A fideszes országgyűlési képviselő múlt heti, kalocsai sajtótájékoztatója a kvótareferendumot követő alaptörvénymódosítás ellenzéki vétójáról, valamint az új atomerőmű elleni uniós lépésekről szólt. Előbbi ügy még nincs lefutva, utóbbi – úgy tűnik – igen. Font Sándor bízik abban, hogy az utolsó kötelezettségszegési eljárás lezárultával Brüsszelnek már nincs mivel előállnia, hogy „elgáncsolja” a projektet. A honatya kereskedelmi érdekeket is sejt a sok kifogás mögött.

– Jogi értelemben 50 százalék alatti [volt] a részvétel [a kvótareferendumon], viszont 3,3 millió választó egyhangúan döntött, ezzel létrejött egy egység. Az abszolút garanciát ez jelenti, és a népszavazás eredményét alkotmányban szeretnénk rögzíteni – mutatott rá múlt pénteki sajtótájékoztatóján Font Sándor. Az országgyűlési képviselő egyértelművé tette: a kvótakötelezettség elutasításának törvénybe foglalására továbbra is megvan a kormányzati szándék, a parlamentben ülő összes ellenzéki párt tiltakozása, vagy kifogásai ellenére. A honatya ezután a hozzánk közeli választókörzetekben dolgozó jobbikos, MSZP-s és LMP-s képviselőket bírálta, amiért nem támogatták a kormány kezdeményezését. Úgy véli, még mindig szükséges az alaptörvény módosítása, mert a tagországok a hozzájuk érkezett „illegális migránsokat vissza fogják küldeni olyan országokba, ahol eleve ellenezték a kvótát”.

Font általánosságban sem kímélte a kormányfő előterjesztésével végül nem együttműködő Jobbikot: mint emlékeztetett, a párt a letelepedési kötvények megszüntetéséhez kötötte együttműködését az alkotmánymódosításhoz, pedig ez az állami kibocsátású értékpapír (ami „nagyon magas” összegért lehetőséget biztosít nem uniós állampolgároknak a magyarországi, így uniós letelepedésre) komoly hasznot hoz a költségvetésnek.

– [A letelepedési kötvényt] nem mi találtuk ki – mutatott rá a képviselő. – Az angolok, franciák, németek és még sorolhatnám hány országban használják – szemléltette, Nagy-Britanniába települt orosz milliárdosok példáját is kiragadva, majd hozzátette: az állampapír kivezetése egy szeptemberi kormányülés alkalmával már napirendre került. A kötvényt „súlyos gazdaságpolitikai kérdésnek”, egyben idővel kivezethetőnek nevezve Font azt is elmondta, hogy Magyarországnak a kedvezőbb, „befektetésre ajánlott” állammá minősítése után lehetősége nyílt e kötvényforma megszüntetésre és ez várhatóan meg is fog történni, mint „természetes folyamat”. Ezért értetlenül áll a Jobbik „trollkodása” előtt – jegyezte meg élesen.

Elkezdődhet a Paks II. projekt

– A hír nagyon friss Paks II-vel kapcsolatosan: a kormányinfón [múlt héten csütörtökön] hallhattuk, hogy elhárult az utolsó kötelezettségszegési eljárás is a beruházás elől. A hatodik kifogást hárította el a magyar kormány – tette hozzá. Az egyik ilyen ellenvetés azt firtatta, hogy egy „EU-s ország köthet-e egy nem EU-s országgal államközi szerződést”. – Sorról sorra bizonyította be a magyar kormány, hogy ez nem megalapozott kifogás. Más ország is alkalmaz hasonló eljárást, [így] nem EU-ellenes – szögezte le álláspontját.

A politikus szerint a Paks II projektet többször is kikezdő érvek mögött „nagyon erős nyugat-európai befektetői erők is mozognak”, mivel komoly összegű beruházásról van szó, amelyben „mindenki ott szeretne lenni, de ott is lesz, mert összetett a technológiai kivitelezés”. Amint a kormányt ebben a kérdésben képviselő szakértők egy kérdésre válaszoltak, az unió döntéshozói újabbal álltak elő – fejtegette Font, majd megerősítette, hogy ez utóbbi volt a leghosszabban (kb. egy évig) húzódó eljárás, amelyben tiltott állami finanszírozást és gazdaságossági kérdéseket is vizsgáltak az EU bizottságai. Ez alatt egyébként különböző szakmai csoportok egyeztetését és egyezkedését kell érteni.

– Ennek lezárulását jelentette be Lázár János miniszter úr, és talán most odáig érkeztünk el, hogy nincs újabb ötlet, hogy hogyan gáncsolják el az atomerőmű-építkezésünket. Ezzel zöld utat kellett, hogy adjanak az EU részéről, és ez számunkra azért fontos, mert, ahogy mindig is hangsúlyoztam: a Kalocsa–Paks-híd egyik érzékelhető függvénye az, hogy mikor és hogyan lesz megépítve [a két új reaktorblokk]. – Most már még nagyobb eséllyel mondhatjuk, hogy elhárult minden akadály az atomerőmű-építés elől, így indokolttá vált a Kalocsa–Paks-híd megépítése – zárta gondolatait a képviselő.