A történeti hűség és az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a pesti, dicsőséges március 15-i események idején semmi sem történt Kalocsán, de később néhány nappal, amikor megérkezett a Nemzeti Újság hivatalos közleménye valamint, a pesti események híre, annál inkább nagyobb örömünnepet tartottak a kalocsai polgárok. Amikor kihirdették – elsősorban a Nemzeti Újság híradása alapján – a szabadság, egyenlőség és testvériség szellemében hozott törvényeket, általános lelkesültség és öröm jellemezte a város hangulatát, a kalocsai népet.

  A korabeli viszonyokat nagyon jól jellemzi, hogy a forradalmi események híre csak lassan terjedt az országokban, ez főként vidéken volt jobban tetten érthető. Kalocsán március 22-én tartott a Tanács ünnepélyes tanácskozást, amikor ismertették a változásokat, illetve ezek megünneplésére népünnepélyt hirdettek.

  A párizsi forradalom híre 1848. március 1-jén ért el Pozsonyba. Kossuth március 3-án az alsótábla ülésén felirati javaslatot tett, amiben a jobbágyfelszabadítás, a közös teherviselés és független nemzeti kormány felállítása volt. Az alsótábla ezt azonnal elfogadta. István nádort és helyettesét viszont Bécsbe hívták, hogy csak később lehessen összehívni a felsőtáblát. Végül a főrendek március 14-én fogadták el a felirati javaslat továbbfejlesztett változatát. Kossuthtal az élen küldöttség indult Bécsbe, hogy a királlyal szentesíttessék. A bécsi forradalom hírére és, hogy segítsenek a küldötteknek, Pesten is kitört a forradalom.

A cikk folytatása a Kalocsai Néplap 2020.03. 13-án megjelenő 11. számában a 10. oldalon olvasható.