partner megyében.

Tudományos munkájának rövid foglalata előadásának leghosszabb részét képezte. Munkásságában két korszak körvonalazódik: a kalocsai, illetve a Duna-Tisza közi korszak az egyetemista évektől 1990-ig, ezután pedig az erdélyi korszak. A Duna-Tisza közén belül a fő kutatási területe a Kalocsai Sárköz és a Bácska volt. Ezt az időszakot jól reprezentálja a 2005-ben kiadott Kétvízközi népismeret című kötet, amelyben az addig összegyűlt Duna-Tisza közi tanulmányait gyűjtötték egybe. Témái között a tanya és településkutatás volt a legfontosabb, amelynek reprezentáns könyve a Kalocsai szállások településnéprajza című könyv, amely tavaly volt négy évtizedes.

Bárth János pályája kezdetétől részt vett a magyar néprajz nagy kutatói vállalkozásaiban, amelyből élete folyamán később több is kijutott. A Magyar Néprajzi Lexikon köteteibe 134 címszót írt, többet ezek közül 1971 vízkeresztje utáni napokban – a leendő kalocsai múzeum kialakításának munkálatai alatt. Utána a magyar néprajztudomány legnagyobb vállalkozásának tekinthető Magyar Néprajz I-VIII. köteteiben a település, illetve a vallási néprajz fejezetet írta meg. Bárth János elmondta, hogy a valláskutatás korábban nem volt divat, a búcsújárás pedig még annyira sem. A kalocsai turisztikai irodát vezető Csapai Lajos segítségével különböző csoportokkal számos búcsújáró helyre eljutott, mint idegenvezető. Ezeken az utakon rengeteg információhoz jutott, amit a tudományos munkáiban is fölhasznált.

Munkásságának külön fejezetét képviselik a néprajzi csoportok vizsgálata. E témában, a kalocsai népről, illetve a szállások népéről szóló A pota néprajzi csoport című rövid cikke lett a legtöbbet idézet munkája Bárth Jánosnak. Ugyancsak jelentős ismertséggel bír a Korai kalocsai hímzések című kötete. Több évtizeden át foglalkoztatta a Kalocsai Sárköz fogalma, amit 1995-ben publikált hasonló címen. Különböző monografikus kutatásokat szervezett és vezetett. Ezek közül kiemelkedik a Kecel-kutatás, ami az elmúlt ötven év legnagyobb ilyen kutatása volt. Az elkészült 1300 oldalas kötet – mint ahogy szakmabeliek fogalmaztak – etalonként áll az elkövetkezendő kutatók előtt. Ugyancsak többszerzős monografikus munka volt a Dusnok története és néprajza című kötet is.

Második kutatói korszakában (kb. 1990-től) Erdély és annak különböző területei voltak Bárth János kutatói munkásságának fókuszában. Kezdetben itt is tanyakutatással foglalkozott, mivel különös szerencse folytán 1990-ben magyar hegyi tanyákat fedezett föl, amiket azután hosszú és alapos vizsgálat alá vett. Székelyvarság, Csík, Úz-völgy, Korond, Zete-laka, Magyarlapád, hogy csak néhányat említsünk vizsgálódási helyszínei közül. Több kötetnyi munka és számos tanulmány fémjelzi ennek a több mint két évtizedes munkának a gyümölcsét. Fontosabb erdélyi munkáit és köteteit előadásában röviden ismertette Bárth János. Székelyvarság falu életének vallásosságát, szokásvilágát írta le monografikusan a Jézus dicsértessék című kötetben. A saját, önálló életet élő erdélyi tízesek több ezer oldalnyi iratanyagából született az Eleven székely tízes című kötete. Az ezeréves határon, a Moldva mellett lévő 40 plébánia kutatásából készült a Szent-györgy megyéje Alcsík-ban című könyve. A népi jogéletet, különösen az öröklésrendet a Két véka féreje című kötete mutatja be. A csíkszent-györgyi közbirtokosság segítségével adták ki a Csíkszentgyörgyi néprajzi képek című fotóalbumát, ami egyfajta látlelet a 21. század elejéről: egy kutatónak egy faluban készült képei a szokásokról, a nép életéről.

2015 karácsonya óta tudományos munkásságával újra a Duna-Tisza köze felé fordult, és négy témában is elkezdett egyszerre dolgozni. Kalocsai köznépi levelek címmel vizsgálja már három évtizede a kalocsai jobbágyok 18. századi panaszleveleit az úriszékhez. A néprajztudomány által eddig még nem vizsgált terület volt a 18-19. századi paptartás, papi fizetség kérdése. Ugyancsak az úriszéki panaszos levelekből és ügyekből készül a jankováci levelek kötete. A tanya és az egyház vizsgálata már a 20. századba hajlik, amelyben Felső-Bácska területén lévő puszták egyházi viszonyait veszi vizsgálat alá Bárth János.

Hallgatói kérdésre válaszul az 1970-es évek közepén fellelt 1700 darab egyedülálló keceli fénykép-üveglemez gyűjtemény megtalálásának különleges körülményeiről mesélt.

A néprajz iránti meghatározó élményét közvetlen közelségből, családjából szerezte: nagyapja, Rúzsa Balázs tanyai parasztember és búcsúvezető volt a szellemi tudományokhoz való fogékonyságának a forrása. Bárth János úgy fogalmazott: „Mindent neki köszönhetek!” Fiatal korában sokat beszélgetett vele, figyelt és jegyzetelt. Ezekből a feljegyzésekből és más forrásokból született 2009-ben a Tanyasors, gazdasors című könyve.

Bárth János három felnőtt gyermek édesapja, akik közül kettő szintén komoly tudományos munkásságot folytat: Dániel az ELTE folklorisztikai tanszékének vezetője, azé a tanszéké, amelyiknek korábban Ortutay Gyula volt a professzora. János, szintén az ELTE oktatója, egyetemi tanársegéd, nyelvészettel foglalkozik. Legidősebb fia, Balázs a versenyszférában dolgozik. Felesége, Bárthné Berhidai Ágnes, tanulmányainak és köteteinek technikai szerkesztője.

Schill Tamás


Kalocsai hírek

Állandó helyet keresnek az egyesületnek

Koronavírus kapitány hadaival szemben a honvédségi munkában edzett, egykori katonák sem tehetnek...

Megjelent a koronavírus a kalocsai szociális otthonban

Tisztelt Kalocsaiak! Tájékoztatom Önöket, hogy a 2020. szeptember 9-én kihirdetett látogatási...

Tóth Emese: A Legyen a zene mindenkié program sikere minden képzeletünket felülmúlta

Az előző éveket tekintve viszonylag kevés kulturális és zenei program kötődik a pandémiával sújtott...

Hét közben nem változnak a rendelési idők

A fogorvosok ötéves szerződés alapján végzik a fogorvosi ellátást városunkban, mely szerződések a...

Megszokott rendben folyik az oktatás

 A Tankerület vezetője által hivatalosan is megerősítve immár bizonyosan nem szóbeszéd, hogy a...

A végstádiumban lévő betegek látogathatók a kórházban

Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos valamennyi fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézmény részére...

Megújul az 52-es és 54es főút két fontos szakasza – Az útfelújítás 2021. második felében kezdődi

Miután a Magyar Közlönyben is megjelent, Font Sándor országgyűlési képviselő Solt határában, a...

Dr. Filvig Géza: Köszönöm, további fegyelmezett hozzáállást, türelmet, kitartást kérek, amíg a helyzet megköveteli!

Este nyolc után országszerte kihalt utcák fogadják a néhány – megfelelő igazolások...

Kiváló lehetőség a Mérnök leszek a Paks II.-nél program

Részmunkaidős foglalkoztatást, a diplomamunkához, tanulmányok sikeres befejezéséhez szakmai...

Kijárási és gyülekezési korlátozás lépett érvénybe

A koronavírus-járvány miatt a kormány döntésének megfelelően november 4-én, szerdán életbe lépett a...

Platinadiplomás fotóművész Bedi Gyula, Uszód polgármestere

A fotográfia területén kiemelkedő személyek érdemeinek elismerésére a Magyar Fotóművészeti...

Font Sándor: 64 éve, november 4-én rohanták le Magyarországot az orosz tankok

Font Sándor országgyűlési képviselő az október 23-án tartott városi megemlékezésen nagy ívű...

Filvig Géza: Egyetlen forintot nem bukott a város a Kertvárosi csapadékvíz-projekten

Király Róbert ellenzéki képviselő és a Békés Kalocsáért Egyesülethez köthető helyi portál szerint a...

Indul a Kalocsai Néplap Mikulás napi nyereményjátéka! „Van zsákodban minden jó…”

Kedves Kalocsai Néplap Olvasó! Kedves Gyerekek! Már csak néhány hét van hátra, hogy a várva...

LED TV, tolószék adomány a Szent Kereszt Kórház Krónikus Osztály betegei részére

A foktői székhelyű Pirates Family Motoros Club képviseletében Holler Attila, Nagy István, Szigeti...

Nagy értékű orvosi műszerek érkeztek a Szent Kereszt Kórházba

  Az ÁEEK beszerzésében a napokban orvosi műszerek tucatjai érkeztek a Bács-Kiskun Megyei...

Megnyílt Kalocsa legkorszerűbb ipari, építőipari szakáruháza a Bátyai úton

Teljes körű rekonstrukciót követően, városképi szempontból is kiemelkedőt alkotva adta át Bátyai úti...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás