Kalocsa és a magyar szent korona

2017.11.22 14:55    |    Bikfalvi Géza  

1. Koronázó kalocsai érsekek

A korona használatának szokása Kr. e. I. évezredbe nyúlik vissza. Ismerték már a koronát az egyiptomiak, perzsák és a zsidók is. A latin eredetű corona szóból ered, amely koszorút jelent.

Nagy Konstantin uralkodása idején kialakult sisakkorona fontos szerephez jutott a koronák történetében. A Római Birodalom bukása után a germánok is a sisakkoronát választották hatalmi jelvényül. Ebből alakult ki a pántos korona, ahol két keresztpánt burkolja be a koponyát. A középkori hiedelem szerint, aki zárt koronát viselt, az felett már nem állt földi hatalom.

A magyar szent korona története több mint ezer évre nyúlik vissza: Szent Istvánt 1000 karácsonyán (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban, azzal a koronával, amelyet Asztrik kalocsai érsek (akkor még püspök) hozott el Rómából II. Szilveszter pápától. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. 1198-ban III. Ince pápa a székesfehérvári préposthoz írt levelében a koronát a „honor patriae” (a haza becsülete) néven emlegeti.

A királyi koronázás legfőbb szabályai már a XI. században rögzültek, ezért a középkorban az uralkodó törvényes hatalomra emelése ősi szokásjogon kialakult rendeken és szertartásokon alapult. Ezek szerint a királyt a magyar szent koronával koronázták meg, amelyet az esztergomi érsek helyezett a fejére, és a koronázás helye Székesfehérvár koronázó templomában, a Nagyboldogasszony-bazilikában volt, itt őrizték a szent koronát is. A hatalomért folytatott harcok idején 1162 és 1173 között fordult elő, hogy az esztergomi érsek megtagadta a király megkoronázását, helyette a kalocsai érsek koronázott. A magyar királyok koronázási szertartása a középkori európai keresztény királyok koronázási hagyományaiból – latinul Ius coronandi (a koronázás joga) – alakult ki. Később, a koronázás egyházi liturgiája már a Pontificale Romanum alapjaira támaszkodott. A rendkívül ünnepélyes egyházi szertartás mozzanatai: közfelkiáltás (válasz-tás), eskü, szentelés, felkenés, átöltöztetés, a kard átadása, koronázás, a jogar átadása, trónra ültetés közül a szent koronával való koronázás volt a legfontosabb aktus. A korona a hagyomány szerint szent, mert Isten égi és földi birodalmát jelképezi. Eredetileg a szertartás középpontjában nem maga a koronázás, hanem, az uralkodó megszentelt olajjal történő felkenése állt. A felkenés révén az uralkodó főpapi hatalomhoz jutott: egy személyben volt „király és pap" (rex et sacerdos), akit ilyenformán a világi főhatalom mellett egyházkormányzati jogok is megillettek és általa vált „Isten kegyelméből” uralkodóvá minden megkoronázott király.

Az Árpád-korban már korán megszilárdult az a hagyomány, hogy a kalocsai érsek is koronázhasson. Noha III. Ince pápa azonban 1212. évi bullájában úgy döntött, hogy Magyarországnak kárára lenne, ha a koronázás joga több érsek között oszlana meg. Jób esztergomi érsek emellett még több pápai oklevéllel is körülbástyáztatta ezt a jogot. II. András alatt Berchtold kalocsai érsek, Gertrud királyné testvére el akarta érni, hogy ha az esztergomi érsek akadályoztatva lenne vagy „rosszindulatból nem akarná a koronázást, az erősíthetné a trónviszályokat”, a kalocsai érsek is koronázhasson. Végül azonban a koronázás joga az esztergomi érseké maradt. Ennek ellenére, ha az esztergomi érseki poszt éppen üres volt, a koronázást továbbra is a rangidős főpap (általában a kalocsai érsek, mint a magyar egyházi hierarchia soron lévő tagja) végezhette el.

A megelőző évszázadokban, a kalocsai érsekek rendszeresen koronázták a magyar királyokat, így 1162 nyarán Mikó kalocsai érsek megkoronázta II. Lászlót (1162–1163) és 1163. január 27-én IV. Istvánt (1162–1165).

III. Istvánnak nem volt fia, így utána az öröklési jog szerint lehetséges örökös öccse, III. Béla következett. Azt, hogy ennek ellenére Bélával szemben öccsét, Géza herceget is felléptették, valószínűleg a Béla elleni bizalmatlanság okozta. A koronázást megtagadó Lukács érsekkel szemben III. Béla a pápához fordult, III. Sándor pápa a koronázással a kalocsai érseket bízta meg. A koronázás 1173. január 13-án, Fehérváron történt. Bár, III. Béla a koronázást követően oklevelet adott ki, amelyben kijelentette, hogy a magyar királyok koronázási joga a jövőben továbbra is az esztergomi érseket illeti.

II. András lázadása Imre király ellen, valamint a gyermek III. László elűzése a hatalomvágyával magyarázható – ugyanis a XIII. században, már kizárólagosan az elsőszülöttség jogán történő öröklés uralkodott. II. Andrást 1205. május 29-én – mivel az esztergomi érseki szék betöltetlen volt – János kalocsai érsek koronázta Magyarország királyává.

Ezen példák nyomán, Kalocsán egyes egyházi személyekben és a káptalanban is az a nézet rögződött meg, hogy a kalocsai érsek is koronázhat. Majd Berchtold érsek udvari pártfogóira támaszkodva, nyíltan hangoztatta a kalocsai érsek koronázási jogát, sőt azt is kifejtette, hogy az esztergomi érseknek, a kalocsai érsekség területén fekvő királyi egyházakban nincs joghatósága.

Berchtold érsek nehéz tárgyalások után bizonyos engedményeket ért el a koronázással és az esztergomi érsek primátusságával kapcsolatban. Megállapodtak, hogy a király első koronázási joga az esztergomi érseké, de a király második koronázása egyformán tartozik az esztergomi és a kalocsai érsekre. Az esztergomi érsek lemond minden joghatóságról, amelyet eddig a kalocsai érsekségben illette vagy illetni látszott. Különben minden másban megtartották a két főegyházmegye jogait és régi szokásait.

Az utolsó, a kalocsai érsek által történt koronázás 1301. augusztus 27-én, Szent István ünnepén volt, amikor a Hont-Pázmán nembeli János kalocsai érsek megkoronázta Vencel cseh herceget tizenegy éves korában.

A későbbiek folyamán a kalocsai érsekek mindig fontos szerepet töltöttek be a koronázási szertartáson. A pozsonyi koronázások alkalmával mindig a kalocsai érsek fogadta a jövendő királyt az országhatáron, majd ünnepélyes menetben bekísérte a Szent Márton-dómba, ahol bemutatta az esztergomi érseknek. A koronázási szertartáson a következő párbeszéd hangzott el: A kalocsai érsek felszólította az esztergomi érseket: „Reverendis-sime Pater! Postulat sancta mater sancta mater ecclesia cathlica, ut praesentem Serenissimum N. N. ad digni-tatem Hungáriae regis sublevetis.” (Főtisztelendő atya, a katolikus anyaszentegyház kívánja, hogy a jelenlevő N. N.-t Magyarország királyi méltóságára emeljétek). Ekkor a prímás megkérdezte:
„Scitis illum dignum et utilem esse ad hanc dignitatem?” (Méltónak és hasznosnak vélitek-e őt e méltóságra?) Erre a kalocsai érsek felelte: „Et novimus et credimus eum dignum esse ac utilem ecclesiae Dei et ad regimen hujus Regni.” (Tudjuk és hisszük, hogy méltó és hasznos Isten egyházára, az ország kormányzására). A koronázási szertartás templomi részének a végén a kalocsai érsek Szent István király palástját borította az új király vállára.

A kalocsai érseki kastély 1917-ben egy történelmi nevezetességű darabbal gyarapodott. Várady Lipót Árpád kalocsai érsek, aki jelen volt a király és a királyné koronázásánál, közreműködése emlékéül kapta azt a vörös bársonyszéket, amelyen a királyné ült a koronázás alkalmával a koronázási templomban. A széket az érseki magánkápolnában helyezték el.


Fontosabb irodalom:

Anisich Miksa Oszkár: A koronázás és a koronázási jelvények jelentősége. Kassa, 1916

Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története. Bp., 1987

Fügedi Erik: A magyar király koronázásának rendje a középkorban. Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. (Szerk. Székely György). Bp., 1984. p. 255–273.

Király János: A királykoronázás eredete, egyházi kifejlődése és ordóbeli kialakulása. Bp., 1918

Tóth Zoltán: A Hartvik-legenda kritikájához. (A szent korona eredetkérdése) Bp.,1942

2. Miért ferde a kereszt a magyar koronán?

Kalocsát joggal nevezik a korona városának, hiszen az első püspök, majd érsek, Asztrik hozta el Rómából, Szent István király számára a magyar szent koronát II. Szilveszter pápától. Ennek az emlékét őrzi, a kalocsai érseki kastély Patachich-termében kiállított, a millennium évében, a budapesti Iparművészeti Múzeum munkatársai által készített korona-másolat, amelyet évente turisták ezrei csodálnak meg. Nagyon gyakran, szinte minden csoportos látogatásnál elhangzik a kérdés: miért ferde a kereszt a magyar koronán?

Ennek a kérdésnek rendkívül széles és kiterjedt szakirodalma van, de csak az elmúlt évek kutatásai, elsősorban fiatal történészek eredményei adtak igaz, valós történeti forrásokkal alátámasztható, megbízható választ.

A magyar szent korona a magyar nemzet egyik legfontosabb szimbóluma, a magyar államiság, a magyar függetlenség, a nemzeti azonosságtudat és a keresztény Magyarország megszületésének jelképe.

A magyar korona különleges ismertetőjegye, a ferde kereszt, egy szerencsétlen baleset eredménye. A koronát 1638-ban, Mária Anna királyné, III. Ferdinánd király első felesége pozsonyi koronázásakor akarták kivenni egy erős ládából, de rossz kulcsot hoztak Bécsből. A ládát kapkodva, erőszakosan, felülről törték fel, ekkor érhette a koronát az a baleset, amelyben elferdült a kereszt, és megsérültek a pántok.

A történészek szerint a kereszt eredetileg egyenes volt. A középkorból nem ismerünk más koronát, amelyen a kereszt ferde lenne, az 1620-as évek előtt készült ábrázolásokon a korona keresztje függőleges, például a Fuggerek 1555-ben készült krónikájában. A XVIII. század végén készült ábrázolások viszont már egyértelműen ferde kereszttel ábrázolják, így az elváltozást okozó eseménynek a XVII. század eleje és a XVIII. század vége között kellett bekövetkeznie.

A koronát 1608-ban, II. Mátyás koronázásakor szállították át Prágából Pozsonyba, ahol a vár legvaskosabb, úgynevezett Koronatornyának mélyén őrizték, a koronázási ékszerek számára készített ládában elzárva tartották, és főként koronázások alkalmával vették elő. A láda tárolására szolgáló helyiséget a magyar zászlósurak pecsételték le, a láda kulcsát viszont a király bécsi kincstárában (Schatzkammer) őrizték. A koronaládát kizárólag a koronázás előtti napokban volt szabad felnyitni az úgynevezett fejpróbára. A királynék koronázása esetében nem volt szükség fejpróbára, mert a királynét a veszprémi püspök, a királyné egykori kancellárja koronázta meg, egy úgynevezett házi koronával (corona domestica). A magyar szent korona viszont nem kerülhetett a fejére, azzal csak jobb vállát érintette meg a koronázási misét celebráló esztergomi érsek, ezért semmi nem indokolta, hogy a koronaládát a szertartás előtti napokban kinyissák

A legújabb történeti kutatások szerint a korona sérülése 1638. február 14-én reggel történt. Pálóczi Horváth I. György (†1655), az éppen zajló országgyűlésen jelen nem lévő Bethlen István képviselője, naplójában részletesen megírta a zaklatott reggel történéseit: „Anno Domini 1638 die 14 mensis Februarii koronáztuk meg az mi kegyelmes asszonyunkat, Máriát, az mi kegyelmes urunknak, Ferdinánd császárnak feleségét Posomban. Ezen napon gyűltünk az palatinus uram [Esterházy Miklós nádor 1625–1645] szállására. Azomban palatinus uram az maga házábúl ki jűve, s mondá: «Jó uraim, az ki kegyelmetek közül az koronát akarja látni, jűjön el velem.» Mi egynehányan elmenénk, azomban az Nagytemplomban menénk. Ajtónállók ezek voltak: Ezterhaz Pál, Balog István, Veselieni Ferenc, Barkoczi László [Esterházy Pál bányavidéki végvidéki főkapitány-helyettes, Balogh István tatai kapitány, Wesselényi Ferenc füleki kapitány, későbbi nádor, Barkóczy László kamarás]. Az segres-tyében bemenénk, az hol az korona volt, ládástul volt. Az domestica koronákot is ládástul behozák. Azomban Traufmasdorf uram is bejűve, egy iskatulyát hoza, kiben egynehány kulcs volt. Felül az iskatulyán az volt írva, hogy az magiarorszagi korona ládáinak kulcsai (de nem az volt). Próbálgatták az ládát, de semmiképpen meg nem nyithatták. Lakatosokat hívának. Az ládát két kötélre egy fenyűgerendához felkötöttük. Lippaij Gáspár, Zakani András [Lippay Gáspár országbírói ítélőmester, Zákány András Borsod vármegye követe] és én is emeltük fel. Nagy sok veszekedéssel az lakatosok az ládát felszaggatták felül. Pléh [pánt] vagyon az ládán. Palatinus uram elsőben is kivevé az palástot, veres tafotával volt takarva. Annak utána az cipellőst, az is veres tafotával volt átal kötve. Annak utána az Szent István király pallosát, ezek mind voltak kezemben. Annak utána az arany almát, egy kis bőr erszényben. Annak utána az szetromot [jogar]. Annak utána az koronát tokostul. Az koronának az fölső réz tokját palatinus urunk felvevé. Az alsó részébűl soha semmiképpen pala-tinus urunk az koronát ki nem veheté, hanem egy kést kére. Zakani András adá az kését oda. Avval hasítá le az széliben egy darabot, úgy vevé ki osztán az alsó réz tokbúl az koronát palatinus urunk.”

A koronaláda nagy erővel való feltörését a királynéi koronázás kitűzött időpontja tette szükségessé. A drasztikus beavatkozás a láda tetejét szinte teljesen szétszaggatta, tizennégy pántot kellett róla nagy kapkodás közepette, durva módon lefeszegetni. A lakatosok által feszítővasakkal végzett beavatkozás a szent korona tokját és benne magát a koronát sem kímélte meg. A felülről (oldalról) kapott nyomás vagy ütés hatására elsőként a koronából kimagasló keresztnek kellett megsérülnie, azaz elferdülnie, amellyel egyidejűleg a keresztpánt-törések egy része is bekövetkezhetett. A sekrestyebeli baleset egészen napjainkig, sohasem került szélesebb körben nyilvánosságra, pedig erről a tucatnyi jelenlévő mellett a pozsonyi lakatosoknak és a javításokat végző ötvös mestereknek is tudni kellett. A szemtanúk diszkrécióját magyarázza – a korona kiemelt tisztelete mellett –, a téves kulcshozatal és a koronasérülés hírének elterjedése igen kellemetlen megítélésbe hozhatta volna a bécsi főudvarmestert és a koronát tokjából késsel kifeszegető nádort. Még akkor is, ha nyilvánvalóan valamelyik bécsi kincstári alkalmazott figyelmetlensége okozta a koronaláda-kulcsok összekeverését, ami szükségessé tette a láda feltörését. Az elferdült keresztet utóbb többször megpróbálhatták meggyengült helyzetében stabilizálni. A mai dőlésszögét (kb. 23,5 fok) a korona javítói – az Ipolyi Arnold vezette tudományos vizsgálat (1880) során való leszedését, majd visszatételét követően, valószínűleg a IV. Károly koronázása után, 1916 legvégén végrehajtott forrasztásos megerősítés idején – alakították ilyen mértékűre, így a korona Kalocsán őrzött másolata egy köztes állapotot tükröz.

Fontosabb irodalom:

Fazekas László-Hegedűs Ernő-Hennel Sándor: A Szent Korona őrzése: A koronaőrök, a koronaőrség. Bp., 2002

Fügedi Erik: A magyar korona regénye. Bp., 1979

Ipolyi Arnold: A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények története és műleírása. Bp., 1886

László Gyula: Miért ferde királyi koronánk keresztje? Népszava 109 (1981. augusztus 20.) p. 9

A korona kilenc évszázada: Történelmi források a magyar koronáról. (Vál. és szerk. Katona Tamás) Bp., 1979.

Pálffy Géza: Az elcserélt kulcs: Mikor ferdült el a Szent Korona keresztje? Magyar Nemzet 57 (2004) 142, p. 36.

Pálffy Géza: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. „Nem sűlyed az emberiség!” Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Bp., 2007. p. 1431-1444

A pálóczi Horváth család naplója. Bp., 1881. p. 185–213



Kalocsai hírek

Tavaly is a paksi termelés adta a legtöbb áramot Magyarországon

Kimagasló biztonsági mutatókkal, történetének legmagasabb termelési eredményével zárta a 2019-es...

Megszületett a város 2020-as költségvetése

Tartalmasan telt a kalocsai városatyák február 13-i ülése, amelyen többek között egyöntető...

Halálos „herbál” szedi áldozatait Kalocsán?

Február 9-én segélykiáltás-szerű, indulatoktól sem mentes poszt jelent meg a Kalocsa Városi Cigány...

Képek párbeszéde: egy párbeszéd stációi

Emlékezetes 75. születésnapot ajándékozott Kalocsa városa, a Viski Károly Múzeum, megannyi rokon,...

Siker az istvános diákok és tanárok első kultúrbulija

A Kalocsai Szent István Gimnázium tanárai 2020. február 7-8-án rendhagyó kultúrbulira várták az...

Rác Prélót tartottak a bátyai horvátok

A bátyai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Bátya Község Önkormányzata és a Vodeica Horvát Nemzetiségi...

Bács-Méh Reptér a Téli Kupa győztese

A Kalocsai FC által rendezett 2019/2020-as Téli Kupa három kategóriája közül elsőként január...

Magyar vállalkozásokat vonnak be

Várhatóan sok munkát ad majd a hazai és persze a régióbeli cégeknek is a Paks II. atomerőmű építés...

Közel kétszáz díjazott a Sportbálon

A báli szezon kalocsai programjából nem hiányozhat városunk sportolói seregszemléje, vagyis a...

Szalmaszív és csuhé virág

Akár a közelgő Bálint nap alkalmából is készülhettek volna ezek a kézműves ajándékok, de nem így...

Az éves jegybevétel kilencven százalékát visszaforgatják a haltelepítésbe

A Dunapataji Horgászegyesület február 2-án tartotta közgyűlését, melyen az elnökség nevében Katona...

Megyei Történelemverseny a gimnáziumban

Február 6-án délután a megye több városából középiskolás fiúk és lányok érkeztek a Kalocsai Szent...

„Életre valók”

A címben említett kifejezés egybe- és külön írva is kifejezi a program lényegét: életre való dolgok...

Kibővült kategóriákkal várja az innovációkat az MVM EDISON startup verseny

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre az MVM EDISON startup verseny, amelyre idén február végéig...

Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet

A nukleáris energia előállítása nagyon progresszív, jövőorientált és modern formája a villamos...

A miniszterelnöknél kevés elkötelezettebbel találkoztam a hídépítés ügyében

„Igen, én is voltam a Karmelitában... Mint ahogy azt a teljes magyar sajtó megírta, minden...

Kibővült kategóriákkal várja az innovációkat az MVM EDISON startup verseny

 

Kórházban fekvő betegektől lopott

A gyanú szerint három személy állapotát kihasználva lopott el értékeket az a férfi, akit a kiérkező...

E-hulladék dömping az Eperföldi Iskolában

Lapunk nyomtatott és elektronikus felületén januárban több alkalommal közzétette azt a felhívást,...

Szabó László Dezső költő bemutatkozása a könyvtárban

Január 30-án, csütörtökön 17 órától vette kezdetét a Kalocsai Alkotók Körének harmincötödik előadása...

Szent Sebestyén búcsú Kalocsán

Kalocsán az érseki kastély Szent Sebestyén kápolnájának búcsúünnepét ülték meg 2020. január 20-án....

Falusi disznótor a Hagyományőrzők Házában

A Kalocsai Hagyományőrző Néptánc Egyesület az Érsekkert főbejárata mellett, az általuk üzemeltetett...

Kézműveseink „hazajárnak”, táncosaink debütáltak a Berlinben

Január 17-én kezdődött Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét, amelyet a világ legnagyobb mezőgazdasági,...

Ismétlést kívánnak életre keltett hagyományaink

Január 25-én egy gombostűt sem lehetett volna elejteni a Kalocsai Színház nézőterén, amikor is...

Új lehetőségek a hazai vállalkozásoknak a Paks II. projektben

– Egyre több feladatba kapcsolódhatnak be a hazai vállalkozók a Paks II. projekt keretében. A...

Vannak már tüdőgyulladásos, szövődményes esetek

Korai vészharangot kongatni: mint arról korábban a gyermekbetegségek kapcsán is írtunk, egyelőre...

Szülők - Nevelők jótékonysági bálja

A Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola „Kertvárosi Általános Iskoláért - Gyermekeinkért...

Évek után lezárult a CsóKa

Folytatni fogják, sőt, a kalocsai tapasztalatokat felhasználva más településekre is elviszik a...

Kazinczy-verseny a Könyvtárban

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programsorozat keretében január 20-án „Szép Magyar...

Kiállításmegnyitóval és szerzői esttel tisztelgett a könyvtár

1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc...

Személyi kérdések, pályázatok és vagyonnyilatkozat napirenden

Zsebbevágó, pénzzel és vagyonnal kapcsolatos napirendek uralták a kalocsai képviselő-testület múlt...

Jéri Tamás, a Kalocsavagyon Kft. leendő vezetője

Mint arról a múlt csütörtöki képviselő-testületi ülésről szóló riportunkban beszámoltuk, a...

A KSE Karate Szakosztály 2019. évét értékelték

A Kalocsai Sport Egyesület Karate Szakosztály vezetője, Szűcs Zsolt megtartotta a 2019. évi...

Röplabda a Katolikus Iskolában

Amikor 2017-ben a röplabda sportág is bekerült a látványsportágak közé, azaz pénzügyileg más...

Szalagavató a Szent István Gimnáziumban

  Szalagavató ünnepségre gyűltek össze január 17-én a végzős diákok családjai, barátai és tanárai....

Teljes körű tájékoztatást kaptak a Paks II. projektről az érintett térség településvezetői

Az új atomerőművi blokkok létesítése kapcsán alakult Paksi Társadalmi Tanácshoz tartozó 47 település...

Az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A...

Nyitva a Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont

Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont… ízlelgessük, mert az őszi átadót követően januártól...

Így (sz)épül Kalocsa 2020-ban

Bár az építőipar az éveleji hónapokban jellemzően „téli álmot alszik”, hiszen megannyi...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás