www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Látogatás leendő testvér-településünkön

Kalocsaiak bemutatkozása Kúlán

2010.02.24 15:59 | Gábor Erika

A Szerb Köztársaság területén, a magyar határtól kb. 70 km-re van Kúla, ez a soknemzetiségű település, ahol a lakosság 8%-a magyar. A Magyar Művelődési Központ Magyar Népkör nevű egyesülete fogja össze a közösséget. Kezdeményezésükre Kalocsa és Kúla között partnervárosi megállapodás jön létre, amelynek az előkészítését már végzi a két település önkormányzata.
A Kalocsai Múzeumbarátok Köre és a Városvédő Egyesület támogatja ezt a munkát, és egy bemutatkozó látogatással segítenek megteremteni az emberek, közösségek közötti kapcsolatot.

Útra kelt tehát a két egyesület – amelyeket Markó László és Romsics Imre elnökök, valamint Szabóki László képviseltek –, a Kalocsa Kamarakórus Villányi Eszter vezetésével és a Kalocsai Hagyományőrző Néptánc Egyesület néhány tagja, hogy a városról szóló előadással, dalos-táncos műsorral megmutassák a kúlaiaknak történelmünket, értékeinket, jellegzetességeinket.

Kúla Zombortól 40 km-re fekszik. A várost átszeli a Ferenc-csatorna. Közigazgatásilag hat település tartozik hozzá: Bácskeresztúr, Cservenka, Istensegíts, Istenvelünk, Szivác és Veprőd. Neve a török kula: vár, torony, bástya szóból származik. 48.000 lakosa van.

A kalocsai küldöttséget a Városházán fogadta az önkormányzat vezetője, Svetozar Bukvić. Reményét fejezte ki, hogy a két település közötti partnerkapcsolat mindkét városnak fejlődést, változatos programokat nyújt, és a kulturális események mellett gazdasági kapcsolatrendszer kiépítésével is jár majd. Röviden bemutatta Kúlát, amely számunkra talán kissé szokatlan közigazgatási rendszerben működik: a mi fogalmaink szerint kistérségi központnak számító Kúla mellett még egy város: Cservenka tartozik a formációba a fentebb felsorolt falvak mellett. A községek közül a 9000 lakosú Szivác a legnagyobb, Bácskeresztúr pedig az a település, ahol a legtöbb ruszin nemzetiségű ember él. Kúlán nagyon sok ukrán lakik, a községben összesen 23 nemzetiség él együtt! Négyezerötszáz magyar lakosa van, és a Magyar Népkör a legaktívabb közösség a településen. Szivácon és Veprődön is működik magyar egyesület, és hamarosan Cservenkán is alakul egy. Kúlán három hivatalos nyelv van: a szerb, a ruszin és a magyar. Magyar nyelvű elemi iskola működik, igyekeznek mindenben támogatni a kisebbségek életét.

Kúla gazdasági szempontból közepesen fejlett településnek számít, a munkanélküliség 10 százalék körül mozog a térségben. A megélhetés alapja a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar. Több korábbi ipari vállalat sajnos nem működik már. A privatizáció még nem fejeződött be, Svetozar Bukvić abban bízik – mint mondotta –, hogy a folyamat végén ezek közül sikerül néhányat talpra állítani, és ezzel munkahelyeket teremteni.

Az önkormányzat vezetője a kapcsolatépítés fontos lépésének nevezte a kulturális közösségek látogatását. Elmondta, hogy fontosnak tartják a kulturális élet támogatását, a költségvetésük 8 százalékát szánják erre a célra éves szinten. Ötven sportegyesületükben 3500 aktív tag van, komoly eredményekkel, amelyekre nagyon büszkék.

A kalocsai küldöttség megtekintette a görög katolikus templomot, a Szent György plébániatemplomot, az elemi iskolát és a temetőt.

Az iskola kertjében a küldöttség megkoszorúzta a névadó, Isa Bajić szobrát, aki híres szerb zeneszerző és pedagógus volt. A temetőben koszorút helyeztek el a gondozott, szép 1848-as emlékművön, amelynek kapcsán Romsics Imre elmondta: Kúla közelében, Szenttamáson nagy csaták dúltak a szabadságharc alatt. Kalocsáról és környékéről is érkeztek ide honvédek. A küldöttség tisztelgett az első világháborús áldozatok sírjánál is.

A Magyar Népkörbe sokan jöttek el a bemutatóra. Gyerekek, fiatalok, idősek egyaránt örömmel üdvözölték a kalocsai vendégeket, és a műsor előtt is, de főleg azután élénk beszélgetésbe elegyedtek velünk. A legtöbben azt mondták el, milyen kár, hogy ritkán fogadhatnak az anyaországból érkezőket, pedig számukra nagyon fontos, hogy érezhessék: összetartozunk.

Romsics Imre képekkel illusztrált bemutatót tartott Kalocsáról. Hangsúlyozta: a két település történelmének sok a közös vonása, hiszen mindkettő a Kalocsa-Bácsi érsekséghez tartozott, és így több évszázados emlékek kötnek össze minket. A várostörténeten kívül természetesen a népművészet is részletes bemutatásra került.

A Kalocsa Kamarakórus műsorát nagy szeretettel fogadták a helybéliek. Villányi Eszter három téma köré csoportosította az előadott műveket: egyházi, hazafias dalok és népdalfeldolgozások hangzottak el – utóbbiakat többen (főleg az idősebbek) együtt dúdolták az énekkarral.

A kalocsai viselet, zene és tánc itt is osztatlan sikert aratott. A Hagyományőrző Néptánc Egyesület tagjainak fellépését mindvégig lelkes vastaps kísérte, és fantasztikus hangulat volt a teremben.

Markó László, a Múzeumbarátok Körének elnöke Kalocsáról szóló könyvcsomagot adott át a népkör könyvtára részére, és nagy keletje volt a kalocsai, a városról, a Viski Károly Múzeumról és a nagy kulturális rendezvényekről szóló prospektusoknak is.

Valka Károly, a népkör elnöke így mutatja be az egyesületet lapunk olvasóinak:

– A Magyar Népkör 1868-ban alakult, és folyamatosan aktívan működik. Hatszáz tagja ugyanennyi családot jelent, hiszen általában a családfő a tag. A Vajdaságban a legrégebbi kulturális egyesület vagyunk. Van Bartók Béla nevét viselő kamarakórusunk, egy asszonykórusunk, kézimunka-körünk, gyerekfoglalkozásokon nemezelésre, gyöngyfűzésre, bőrmunkákra tanítjuk a legkisebbeket. Színjátszó csoportunk is van, és két éve alakult egy ifjúsági énekkarunk, akiktől azt várjuk, hogy a zömében idősekből álló Bartók Béla kórus szerepét veszik majd át. Könyvtárunk hatezer kötetes, folyton gyarapítjuk. Minden, ami kultúrával kapcsolatos, a népkör égisze alatt zajlik. Annyira kevesen vagyunk, nem lehet széthúzni, mert akkor széthullik a közösség! Megtartunk minden nemzeti ünnepet, mert ez is erősíti az összetartozás, és az anyaországhoz tartozás érzését.

– Miből működik a népkör?

– Az önkormányzat támogatásából, pályázatokon nyert pénzből. Az épületet kiadjuk rendezvényekre, és persze tagdíjat is fizetünk. Az utóbbi három évben újítottuk fel a házat, és további terveink is volnának, de a mostani gazdasági helyzet nehézségeit mi is megérezzük.

– Vannak egyéb testvérvárosi kapcsolataik is ezen a most alakuló kalocsain kívül?

– Városi szintű nincs, az érdi és balatonkenesi kórusokkal tartunk fent rendszeres kapcsolatot. Ezért is érezzük különösen fontosnak, hogy Kalocsával létrejöjjön a hivatalos megállapodás is. Egyrészt, hogy az anyaországhoz kötődjünk ilyen módon is, másrészt a kulturális kapcsolatokon felül reméljük, hogy gazdasági téren is együttműködhetünk majd. Tárgyaltunk is már erről a Fűszerpaprika ZRT-vel. A határokon túl nyúló kapcsolatokat az Európai Unió is segíti: közös pályázatok beadására is lehetőséget ad majd a testvérvárosi kapcsolat.

A látogatás jóízű vacsorával és jóízű beszélgetéssel ért véget. A tervek szerint a kúlaiakkal a Duna Menti Folklór Fesztiválon és a szeptemberi Paprika Napokon is találkozhatunk. A kalocsai egyesületek jövő tavasszal hívják vissza vendéglátóikat.