Mint arról korábban írtunk, az óév két utolsó képviselő-testületi ülésén egyaránt felmerült Szabó Balázs városatya felvetésére, hogy mi történik az érsekkerti fákkal. Első alkalommal kérdőre vonta dr. Bálint József polgármestert, miért vágtak ki több növényt a szabadtéri színpad mögötti területről, majd amikor kiderült, hogy ezek közül valamennyi „lábon halt meg” és veszélyeztette a parkba látogatókat, csitultak a kedélyek a látszólag meglehetősen drasztikus fakitermelés kapcsán. Az illetékes önkormányzati cég vezetőjétől megtudtuk, hogy a kép ennél is szomorúbb és mielőbbi intézkedést sürgető.

A Parkgondozó Kft. ügyvezető igazgatója, Loibl László mondta el felkeresésünkre, hogy december végén Szabó Balázs egy erdészmérnök társaságában kereste fel a céget, kérve, hogy együtt járják körbe az Érsekkertet. A meghívott szakértő egyébként erdők kezeléséért és erdőgazdálkodásért is felel, tette hozzá az ügyvezető. Egy rövid beszélgetést követően körbejárták a parkot, ahová a korábbi favágásokért is felelős kolléga is elkísérte őket. Hangsúlyozta, hogy helyettese és termelésvezetője feltétlen szakmai bizalmát élvezi, hiszen eddigi munkájával teljes mértékben kiérdemelte azt.

A terepszemle során Szabó Balázs által meghívott mérnök egyértelműen alátámasztotta, hogy indokoltan vágták ki a testületi ülésen emlegetett fákat, amelyek „lábon haltak meg”, idézte a szakvéleményt Loibl. – Többnek a gyökere is annyira tönkrement, hogy önmagától kitörtek, és az egyikük egy pad mellett zuhant le, de házakat is veszélyeztettek a közelben – hangzott az elvégzett munkák indoklása.

– A szakértői vélemény azt is kimondta, hogy ezeket a lépéseket már lehet, hogy harminc évvel ezelőtt meg kellett volna tenni, és az újonnan ültettek mára szépen felcseperedtek volna. Hozzátette, hogy végignézve az Érsekkert faállományán, itt még biztos, hogy 50-60 fát ki kell majd vágni, hiszen azok java elöregedett, egyre kezelhetetlenebb és egyre kevésbé biztonságos azok közelében sétálni – folytatta az ügyvezető.

A hivatkozott testületi ülésen – ahol egyébként dr. Kiss Csaba jegyző biztosított arról, hogy nem ad hoc famészárlás történt, kivágás előtt készült fotók igazolják annak indokoltságát – az is elhangzott, hogy a Parkgondozó vállalta, hogy minden eltűnt fát pótolni fog. Felmerül tehát a kérdés, hogy a folytatásban kitermelt fákra is vonatkozik-e a vállalás, illetve, hogy ez anyagilag viselhető teher-e a város, illetve a kft. számára? Loibl megerősítette, hogy az állománygondozást mindenképpen ütemszerűen folytatni kell, és a kivágott növényeket muszáj csemetékkel pótolni. Ennek zökkenőmentes kidolgozása és lebonyolítása érdekében le kell ülni a városvezetéssel és megtárgyalni a teendőket, mondta.

A Parkgondozó vezetője felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt soproni szakemberek közreműködésével készült egy átfogó tanulmány a város (és nem csak az Érsekkert) fáiról és azok állapotáról, amely, ha fellapozzuk, nem fest sokkal biztatóbb képet, mint amit eddig elmondott. – Ki kell dolgozni egy városi koncepciót ennek a helyzetnek a kezelésére! Amit mindenekelőtt észben kell tartani, hogy az emberek biztonságnál nincsen fontosabb – deklarálta Loibl, rámutatva, hogy a népszerű pihenőparkká vált Érsekkertben elengedhetetlen lesz, hogy az ott tartózkodók testi épségét szem előtt tartva gondoskodjanak a park faállományának ritkításáról azon növények esetében, amelyeknek ezt indokolja állapota.

Még deszka is csak jóindulattal lehet belőlük

Megtudtuk, hogy a nemrég kivágott fákat deszkaként építették volna be készülő köztéri bútorokba, illetve pótolták volna a megrongálódottakat ezekkel. A fák alaposabb szemügyre vételezésekor azonban nyilvánvalóvá vált, hogy még ezen célnak is csak részben felelnek meg a kivágott növények, hiszen azok életfunkcióinak folyamatos gyengülésével egyre inkább gombásabbak lettek. Így hiába kezelnék az ebből készült deszkák felületét, a faanyag belseje már most olyan beteg, hogy az egy-két évnél garantáltan nem bírna többet – így Loibl László, megjegyezvén, hogy igyekeznek megtalálni és hasznosítani a tuskók legépebb, legegészségesebb részeit.