Kalocsa „visszakapta” a szabadságharc hősét

Újra avatták Gábor Áron szobrát

2016.12.11 18:29    |    jni  

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során „A Katona” fogalmának megtestesítőjévé vált – hangzott el Gábor Áronról a Széchenyi lakótelepen tartott szoboravatáson. A róla elnevezett kalocsai laktanyából méltó helyére, a szintén róla elnevezett utca tövébe került a mellszobra, születésének (csaknem) 202. évfordulóján. Azt, hogy közterületre kerülhetett az alkotás, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre vívta ki – ők bajtársi találkozót is szerveztek az alkalomra, múlt pénteken.

– A szabadságharc alatt keletkezett ez a nóta, mondják egyesek – jegyezte meg ünnepi beszédében a rendezvény szónoka, Romsics Imre, miután idézte a „Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva…” kezdetű népdalt. A Viski Károly Múzeum igazgatója hozzátette: a néprajzkutatók (a dallamelemzésekre támaszkodva) inkább úgy érzik, hogy a 20. század elejére tehető a megkomponálása, de ez az alkalom szempontjából nem lényeges. – Fontos-e számunkra, hogy mikor keletkezett ez a nóta? Amely egy olyan személyről szól, akit minden magyar nyelvterületen ismernek, és mindenhol ugyanazt a dallamot, ugyanazt a szöveget ismerik – szögezte le, ezzel egyértelművé téve, hogy a teljes magyarság számára egyet jelent a szabadságharc hősének személye.

 

szobor1_450
 

 

Romsics Imre ezután megemlékezett arról, hogy az erdélyi születésű, székely kisbirtokos és asztalos családja évszázadokon át volt határőrdinasztia. A háromszéki vidéket a keletről érkező fenyegetésektől óvták; így tett a hagyományt követve maga Gábor Áron is, hiszen a határőrségben szolgált, 1831-től folyamatosan, több áthelyezéssel. Gyulafehérváron kapott védőágyúkezelői kiképzést, majd a fővárosi tüzéreknél szolgált és Bécsben is járt, hogy tanulmányozza az ágyúgyártást. A sors furcsa fintora, hogy az osztrák hadseregben tervezte folytatni katonai pályafutását, de oda nem kellett. A múzeumigazgató összefoglalójából kiderült: a szárazmalmokat is hozzáértéssel tervező, képzett tüzér Gábor jobb híján (csak nem akarta foglalkoztatni a császári haderő) költözött vissza erdélyi otthonába, ott érte a szabadságharc kitörése.

 

szobor2_450

– Egy, a magyar forradalmat támogató társaság tagjaként megtette a javaslatát, hogy ágyúkat öntene, de nem vették komolyan – idézte fel a történetet Romsics. Érdekes, hogy még azon az őszön eljutottak addig a főtisztek, hogy a megadást fontolgatták (lévén nem volt elég ágyú és lövedék), ekkor mégiscsak esély kapott az ágyúkészítésre és élt vele. – Egy hét után két ágyút mutatott be Sepsiszentgyörgyön a nagygyűlés előtt, amelytől megkapta a megbízást, hogy ágyúkat öntsön és szervezze meg a magyar tüzérséget – mesélte a múzeumvezető. Mint felidézte: Gábor Áron rövid idő alatt hetven ágyút készített, illetve alapított egy iskolát is, ahol a tüzéreket képezték ki. Munkásságának eredménye az első olyan Székelyföldön vívott csata lett, amelyet a magyarok nyertek a császári haderővel szemben, Hídvégnél. Ezzel bizonyított a későbbi hős, akit gyorsan kineveztek főhadnaggyá, majd őrnaggyá. Hőstettei, sikerei hamar élő legendává tették, míg végül egy szintén megnyert csatában halálos lövés érte, egy összevont, osztrák-orosz hadsereggel felvett harc közben.

– Képzeljék el, amikor ez az ember odaáll a tisztek elé, akik korábban kinevették, és azt mondja: „ha az első golyóval nem találok célt, akkor odaállok a cső elé és a második golyóval lőjenek engem át” – szemléltette az ünneplőknek a tiszt elszántságát Romsics Imre, hangsúlyozva, hogy a hírnevét elsősorban az elképesztően pontos ágyúinak köszönhette. – Miért válhatott fogalommá Gábor Áron ágyúja? Hát ezért. Mert egy kis népnek, sőt az egész nemzetnek sikerélményt adhatott, ez az ember, aki a semmiből húzta fel a műhelyét, hogy megépítse azt a hetven ágyút – összegezte, egyértelművé téve, hogy a szabadságharc lángja kialudt volna Gábor Áron nélkül.

A múzeumvezető beszéde után a házigazdák képviseletében dr. Kovács György nyugalmazott ezredes adta át a szót dr. Bálint Józsefnek. A kalocsai polgármester úgy érezte, fontos hozzátenni, hogy a hős, aki előtt tiszteleg az ünneplőkkel együtt ő is, a saját vagyonát és örökségét áldozta fel a jó ügyért, amiben hitt. Ezért tartja ikonikus alaknak, akiről méltán kaphatta nevét kalocsai laktanya, mely tüzér és páncélos ezredeknek is otthont adott. Visszaemlékezésében megjegyezte: a katonai létesítmények megszüntetésével veszélybe került maga a szobor is, ezért kezdeményezte a megmentését a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, még évekkel ezelőtt. A polgármester örömmel nyugtázta, hogy ha hosszadalmas eljárás után is, de végül sikerült a város lakói számára közterületen felállítani a szobrot, ami így (az úgynevezett „katonaházaknál”) méltó helyén maradhat meg az utókornak.



Kalocsai hírek

Lezárult Kék Madár gyermekrajzversenye – Ötvenkétezer-négyszázhuszonöt adományperc az alapítványnak

Tizenhat iskolából, több mint ezer gyermektől érkezett pályamű „45 perc segítség” című...

Veterán jármű kiállítás Kalocsán

Egy évszázad gépcsodái az Érsekkertben! Két éven át kellett elhalasztani, most szombaton végre...

Nagy erejű robbanás Kiskőrös belterületén – Két súlyos sérültet mentőhelikopter szállított Pécsre és Budapestre

Nagy erejű robbanás következtében kidőlt egy kiskőrösi ház egyik fala és kigyulladt a tetőszerkezete...

Átadtak a pedagógusok munkáját elismerő Kunszt József díjakat Kalocsán

A főegyházmegyéből öt pedagógus kapott kitüntetést Huszadik alkalommal ítélték oda az oktatás,...

Végső nyughelyére kísérték Dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház főigazgatóját

Dr. Svébis Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatóját a Kecskeméti Református...

Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük napját

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatáság idén Kalocsán, május 3-án tartotta ünnepi...

Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa –...

Szijjártó Péter a fajszi Pata József Kft-nél tett látogatást

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 6-án, pénteken a fajszi Pata József Gépipari...

Évelőkkel szépítik a város virágágyásait

Az egynyári virágok mellett a közelmúltban megjelentek és a kiültetésekben egyre nagyobb arányban...

Lezárult az izgalmakban bővelkedő országos Szelidi-tavi horgászverseny

Még a véghajrá előtti éjszaka, sőt, a szerda 12 órai zárás előtti utolsó pillanatok is jelentősen...

Fergeteges Leander Kills zárókoncert a kalocsai majálison

Már a május elsejei ünnep előestéjén is zenei csemege, igényes vendéglátó muzsika várta a...

A Dózsa ballagásán 114 diák búcsúzott a középiskolás évektől

Péntek délután elballagtak a Bajai SZC Dózsa György Technikum és Kollégium végzős diákjai. A...

Viczay Lajos fotó-és festőművész kiállítása a kalocsai Városi Galériában

Sokan eljöttek, hogy láthassák a fotósként is ismert Viczay Lajos festményeiből álló kiállítást,...

Már majdnem kész a Csajda-kerti játszótér

A játékok már a helyükön állnak, de még hiányoznak a biztonságos használathoz szükséges utolsó...

Font Sándor hetedszer vette át országgyűlési képviselői megbízólevelét

A 2022. évi országgyűlési képviselői választáson a Kalocsa székhelyű 03.számú választókerületben...

Szent György-napi szentmise a rendőrökért

Sárkányölő Szent György, a rendvédelmi szervek védőszentje napja alkalmából ünnepélyes szentmisét...

Sokan éltek a személyes találkozás lehetőségével

Naponta tízezer látogatója volt a Műegyetem tavaszi állásbörzéjének, ahol immár hagyományosan...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás