www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

A beruházás teljes költsége elérheti az 5-600 millió forintot

Ebben az évben zárva marad a főszékesegyház

2012.02.06 21:52 | Zsigmond Enikő

Igen sokan voltak kíváncsiak arra az előadásra, amelyet múlt hét csütörtökön a Katona István Házban Vörös Márta mérnök tartott Őszintén a főszékesről címmel. A részletes, számadatokkal és fényképekkel illusztrált előadás során pontos képet kaphattunk arról, hogy a tavaly augusztusi bezárás óta milyen munkákat végeztek el, mennyi volt ezek költsége, mik voltak azok a tényezők, melyek a munkák elhúzódását okozták, és hol is tart most a felújítás. Egy korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy húsvétig biztosan zárva lesz a főszékesegyház, azonban a főépítész múlt heti előadása nyomán egy sokkal sajnálatosabb tényt kell leírnunk: ez az év még biztosan rámegy a főszékes felújítására.

Az előadás első részében a mérnöknő számokról beszélt, hogy érzékeltesse, hogy milyen mértékű munkáról van szó.

– A főszékesegyház teljes felújítása folyik, ez egy rendkívül összetett, nagy jelentőségű munka. A tornyok cseréje megtörtént, a főhajó felújítása nagyjából kész, itt az ideje egy olyan értékelésnek, amiben elmondjuk, eddig mi történt, milyen módon és miért úgy történt. Ami eddig nem hangzott el: a főszékesre eddig elköltött pénz 248 millió forint, ebből készültek el a tornyok, a toronytörzsek, valamint a főhajó szinte teljes egészében. Ebben anyagköltség és munkadíj is van. A mellékhajók felújításával folytatódnak a munkák, és igen tetemes költséget fog felemészteni a teljes belső felújítás.

Ilyen gazdasági környezetben mit jelent egy érsekségnek egy ilyen mértékű, horderejű beruházás? Nagyon nehéz feladat. Érsek atya többször próbált állami vagy EU-s forrásból a felújításhoz pénzt szerezni, eddig azonban sikertelenül. Az előbb említett összeget az érsekség saját forrásból teremtette elő. Ezen felül azzal a veszteséggel is számolni kell, mely a templom bezárásából adódik. Elmarad a turistaforgalom, ami körülbelül 10-14 ezer főre becsülhető évente, ez az érsekség bevételkiesését jelenti. Több utazási iroda is jelezte, hogy emiatt számos csoport mondta, mondja le a kalocsai utat. Ha nem láthatják a főszékesegyházat, az érseki könyvtárat, a levéltárat, a kincstárat, nem jön a turista, és ez a városnak is bevételkiesés, az éttermeknek, az utazási irodáknak, szállodáknak. De azt is elmondhatjuk, hogy a máshol megtartott misék miatt nem járnak annyian templomba, mint azelőtt, hiszen úgy érzik, nem haza mennek, így a perselypénz csökkenése is bevételkiesés az érsekségnek – mondta a mérnöknő, majd a nem tervezett kiadásokról beszélt.

foszekes_zarva_360 – Van még olyan költség, amire nem is gondolnának. Amíg „üzemelt” a templom, addig a szentmisékre fűtötték csak föl, most a munkálatok miatt egész nap szükség van a fűtésre, ami három-négyszeres költséget jelent. Ez havonta meghaladja a millió forintot, csak a fűtés! Aztán a világítás, ami ilyen munkákhoz szükséges, a nagy reflektorok, lámpák, szellőztető berendezések energiaköltsége. Az sem volt betervezve, hogy most a stukkókhoz hozzányúlunk, bár tudtuk, hogy milyen állapotban vannak, de ezt a munkát későbbre terveztük. Erre forrásunk pillanatnyilag nincs, eddig minden erre irányuló próbálkozásunkat elutasítottak.

A várható összes beruházási költség eléri majd az 5-600 millió forintot. Ennek az áfa tartalma is százmilliós nagyságrendű. A környező országokban nincs ilyen, hogy áfával terheljék az olyan beruházásokat, melyek az ország jelentős, kiemelt műemlék épületeinek felújítására irányulnak.

A munkálatokat hátráltatta a műemlékvédelmi hivatallal folyó huzavona, mely miatt az augusztusi bezárás óta még mindig nem tudtunk hozzáfogni a stukkók felújításához. Amellett, hogy a műemlékvédelem egyetlen forinttal nem tudja támogatni ezeket a munkákat, olyan előírások költségét akarták ránk terhelni, amit mi nem tudunk vállalni. Egy ilyen mértékű kutatáshoz az egész templomot belül fel kellett volna állványozni, ami időben és pénzben is jelentős, valamint magának a kutatási feladatnak is nagyon nagy a költsége. Ma már elmondhatom, hogy engedélyekkel rendelkezünk, és elkezdtük a munkát.

2009-ben indítottuk a munkákat, ebben az évben vásároltunk 22 tonna rézlemezt, ezért fizettünk akkor 40 millió forintot. Ez ma 20-25 millióval több lenne. 314 köbméter fűrészárut használtunk fel eddig, ez rönkben 520 köbméter körüli, jelentős mennyiség. Próbáltam a legrövidebb úton beszerezni ezt, több kereskedői lépcső kihagyásával, akkor 83-85 ezer forinton be tudtam szerezni, ez az ár ma 140-150 ezer forint köbméterenként. Ezzel is csak érzékeltetni szerettem volna, hogy egy évekig elhúzódó felújítás a mai magyar gazdasági viszonyok miatt milyen előre fel nem becsülhető terhet jelent, milyen nehéz előre tervezni a beruházónak.

És még egy nagyon fontos tényezőt meg kell említenem: a mai morált. Nem tudtuk generálkivitelezőnek kiadni a teljes munkát, mert akkor rosszul jártunk volna. Minden fillért meg kellett fognunk, így az anyagbeszerzést is mi végeztük, és szétbontottuk az egyes speciális munkafolyamatokat, hogy itt is pontosan utána tudjunk számolni, a vállalkozó milyen költségeket számol fel, és kiderüljön, hol számolnak extra profittal, hogy ezeket ki tudjuk szűrni.

És azt már a legelején tisztázni kell, hogy kik azok az emberek, akik ténylegesen dolgozni fognak, milyen lelkülettel állnak neki ennek a munkának. Volt a torony helyreemelésénél olyan, hogy egyes szereplők összeszövetkeztek, húzták az időt, a darus pedig segítséget adott ehhez, ilyenkor erőteljesen oda kellett hatnunk, mert egy ilyen daru napi díja 250-500 ezer forint, egy-két nap késlekedés az érsekségnek tetemes veszteséget okoz. A munkának akkor van jó eredménye, ha minden szereplő jól dolgozik benne. És elmondhatom, hogy aki most ezen a munkán dolgozik, mindenki megkapja a neki járó bért, és ez a mai világban nem kevés – mondta Vörös Márta, aki utalt arra is, hogy több esetben kíséreltek meg anyagot és eszközöket ellopni a munkaterületről.

Majd rátért a jelenleg folyó munkákra.

foszekes_zarva_babel_300 – A főszékesegyház történelme jelentős, számos érsek keze alatt formálódott mai formája, külseje, belseje, így a mi munkánknak is hosszú időre szóló eredménye kell legyen, akkor biztosak lehetünk benne, hogy megérte a befektetett pénz. Hogy rézlemezt teszünk a tetőre, hogy időtálló legyen. De nem mindegy, mire tesszük, a szerkezetet is meg kell javítani. A székes történetében egy jelentős pont volt, amikor az 1795-ös évben egy villámcsapás következtében leégett az északi torony, végigégett a főhajó tetőszerkezete, a nagy hőtől a párkányzat kőelemei kimozdultak – és szavait a mérnöknő vetített képekkel illusztrálta, ahol láthattuk, hogy az akkori mesterek igen kontár módon javították ki ezeket a statikai hibákat, úgymond „el-kenték”, láthatatlanná tették, ezeknek a kijavítását is most kell megoldani. Láthattunk fotókat a boltozat nagyobb, kisebb repedéseiről is, melyek szintén az akkori égéskor alakultak ki, mert ezekben és a stukkók alatt korom nyomai látszanak. Vagy láthattunk üszkös gerendát, mely még az eredeti szerkezetből való.

– A gondosan megépített székesegyház az égés miatt jelentős károkat szenvedett, nem csak azok az elemei, melyek leégtek, hanem a többi része is, melyeket akkor ki kellett volna javítani, de nem tették, hanem csak „elkendőzték” azokat. Ezeket is mind most ki kell javítani, mi már nem tehetjük meg, hogy mi is „elkenjük” ezeket, mert akkor nem lesz igazi értéke a munkánknak – mondta a mérnöknő.

A következő fotókon a tető bontásának megkezdését láthattuk, melyen előtűnt, hogy az 1963-as felújításkor a rézlemez borítást a régi faszerkezetre tették rá. Így sajnos le kellett szedni a borítást, amely nagy kár, hiszen a nagy költséggel felrakott rézlemez eredetileg kibírt volna 150 évet is, így viszont alig harmad idő alatt lebontásra került.

Majd az előadó mutatott a helyszínre hozott néhány téglát, melyet a főhajó felújítása során bontottak ki, és amelyek építészetileg jelentős kordokumentumok, a szakemberek számára fontos tartalommal bírnak a főszékes építésének történetéről és a későbbi felújításokról.

Láthattunk még fotókat a tetőszerkezet részbeni cseréjéről, hogyan illeszkednek az új elemek a régiekhez.

– Sokan kérdezik, mikor kerülnek vissza a szobrok? Sajnos, azt kell mondanom, hogy a kőmellvéd, amin állnak, nagyon rossz állapotban van, veszélyes. Ezek hatalmas kőszobrok, ráadásul, hogy lentről is láthatóak legyenek, kissé előre dőlnek, komoly talapzatot, és megerősítést igényelnek, a jelenlegi életveszélyes, és ennek a felújítása is jelentős pénzbe kerül. Aztán nem beszéltünk még a gyönyörű üvegablakokról, melyek Zsellér Imre munkái az 1900-as évek elejéről, ezek is felújításra szorulnak. Először azt hittük, ezekkel nem kell foglalkozni, de most az állványzatról fel tudtuk mérni ezek állapotát, az ólom felpuhult, egy nagyobb szél benyomhatja valamelyiket, tehát itt az ideje a felújításnak, arról nem is beszélve, hogy egy korábbi javítgatás során a párkányokat, hogy ne folyjon be az esővíz, hozzábetonozták az üvegablakokhoz, ezzel felbecsülhetetlen károkat okozva. Valamint lyukak is láthatók, melyek feltehetőleg légpuska golyótól származnak, valószínűleg valaki a galambokra lövöldözve találta el a nagy értékű ólomüveg ablakokat. Becslésem szerint az ablakok restaurációja is több tízmillió forintra tehető – mondta Vörös Márta.

Majd az előadás végén még vetített képeket a templombelső stukkóiról és reliefjeiről, és ismét kihangsúlyozta, hogy azok nem azért potyogtak le, mert ők a tetőn dolgoztak, hanem korábbi beázások következményeiként. És még egy érdekes dolgot is megtudhattunk. 1908-ban Foerk Ernő felújítása nyomán kialakítottak a szentélynek egy álboltozatot, melyet a mostani felújítás nyomán tártak fel.

A tetszéssel fogadott előadás után az érdeklődők kérdéseket tettek fel, volt, aki megköszönte a főépítész és a templom felújításán dolgozók eddigi lelkiismeretes munkáját, kitartását, valamint egy kérdés nyomán azt is megtudhattuk, hogy az előadásban is részletesen ismertetett okok, a munkálatok elhúzódása miatt sajnos valószínűleg az év végéig zárva marad a főszékesegyház.