A kalocsai városháza dísztermében múlt szerdán tartották a térségből meghívott szervezetek, vállalkozások és települések számára a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Járási Jövőműhely Fórumát. A rendezvény házigazdája az Országos Területrendezési Terv készítői és az érintett régiók közötti kommunikációt segíti: lényegében felmérte, hogy az itt élőknek milyen képük van saját, szűkebb hazájukról és hogy min szeretnének változtatni a jövőben, vagy milyen meglévő értékeket óvnának a fejlesztések során.

– A törvényben az szerepel, hogy ötévente kell megismételni a területfejlesztési dokumentációkat, mi azonban 15 évre előre, 2030-35-ig gondolkodunk – nyilatkozta Ongjerth Richárd, a DRO Studio Bt. terület és településrendezési vezető tervezője. A fórumot levezénylő szakértő elmagyarázta: azért van szükség a jövőbeli fejlesztések alapos megtervezésére, mert 2020-tól új uniós költségvetési ciklus kezdődik, és arra számít, hogy akkor a támogatások összege elmarad majd a mostanitól. Lévén az ezekben az években aktuális közberuházásoknak mintegy 80-90 százalékát finanszírozza az európai közösség, mindenképpen “meg kell tanulnunk, hogy hogyan termeljük meg ezeket a forrásokat”, mielőtt elkopnak.

Egyáltalán nem korai foglalkozni ezekkel a kérdésekkel, tette világossá a tervező: egy autópályaszakasz megépítése a szándék megszületése után még évekig eltarthat, és ugyanúgy hosszú időt vesz igénybe, amíg kinőhet a földből például egy új kultúrház. Ezekről az elképzelésekről, amelyeket jó esetben csak néhány év múlva szeretnének megvalósítani a járási önkormányzatok, már ma tudni kell. Ami pedig az országjárás jellegű fórumot illeti, az erre felkért Ongjerth kifejtette: fontos részt venni rajta, hiszen a fejlesztési pénzekről döntő központi irányítók az ezeken az alkalmakon összegyűjtött információk alapján fókuszálják a fejlesztési keretösszegeket. Megjegyezte egyébként: térségszinten kell gondolkodni, hiszen a döntéshozók nem egy-egy falut fognak kiemelni a messzi távolból, hogy majd pont ott fejlesztenek, hanem területi egységeket vesznek számításba.

A vezető tervező leszögezte: az ő személyes feladata itt is az volt a Jövőműhellyel, hogy az Országos Területrendezési Terv elemeit ismertesse az itt élő-működő, így érintett cégekkel, szervezetekkel, polgármesterekkel. Természetesen a véleményüket is kikérte arról, hogy milyen gyengeségeket és erősségeket tudnának felsorakoztatni a térség kapcsán. Amin ezt követően dolgozni kell, mondta, az az, hogy megyei és települési szinten “hogyan tehetők rá a térképre” a területrendezési terv elképzelései.