Ordason immáron harmadízben tartották napját a kézikaszás aratásnak július 23-án, szombaton, amikor a legnehezebb paraszti munkák egyikének a hagyományait elevenítették fel.

Péter-Pálkor kezdték régen az aratást, aztán egész július végéig-augusztus elejéig kitartottak a munkák. Nemigen mulatozott ilyenkor a vidéki ember, minden erejét lekötötte a gabona aratása, a végén azonban illően hálát adtak a Teremtőnek és megünnepelték a sikeres aratást.

Mint ahogy már beszámoltunk róla, egy sióagárdi aratónap indította el az ötletet, hogy Ordason is szenteljenek a falusi ünnepek sorában egy napot a régi kézikaszás aratás hagyományai felelevenítésének. A 2014-ben tartott első rendezvény sikere aztán megalapozta a folytatást, így idén már harmadik évben jöttek el Ordasra a Duna-mente falvaiból csapatok, hogy megmutassák, a kitartás, az ügyesség és a virtus még benne él a falusi emberben.

Az aratónap ötletgazdája Borsodiné Vargacz Edit óvónő, aki az első évtől a szervezés oroszlánrészét is magára vállalta Szabó Zsolt polgármesterrel együtt.

Szombaton délután a tájház udvarán gyülekeztek a résztvevők, hat csapat és a szurkolótábor, mintegy százötvenen. A házigazda Ordas két csapattal, Uszód, Duna-szentbenedek, Géderlak, Dunapataj egy-egy csapattal nevezett.

A polgármester köszöntője után ismertették a verseny menetét, az értékelés szempontjait, kisorsolták az előre kijelölt parcellákat a csapatok között, majd zeneszó mellett kivonultak a helyszínre, Ordas Bukros-dűlő elnevezésű részére.

A csapatoknak egy óra alatt kellett a kijelölt részt levágni, összeszedni, kévébe kötni, majd keresztbe rakni és utána még a tarlót összegereblyézni. A keresztek tövében aztán megterítettek és előkerültek a kosarakból a finomságok is, igyekeztek mindazt az asztalkendőre tenni, ami hagyományosan régen az aratáskor a parasztember étke volt: szalonna, kolbász, hagyma, keltkalács, pogácsa, kukoricamálé, főtt kukorica és még sorolhatnánk. A két zenész: Takács László (tangóharmonika) és Romsics Vince (szaxo-fon) fáradhatatlanul lelkesítette az aratókat, muzsikájuk a nap színfoltja volt, a gyülekezőtől az éjszakai nótázásig kitartottak.

Az aratás után a faluközpontban felállított sártorban az előző évekhez hasonlóan vendégül látták a résztvevőket, finom marhagulyás került a tányérokba Simon László és Répásiné Olga szaktudását dicsérve.

A zsűri több szempontot is értékelt, ezekből állt össze a végeredmény: figyelembe vették a kévék tömörségét, a kereszt összerakását, a learatott tarlót, a ruházatot, az aratóételeket. A győztes vándorkupát, a többi résztvevő oklevelet és emlékérmet kapott.

A zsűri tagjai: Kiss István, Borsodi László, Ranga Attila, Szabó Zsolt voltak. Az előző két évben Géderlak vitte el a vándorkupát, a triplázás most nem sikerült: az uszódi csapat toronymagasan nyerte az idei versenyt. Másodikak lettek az Ordas ifjak megosztva Dunaszentbe-nedekkel. A dobogó legalsó fokán az Ordas idősek csapata osztozott Géder-lakkal.

A zsűri különdíját ifj. Szabó Zsolt kapta a kaszálásban nyújtott teljesítményéért.

A legidősebb résztvevő Tóth Lajosné és Gulyás György volt, a legfiatalabb résztvevő Berta-Kopasz Lídia Éva (8 éves). Az első kaszás Nyaka Attila, Uszód. Az aratóételek legváltozatosabb kínálatáért Tinnyei Sándorné Évike néni kapott elismerést.

Az eredményhirdetés után a Szalkszentmártoni Néptánc Együttes adott színvonalas, alkalomhoz illő műsort a színpadon. A nap aratónóták éneklésével zárult.

Folytatás jövőre!