Kalocsa és a magyar szent korona

2017.11.22 14:55    |    Bikfalvi Géza  

1. Koronázó kalocsai érsekek

A korona használatának szokása Kr. e. I. évezredbe nyúlik vissza. Ismerték már a koronát az egyiptomiak, perzsák és a zsidók is. A latin eredetű corona szóból ered, amely koszorút jelent.

Nagy Konstantin uralkodása idején kialakult sisakkorona fontos szerephez jutott a koronák történetében. A Római Birodalom bukása után a germánok is a sisakkoronát választották hatalmi jelvényül. Ebből alakult ki a pántos korona, ahol két keresztpánt burkolja be a koponyát. A középkori hiedelem szerint, aki zárt koronát viselt, az felett már nem állt földi hatalom.

A magyar szent korona története több mint ezer évre nyúlik vissza: Szent Istvánt 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban, azzal a koronával, amelyet Asztrik kalocsai érsek (akkor még püspök) hozott el Rómából II. Szilveszter pápától. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. 1198-ban III. Ince pápa a székesfehérvári préposthoz írt levelében a koronát a „honor patriae” (a haza becsülete) néven emlegeti.

A királyi koronázás legfőbb szabályai már a XI. században rögzültek, ezért a középkorban az uralkodó törvényes hatalomra emelése ősi szokásjogon kialakult rendeken és szertartásokon alapult. Ezek szerint a királyt a magyar szent koronával koronázták meg, amelyet az esztergomi érsek helyezett a fejére, és a koronázás helye Székesfehérvár koronázó templomában, a Nagyboldogasszony-bazilikában volt, itt őrizték a szent koronát is. A hatalomért folytatott harcok idején 1162 és 1173 között fordult elő, hogy az esztergomi érsek megtagadta a király megkoronázását, helyette a kalocsai érsek koronázott. A magyar királyok koronázási szertartása a középkori európai keresztény királyok koronázási hagyományaiból – latinul Ius coronandi (a koronázás joga) – alakult ki. Később, a koronázás egyházi liturgiája már a Pontificale Romanum alapjaira támaszkodott. A rendkívül ünnepélyes egyházi szertartás mozzanatai: közfelkiáltás (válasz-tás), eskü, szentelés, felkenés, átöltöztetés, a kard átadása, koronázás, a jogar átadása, trónra ültetés közül a szent koronával való koronázás volt a legfontosabb aktus. A korona a hagyomány szerint szent, mert Isten égi és földi birodalmát jelképezi. Eredetileg a szertartás középpontjában nem maga a koronázás, hanem, az uralkodó megszentelt olajjal történő felkenése állt. A felkenés révén az uralkodó főpapi hatalomhoz jutott: egy személyben volt „király és pap" (rex et sacerdos), akit ilyenformán a világi főhatalom mellett egyházkormányzati jogok is megillettek és általa vált „Isten kegyelméből” uralkodóvá minden megkoronázott király.

Az Árpád-korban már korán megszilárdult az a hagyomány, hogy a kalocsai érsek is koronázhasson. Noha III. Ince pápa azonban 1212. évi bullájában úgy döntött, hogy Magyarországnak kárára lenne, ha a koronázás joga több érsek között oszlana meg. Jób esztergomi érsek emellett még több pápai oklevéllel is körülbástyáztatta ezt a jogot. II. András alatt Berchtold kalocsai érsek, Gertrud királyné testvére el akarta érni, hogy ha az esztergomi érsek akadályoztatva lenne vagy „rosszindulatból nem akarná a koronázást, az erősíthetné a trónviszályokat”, a kalocsai érsek is koronázhasson. Végül azonban a koronázás joga az esztergomi érseké maradt. Ennek ellenére, ha az esztergomi érseki poszt éppen üres volt, a koronázást továbbra is a rangidős főpap (általában a kalocsai érsek, mint a magyar egyházi hierarchia soron lévő tagja) végezhette el.

A megelőző évszázadokban, a kalocsai érsekek rendszeresen koronázták a magyar királyokat, így 1162 nyarán Mikó kalocsai érsek megkoronázta II. Lászlót (1162–1163) és 1163. január 27-én IV. Istvánt (1162–1165).

III. Istvánnak nem volt fia, így utána az öröklési jog szerint lehetséges örökös öccse, III. Béla következett. Azt, hogy ennek ellenére Bélával szemben öccsét, Géza herceget is felléptették, valószínűleg a Béla elleni bizalmatlanság okozta. A koronázást megtagadó Lukács érsekkel szemben III. Béla a pápához fordult, III. Sándor pápa a koronázással a kalocsai érseket bízta meg. A koronázás 1173. január 13-án, Fehérváron történt. Bár, III. Béla a koronázást követően oklevelet adott ki, amelyben kijelentette, hogy a magyar királyok koronázási joga a jövőben továbbra is az esztergomi érseket illeti.

II. András lázadása Imre király ellen, valamint a gyermek III. László elűzése a hatalomvágyával magyarázható – ugyanis a XIII. században, már kizárólagosan az elsőszülöttség jogán történő öröklés uralkodott. II. Andrást 1205. május 29-én – mivel az esztergomi érseki szék betöltetlen volt – János kalocsai érsek koronázta Magyarország királyává.

Ezen példák nyomán, Kalocsán egyes egyházi személyekben és a káptalanban is az a nézet rögződött meg, hogy a kalocsai érsek is koronázhat. Majd Berchtold érsek udvari pártfogóira támaszkodva, nyíltan hangoztatta a kalocsai érsek koronázási jogát, sőt azt is kifejtette, hogy az esztergomi érseknek, a kalocsai érsekség területén fekvő királyi egyházakban nincs joghatósága.

Berchtold érsek nehéz tárgyalások után bizonyos engedményeket ért el a koronázással és az esztergomi érsek primátusságával kapcsolatban. Megállapodtak, hogy a király első koronázási joga az esztergomi érseké, de a király második koronázása egyformán tartozik az esztergomi és a kalocsai érsekre. Az esztergomi érsek lemond minden joghatóságról, amelyet eddig a kalocsai érsekségben illette vagy illetni látszott. Különben minden másban megtartották a két főegyházmegye jogait és régi szokásait.

Az utolsó, a kalocsai érsek által történt koronázás 1301. augusztus 27-én, Szent István ünnepén volt, amikor a Hont-Pázmán nembeli János kalocsai érsek megkoronázta Vencel cseh herceget tizenegy éves korában.

A későbbiek folyamán a kalocsai érsekek mindig fontos szerepet töltöttek be a koronázási szertartáson. A pozsonyi koronázások alkalmával mindig a kalocsai érsek fogadta a jövendő királyt az országhatáron, majd ünnepélyes menetben bekísérte a Szent Márton-dómba, ahol bemutatta az esztergomi érseknek. A koronázási szertartáson a következő párbeszéd hangzott el: A kalocsai érsek felszólította az esztergomi érseket: „Reverendis-sime Pater! Postulat sancta mater sancta mater ecclesia cathlica, ut praesentem Serenissimum N. N. ad digni-tatem Hungáriae regis sublevetis.” (Főtisztelendő atya, a katolikus anyaszentegyház kívánja, hogy a jelenlevő N. N.-t Magyarország királyi méltóságára emeljétek). Ekkor a prímás megkérdezte:
„Scitis illum dignum et utilem esse ad hanc dignitatem?” (Méltónak és hasznosnak vélitek-e őt e méltóságra?) Erre a kalocsai érsek felelte: „Et novimus et credimus eum dignum esse ac utilem ecclesiae Dei et ad regimen hujus Regni.” (Tudjuk és hisszük, hogy méltó és hasznos Isten egyházára, az ország kormányzására). A koronázási szertartás templomi részének a végén a kalocsai érsek Szent István király palástját borította az új király vállára.

A kalocsai érseki kastély 1917-ben egy történelmi nevezetességű darabbal gyarapodott. Várady Lipót Árpád kalocsai érsek, aki jelen volt a király és a királyné koronázásánál, közreműködése emlékéül kapta azt a vörös bársonyszéket, amelyen a királyné ült a koronázás alkalmával a koronázási templomban. A széket az érseki magánkápolnában helyezték el.


Fontosabb irodalom:

Anisich Miksa Oszkár: A koronázás és a koronázási jelvények jelentősége. Kassa, 1916

Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Bp., 1987

Fügedi Erik: A magyar király koronázásának rendje a középkorban. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. (Szerk. Székely György). Bp., 1984. p. 255–273.

Király János: A királykoronázás eredete, egyházi kifejlődése és ordóbeli kialakulása. Bp., 1918

Tóth Zoltán: A Hartvik-legenda kritikájához. (A szent korona eredetkérdése) Bp.,1942

2. Miért ferde a kereszt a magyar koronán?

Kalocsát joggal nevezik a korona városának, hiszen az első püspök, majd érsek, Asztrik hozta el Rómából, Szent István király számára a magyar szent koronát II. Szilveszter pápától. Ennek az emlékét őrzi, a kalocsai érseki kastély Patachich-termében kiállított, a millennium évében, a budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársai által készített korona-másolat, amelyet évente turisták ezrei csodálnak meg. Nagyon gyakran, szinte minden csoportos látogatásnál elhangzik a kérdés: miért ferde a kereszt a magyar koronán?

Ennek a kérdésnek rendkívül széles és kiterjedt szakirodalma van, de csak az elmúlt évek kutatásai, elsősorban fiatal történészek eredményei adtak igaz, valós történeti forrásokkal alátámasztható, megbízható választ.

A magyar szent korona a magyar nemzet egyik legfontosabb szimbóluma, a magyar államiság, a magyar függetlenség, a nemzeti azonosságtudat és a keresztény Magyarország megszületésének jelképe.

A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt, egy szerencsétlen baleset eredménye. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné, III. Ferdinánd király első felesége pozsonyi koronázásakor akarták kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, felülről törték fel, ekkor érhette a koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok.

A történészek szerint a kereszt eredetileg egyenes volt. A középkorból nem ismerünk más koronát, amelyen a kereszt ferde lenne, az 1620-as évek előtt készült ábrázolásokon a korona keresztje függőleges, például a Fuggerek 1555-ben készült krónikájában. A XVIII. század végén készült ábrázolások viszont már egyértelműen ferde kereszttel ábrázolják, így az elváltozást okozó eseménynek a XVII. század eleje és a XVIII. század vége között kellett bekövetkeznie.

A koronát 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor szállították át Prágából Pozsonyba, ahol a vár legvaskosabb, úgynevezett Koronatornyának mélyén őrizték, a koronázási ékszerek számára készített ládában elzárva tartották, és főként koronázások alkalmával vették elő. A láda tárolására szolgáló helyiséget a magyar zászlósurak pecsételték le, a láda kulcsát viszont a király bécsi kincstárában (Schatzkammer) őrizték. A koronaládát kizárólag a koronázás előtti napokban volt szabad felnyitni az úgynevezett fejpróbára. A királynék koronázása esetében nem volt szükség fejpróbára, mert a királynét a veszprémi püspök, a királyné egykori kancellárja koronázta meg, egy úgynevezett házi koronával (corona domestica). A magyar szent korona viszont nem kerülhetett a fejére, azzal csak jobb vállát érintette meg a koronázási misét celebráló esztergomi érsek, ezért semmi nem indokolta, hogy a koronaládát a szertartás előtti napokban kinyissák

A legújabb történeti kutatások szerint a korona sérülése 1638. február 14-én reggel történt. Pálóczi Horváth I. György (†1655), az éppen zajló országgyűlésen jelen nem lévő Bethlen István képviselője, naplójában részletesen megírta a zaklatott reggel történéseit: „Anno Domini 1638 die 14 mensis Februarii koronáztuk meg az mi kegyelmes asszonyunkat, Máriát, az mi kegyelmes urunknak, Ferdinánd császárnak feleségét Posomban. Ezen napon gyűltünk az palatinus uram [Esterházy Miklós nádor 1625–1645] szállására. Azomban palatinus uram az maga házábúl ki jűve, s mondá: «Jó uraim, az ki kegyelmetek közül az koronát akarja látni, jűjön el velem.» Mi egynehányan elmenénk, azomban az Nagytemplomban menénk. Ajtónállók ezek voltak: Ezterhaz Pál, Balog István, Veselieni Ferenc, Barkoczi László [Esterházy Pál bányavidéki végvidéki főkapitány-helyettes, Balogh István tatai kapitány, Wesselényi Ferenc füleki kapitány, későbbi nádor, Barkóczy László kamarás]. Az segres-tyében bemenénk, az hol az korona volt, ládástul volt. Az domestica koronákot is ládástul behozák. Azomban Traufmasdorf uram is bejűve, egy iskatulyát hoza, kiben egynehány kulcs volt. Felül az iskatulyán az volt írva, hogy az magiarorszagi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát két kötélre egy fenyűgerendához felkötöttük. Lippaij Gáspár, Zakani András [Lippay Gáspár országbírói ítélőmester, Zákány András Borsod vármegye követe] és én is emeltük fel. Nagy sok veszekedéssel az lakatosok az ládát felszaggatták felül. Pléh [pánt] vagyon az ládán. Palatinus uram elsőben is kivevé az palástot, veres tafotával volt takarva. Annak utána az cipellőst, az is veres tafotával volt átal kötve. Annak utána az Szent István király pallosát, ezek mind voltak kezemben. Annak utána az arany almát, egy kis bőr erszényben. Annak utána az szetromot [jogar]. Annak utána az koronát tokostul. Az koronának az fölső réz tokját palatinus urunk felvevé. Az alsó részébűl soha semmiképpen pala-tinus urunk az koronát ki nem veheté, hanem egy kést kére. Zakani András adá az kését oda. Avval hasítá le az széliben egy darabot, úgy vevé ki osztán az alsó réz tokbúl az koronát palatinus urunk.”

A koronaláda nagy erővel való feltörését a királynéi koronázás kitűzött időpontja tette szükségessé. A drasztikus beavatkozás a láda tetejét szinte teljesen szétszaggatta, tizennégy pántot kellett róla nagy kapkodás közepette, durva módon lefeszegetni. A lakatosok által feszítővasakkal végzett beavatkozás a szent korona tokját és benne magát a koronát sem kímélte meg. A felülről (oldalról) kapott nyomás vagy ütés hatására elsőként a koronából kimagasló keresztnek kellett megsérülnie, azaz elferdülnie, amellyel egyidejűleg a keresztpánt-törések egy része is bekövetkezhetett. A sekrestyebeli baleset egészen napjainkig, sohasem került szélesebb körben nyilvánosságra, pedig erről a tucatnyi jelenlévő mellett a pozsonyi lakatosoknak és a javításokat végző ötvös mestereknek is tudni kellett. A szemtanúk diszkrécióját magyarázza – a korona kiemelt tisztelete mellett –, a téves kulcshozatal és a koronasérülés hírének elterjedése igen kellemetlen megítélésbe hozhatta volna a bécsi főudvarmestert és a koronát tokjából késsel kifeszegető nádort. Még akkor is, ha nyilvánvalóan valamelyik bécsi kincstári alkalmazott figyelmetlensége okozta a koronaláda-kulcsok összekeverését, ami szükségessé tette a láda feltörését. Az elferdült keresztet utóbb többször megpróbálhatták meggyengült helyzetében stabilizálni. A mai dőlésszögét (kb. 23,5 fok) a korona javítói – az Ipolyi Arnold vezette tudományos vizsgálat (1880) során való leszedését, majd visszatételét követően, valószínűleg a IV. Károly koronázása után, 1916 legvégén végrehajtott forrasztásos megerősítés idején – alakították ilyen mértékűre, így a korona Kalocsán őrzött másolata egy köztes állapotot tükröz.

Fontosabb irodalom:

Fazekas László-Hegedűs Ernő-Hennel Sándor: A Szent Korona őrzése: A koronaőrök, a koronaőrség. Bp., 2002

Fügedi Erik: A magyar korona regénye. Bp., 1979

Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. Bp., 1886

László Gyula: Miért ferde királyi koronánk keresztje? Népszava 109 (1981. augusztus 20.) p. 9

A korona kilenc évszázada: Történelmi források a magyar koronáról. (Vál. és szerk. Katona Tamás) Bp., 1979.

Pálffy Géza: Az elcserélt kulcs: Mikor ferdült el a Szent Korona keresztje? Magyar Nemzet 57 (2004) 142, p. 36.

Pálffy Géza: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. „Nem sűlyed az emberiség!” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Bp., 2007. p. 1431-1444

A pálóczi Horváth család naplója. Bp., 1881. p. 185–213



Kalocsai hírek

Önkormányzati választás 2019- Kalocsa

Az elmúlt napokban, a jelöltállítás határidejének lejártát követően, a leadott írásos ajánlások...

Németh József: jövőre nőhetnek a termőterületek

Az elmúlt hétvégén két napig minden Kalocsa piros aranyáról szólt, holott, maga a...

Újabb milliárd a térség fejlesztésére

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott és a Miniszterelnökség által támogatott Jövőnk...

Egy kincsesláda tetején ülünk

A címbe foglalt gondolatot dr. Mészáros István prépost-kanonoktól, a kalocsai Szent István király...

A Paks II. projekt lehetőség a térség számára

A Paks II. projekt lehetőség a térség számára, hogy megerősítse gazdaságát, növelje megtartó erejét....

Hamisítatlan foktői folklór muzeális közösségi térben

Sokéves törekvés zárult hivatalosan a nyár utolsó napján, augusztus 31-én, Foktőn, a Fő út 32. szám...

Iskola- és óvodakezdéshez nyújt segítséget a foktői növényolajgyár

Több mint 140 óvodás és iskolás számára adott át évindító eszközcsomagot a foktői régió hat...

III. ANDA NYÍLT NAP, 2019. szeptember 7.

A legfiatalabb kalocsai nagy-foglalkoztató cég rendezvényének sikere minden várakozást felülmúlt. A...

Projektzáráshoz érkezett az ingyenes jogi segítségnyújtás a munka világában

2019.09.30-án zárul az európai uniós támogatásból megvalósuló, ingyenes jogi segítségnyújtást...

Külügyminiszteri látogatás dr. Filvig fórumán

Magasrangú vezetőt látott vendégül a Városi Színházban múlt hétfőn tartott lakossági fórumán dr....

Gondolatok az emberi értékek idomításáról

Jó látni és jó hallani, jó tudni arról, hogy egy Kalocsa méretű vidéki kisvárosban laknak olyan...

Elismerések és kitüntetések az ünnepi ülésen

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat idén a Kiskunfélegyházán megrendezett Bács-Kiskun Megyei Napok...

Flamenco est a kamarateremben

Először járt Magyarországon Carlos de Pepa andalúz flamenco énekes-gitáros, aki épp Kalocsán...

Beremenden voltak eredményesek az úszók

A Kalocsai Úszó és Vízilabda Egyesület versenyzői legutóbb Beremendre utaztak és nagy létszámmal...

Területeladás, skate-park és utcák átnevezése

Augusztus utolsó hetében ült össze – néhány határidős döntési kötelezettség okán – a...

Ősszel újra szemétgyűjtési akciót szervez a Magyar Közút címmel

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. több év kihagyás után 2019. április 29-én „Jobb, ha el se...

Száz gyermeknek jutott iskolakezdő ajándékcsomag

Többek között, lapunk hasábjain is olvashatott arról a jótékonysági akcióról, amelyet a nyár közepén...

Kenus kalocsai küldöttség Kúlán

Kalocsa és vajdasági testvérvárosa, Kúla tíz éve ápol testvértelepülési kapcsolatot, ami mindig is...

Ismertették a pártszövetség jelöltjeit a megyei közgyűlésbe

A közzétett FIDESZ-KDNP pártszövetség Bács-Kiskun megyei jelöltlistája a következő:(A cikk...

A Szívből Kalocsáért Egyesület polgármester-jelöltjének bemutatása

2010-től Brüsszelben Európai Parlamenti Képviselőként rengeteg kalocsai polgárnak tudtam segíteni....

Idén nyáron is népszerű volt az utazó kiállítás

Nyolc nagy hazai fesztiválra gördült be 2019 nyarán a Paks II. Atomerőmű Zrt. guruló kiállítása. Az...

Ballószögön remekeltek futóink

Az elmúlt vasárnap a Kalocsai Földön Futók Szakosztály 8 fővel vágott neki a 7. Ballószögi...

Csendes kiáltás a Vajas partján

Vasárnap délután, ahogyan az ország több mint húsz pontján, Kalocsán is szerveztek megmozdulást a...

A népi kultúra őrangyalait ünnepelték Hajós Város napján

Hatalmas ünneplő tömeg kísérte figyelemmel és még nagyobb ováció övezte az augusztus 17-i, ünnepi...

Így lett „tananyagszerző” a kalocsai tanítónő

Sipos Nikolett, a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola, leánykori nevén a Kertvárosi Általános...

Második hely az országos vetélkedőn

A korábban rendezett regionális elődöntőből győztesként továbbjutó Kalocsai Fegyház és Börtön...

Határon átnyúló együttműködés Kalocsával

Kalocsa Város Önkormányzata 2019 júliusában felkérést kapott Kirchheim unter Teck testvérvárosától,...

Szent István mellé került Asztrik

Mostantól az államalapító király hat éve kapott csontereklyéje mellett ott áll a 2014-ben megtalált...

Dr. Fekete Zsombor polgármester-jelölt célkitűzései

...-foglalkoztatottság javítása, ipari park, adókedvezményes övezet létrehozása, táj-jellegű munka-...

Kulcsszerepe volt az atomenergiának tavaly is az ország áramellátásában

Sorra dőltek meg az eddigi áramfogyasztási rekordok tavaly Magyarországon. Előbb márciusban, majd...

A KALOCSAI SZENT KERESZT KÓRHÁZ LÁTOGATÁSI RENDJE

Új látogatási rend a kórházban április 1-től – szigorúan betartatják a gyógyítás érdekében.

Szakmai tanácskozást folytattak a megye polgármesterei

Bács-Kiskun megyében ebben a választási ciklusban immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás