Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

2022.05.12 11:48   

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa – Negyvenszálláson, a Rózsafűzér Királyné kápolnánál megtartott hagyományos búzaszentelés. A Dr. Mészáros István prépost-kanonok által celebrált szertartáson részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Mezőgazdasági Bizottság tagja, Gáspár Ferenc, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke, Farkas László, a Bács-Kiskun Megyei Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke, Dr. Filvig Géza, Kalocsa város polgármestere és számos, a megye és a város közéletében ismert személyiség. A búzaszentelési szertartás, egyben az idei Magyarok kenyere program indulása szentmisével zárult a negyvenszállási templomban.

A Kalocsán hagyományos, húsvét harmadik vasárnapjára eső búzaszentelés és körmenet ezúttal a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz is kapcsolódott. A magyar örökségdíjas program azzal a céllal jött létre, hogy minden magyar asztalára jusson az isteni ajándékból, a kenyérből. A megyei és az országos sajtó által is figyelemmel kísért esemény jelentőségét és üzenetét minden bizonnyal a búzaszentelést végző Dr. Mészáros István atya szentbeszéde adja vissza, amit az alábbiakban változtatás nélkül olvashatnak.

„Az Országgyűlés Nagyrabecsült Alelnöke, Polgármester Úr, Elnök Urak, Krisztusban kedves Testvérek!

Kevés helyen van szokásban, de még mindig tart a katolikus nép itt-ott búzaszentelő körmenetet a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatalosan évente négy könyörgő napot ír elő, ezek közül az egyik a búzaszentelés. A másik három pedig: a világbékéért, ez január 1-jén van, majd farsang vasárnapján a világ éhezőiért és augusztus utolsó vasárnapján hálaadás a termés betakarításáért.

A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a latin szertartásban Szent Márk ünnepéhez kapcsolódik, bár eredetileg húsvéti időben tartott bűnbánati-áldáskérő körmenet volt a természeti csapások elhárítására. A hagyomány szerint a IV. század közepén Liberius pápa rendelte el a pogány ambarvalia ünnep helyettesítésére. Nagy Szent Gergely idejéből még az útvonala is ismert. Nyugat Európában a IX. századtól ismerünk rá adatokat. Hazánkban a búzaszentelő körmenetek a középkorig vezethetők vissza. A menet a plébániatemplomból indult a határba, közben a Mindenszentek litániáját énekelték, megfelelő helyre érve a celebráns megáldotta a mezőt (Észak, Kelet, Dél és Nyugat irányában), majd visszatértek a templomba. S bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és a szőlőt is megáldották ilyenkor. A kommunista éra idején visszaszorult a templom falai közé, hiszen a vallás demonstratív megnyilvánulásai közé számít a körmenet. Büszkén jegyzem meg, hogy ezt mi itt Negyvenszálláson még mindig viseletben, kereszttel és lobogókkal végezzük a búzatábla előtt.

De kedves Testvérek! Miért szükséges imádkozni a jó termésért? Hiszen mindent megvehetünk, most már újra vasárnap is, mintha egész héten nem értünk volna rá. Igen. A XXI. századi ember, és talán jobban a városi ember kevésbé érzi ennek az ájtatosságnak a fontosságát, mert bármikor bármit megkap, de a természet ritmusában élő ember tudja, hogy a jó termés mennyire ajándék.

Ahogyan az Istenre hangoltságunk egyre jobban eltűnik, annál inkább észrevesszük, hogy soha nincs jó termés. Vagy sok terem, és akkor nem lehet raktározni, vagy kevés, és akkor nem jut elegendő. Mindkét esetben a termelők járnak rosszul.

A mezőgazdaság mindig is gyenge pontja volt a piacgazdasági szemléletnek. Mindent ki lehet számítani, de a természetet nem. A mezőgazdaság frissen tartja az élet misztériumjellegét a modern világban. Nem nagy örömmel, de tudomásul veszi a pénzvilág, hogy a természetre bízni a termést, az bizony áldozatot kíván. Ha viszont nagyon belenyúlunk a természet rendjébe, az súlyosan visszaüt. Isten a természet rendjén keresztül visszaránt bennünket légvárainkból a valóság talajára, hogy a természet jelzéseiből olvassuk ki természetfeletti kötelességeinket.

 

Valahogy úgy, ahogy a régiek tették. Beszédes jelei ennek az imádságok nagyszüleink, dédszüleink féltve őrzött imakönyveiben, amelyekben isteni segítséget kérnek esőért, tiszta időért. Jó lenne az ő lelkületüket újra megtanulni. Volt abban valamiféle alázat, a Gondviselésre való ráhagyatkozás. És Isten akaratának elfogadása is… Mert nekünk már semmi sem jó. Ha túl sok eső esett, az a baj, ha kevés, akkor meg az. Hangosan bosszankodunk az autónkban, ha a főutat lezárja előttünk egy traktor, pedig örülni kellene, mégha néhány percet késünk is valahonnan, mert van művelés, lesz az emberi munkának gyümölcse.

bzaszentels_450_450

Kalocsai hírek

Kalocsára érkezett a Terror Háza Múzeum „30 éve szabadon” vándorkiállítása

Magyarország történelmi útját mutatja be a kommunista diktatúra elnyomásától a rendszerváltozásig a...

Ahol számít a méret: karbonlábnyom

Az emberi tevékenység – legyen az közlekedés, energiatermelés vagy éppen az öltözködés –...

Elemzések az új blokkok energiapiaci környezetéről

Korábban nagyon erőteljes volt a dekarbonizációs törekvés globálisan, Európában és hazánkban is, az...

A reaktorépület volt az előadás fókuszában

Az új paksi blokkok reaktorépülete számos különleges építészeti megoldást vonultat fel a speciális...

Honvédelmi nap Kalocsán – Megemlékezés és koszorúzás a már hagyományos három helyszínen, újra diákok részvételével

Katonai tiszteletadás mellett, katonazenekar közreműködésével és a Dózsa György technikum rendészeti...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás