„1956 fénye ott volt bennünk a diktatúra évtizedei alatt is, ma pedig újra, mindennél fényesebben ragyog a 60. évfordulón” – mondta beszédében Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes október 20-án Budapesten, a Honvédelmi Minisztérium által a tárcával és a haderővel együttműködő társadalmi szervezetek részére a forradalom évfordulója tiszteletére rendezett központi ünnepségen.

Magyarország honvédelmi minisztere a társadalmi szervezetek és a nyugállományúak egyesületei javaslatára, a HM Társadalmi Véleményező Munkacsoport támogatásával, a nyugállományúak szervezetei, valamint a honvédelem ügye érdekében huzamos időn át végzett áldozatos munkája elismeréseként nemzeti ünnepünk október 23-a alkalmából a Honvédelemért Kitüntető Cím I. fokozatát adományozta Cserháti Ákos nyá. alezredesnek.

Cserháti Ákos alezredes 2002-ben vonult nyugállományba a Magyar Honvédség 1. Kijelölt Állandó Raktárától (civileknek csak Miskei úti laktanya). Az időközben egyesületté szerveződött 24. Harckocsiezred Baráti Kör elnöke.

A kitüntetett lapunknak elmondta, hogy 2011-ben kapta meg ennek a kitüntetésnek az ezüst fokozatát addigi munkájáért, s most valószínűleg az arany fokozatra való felterjesztés annak a munkának a megkoronázása volt, melyet Cserháti Ákos végzett annak érdekében, hogy a város laktanyáiban működő alakulatok és az azokban szolgálatot teljesítő katonák tiszteletére emlékmű készült, melyet május 21-én avattak fel ünnepélyes külsőségek között a Csilás parkban.

– Mindig szívügyem volt, hogy ez megvalósuljon, és végre Bálint polgármester úr segítségével létrejöhetett. Valószínűleg ez az országosan is szinte egyedülálló emlékmű megvalósításának folyamatában végzett munkám volt, ami a legtöbbet nyomott a latban a kitüntetésre való felterjesztésben – mondta Cserháti Ákos, aki megosztotta velünk azt is, hogy vannak még megvalósításra váró ötletei, közöttük a legnagyobb, egy katonai emlékpark létrehozása, ahol az itt szolgált alakulatok jellemző technikai eszközeit összegyűjtik és kiállítják. Azt mondta, addig kell ezt megtenni, amíg ezek az eszközök megvannak, mert előbb utóbb eladják, megsemmisítik azokat.

– Ez nagyobb volumenű lenne, mint a megvalósult emlékmű, hiszen az eszközöket be kell szerezni, azt meg csak miniszteri engedéllyel lehet és sok-sok pénz is kell hozzá. A Harckocsi Ezred Baráti Kör indítaná el ennek a folyamatát, megkeressük a Honvédelmi Minisztériumot, az önkormányzatot, és a többi nyugdíjas szervezetet is bevonnánk, hogy keresünk erre pályázati lehetőséget.

A kitüntetéshez gratulálunk, a tervek megvalósításához pedig erőt, egészséget kívánunk!