Akikről Kalocsa utcáit, közterületeit elnevezték

Gróf Batthyány József érsek, hercegprímás

2013.02.17 15:37    |    Asbóth Miklós  

Napjainkban 226 hivatalos névvel bíró közterület található Kalocsa közigazgatási területén. A 226 közterületet az évszázadok során 507 néven nevezték. Az 507 közterületi névből 138 volt személy- vagy családnév. Ezek közül 67 személynek (köztük 7 külföldinek) nem volt közelebbi kapcsolata Kalocsához. Kalocsai kötődésű személyek közül 46-ról neveztek el közterületet és további 27 közterület kalocsai családokról kapta a nevét. A sorozat bemutatja azokat a kalocsai vagy kalocsai kötődésű személyeket és családokat, akikről Kalocsán közterületet neveztek el.

 

gróf Batthyány József
(kalocsai érsek 1760–1766)
(Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.)

 

 

Kalocsa művelődéstörténetének egyik legnagyobbika a magyar történelemben nagy szerepet játszó Batthyány-család hercegi ágából származott. (Grófi címe az édesapja által megszerzett birodalmi grófi címből ered.) Édesapja a magyar kancellária tanácsosa, kancellárja, 1751-től az ország nádora volt.

Batthyány József tanulmányait Nagyszombatban végezte. Egyházi szolgálatba lépett. Gyorsan haladt az egyházi ranglétrán, amiben családja tekintélyén túl személyes kvalitásai is közrejátszottak. 1752-ben esztergomi kanonok, majd szombathelyi, 1755-től pozsonyi prépost lett. 1759-ben erdélyi püspökké nevezte ki Mária Terézia. 1760 áprilisában elhunyt Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek.

Alig egy hónap múlva, május 22-én a királynő Batthyány Józsefet nevezte ki a megüresedett érseki székbe. Sem Kalocsán, sem az egyházmegyéjében, elődei minden erőfeszítései ellenére sem talált még rendezett viszonyokat. A város normális működéséhez szükséges szabályozott földesúri jogviszonyt Csáky Imre érsek rendezte a várossal, a céhek is megkezdték működésüket. Folyt a tanítás az elemi iskolában és a szemináriumban, de nem volt olyan iskola, ami utánpótlást adott volna a szemináriumnak vagy a világi értelmiségnek. Az egyházmegyében csak negyvenöt plébánia működött, az alig húsz éve újjászervezett káptalan anyagi bázis nélkül az érsek támogatására szorult.

A Kalocsára 1761. május 21-én bevonuló Batthyány érseknek sok tennivalója akadt. Először az 1733-ban alapított és azóta az egykori vendégfogadóból átalakított épületben működő szeminárium új épületének építését fejezte be. Az épületet, amelyben ma a Művelődési Központ működik, előde, Klobusiczky Ferenc érsek kezdte építeni 1757 januárjában. Batthyány érsek fejezte be az építkezést, és a berendezést is ő biztosította. Az elkészült épületet 1764. augusztus 15-én adták át rendeltetésének.

A szeminárium régi épülete sem maradt sokáig üresen. Az épület a mai Gyermekotthon Szent István király úti szárnyának déli részén állt. Még Csáky Imre érsek építtette vendégfogadónak. Északi szomszédja az elemi iskola, déli szomszédja pedig az érseki gyógyszertár volt. A szeminárium átköltözése után az épületben gimnáziumot akart alapítani Batthyány érsek. Ezzel is mérsékelni akarta a művelődési szempontból is hátrányos egyházmegye elmaradását.

A gimnázium alapító oklevelét, amelyben a piarista rendre bízta a tanítást, és 15 ezer forintos alapítványt tett a gimnázium működtetésére és fenntartására, 1765. június 12-én adta ki. A városban működő elemi iskola és az érseki gyógyszertár vezetésére is a piaristákat kérte fel. A patikát vagyonjogilag is a piaristáknak adta. A gimnázium első igazgatója, Zsigmondovics Illés 1765. július 25-én érkezett Kalocsára, a tanítás november 1-jén megkezdődött. Batthyány érsek a következő évben a gimnázium mellé konviktust építtetett. A papnevelde, a gimnázium és az egyházmegyei papság tankönyv- és könyvszükségletének kielégítésére 1766-ban megvásárolta Royer Ferenc esztergomi nyomdáját és Kalocsára hozta. A nyomda vezetésével szintén a piaristákat bízta meg. Két év múlva, Royer Ferenc távozása után a nyomdát a piaristáknak adta. Ez a nyomda volt Kalocsa első nyomdája, 1817-ig működött.

A Duna jeges árja 1768-ban majdnem teljes egészében elöntötte Kalocsát. 1770-ben, 1771-ben és 1772-ben a Duna ismét kiáradt. Batthyány József rávette a vármegyét, hogy az ismétlődő árvizek megakadályozására a Duna bal partján Hartától Foktőig töltést emeljen, mivel a korábban épített, nem kielégítő védelmet nyújtó töltést az előbb említett árvizek teljesen tönkretették.

Batthyány érsek fejezte be a főszékesegyház építését. Noha 1754-ben felszentelték és használatba vették, még nem volt teljesen kész. A belső díszítés, a stukkók és a képek elkészítésére, a tornyok befejezésére és az öt harang beszerzésére több mint 23 ezer forintot fordított.

Kalocsai működésének végére esik az érseki kastély építésének megkezdése. A kastély építése 1775. május 24-én kezdődött, de a befejezése a következő érsekre, Patachich Ádámra maradt, mivel Mária Terézia 1776. január 1-jén Batthyány Józsefet esztergomi érsekké nevezte ki. Batthyány József érsek nevét méltán lehet Haynald Lajoséval és Kunszt Józsefével együtt említeni, azon érsekek sorában, akik a legtöbbet tették Kalocsa szellemi felemelkedéséért.

Esztergomi érsekként is folytatta azt a tudományt és művelődést támogató tevékenységet, amit Kalocsán elkezdett.

Kalocsa Város Önkormányzata 1993. július 1-jén a Rosty köz nevét (eléggé méltatlanul) Batthyány József utcára változtatta.

batthyany_utca_300Az 1999–2000-ben a Szent István király úton kialakított sétálóutca szoborpanteonjának harmadik szobra Batthyány Józsefet ábrázolja. Székó Gábor szobrászművész készítette a kb. 120 cm-es, teljes alakú bronzszobrot, mely kb. 140 cm magas oszlopszerű talapzaton áll. A talapzat előtt lévő márványtábla felirata:

„Batthyány József (1760–1766) a gimnázium alapítója” A szobor esti megvilágításáról a talapzat előtt a földbe süllyesztett két fényszóró gondoskodik. A szobrot, a sétálóutca másik hat érsek-szobrával együtt 2000. augusztus 19-én avatták fel.

Batthyány érsek művei: 1. Panegyricus divo Ladislao regi Hungariae apostolico dictus... Bécs, 1746. 2. Carmen Dno Ludovico e comitibus de Batthyán, regni Hungariae palatino. Pozsony, 1746. 3. Exercitatio academico de conciliis altero juris eclesiastici fonte... Bécs, 1757. 4. Sermo dum pallium archiepiscopale suscepit... Nagyszombat, 1776. (magyarul is) 5. Kanzelrede... Pozsony, 1783. 6. Hirten-brief... hely nincs, 1787. 7. Dictio in sessione dietali 5. martii 1791. Pozsony. (magyarul és németül is) 8. Egyéb országgyűlési beszédei. Pest, 1795.

Batthyány József utca. Hrsz: 356. Hossza: 89 méter. 1986. november 10-től. A Szent István király út és a Hunyadi utca között lévő belvárosi utca. Két oldalát a Belvárosi Általános Iskola és a Gyermekotthon épülete határolja. A két épületet az első emelet magasságában egy zárt átjáró, az 1908-ban épült „Sóhajok hídja” köti össze. Jelenlegi formáját a Belvárosi Általános Iskola épületének, a korábbi kisszeminárium 1880-as elkészülésekor kapta. Korábbi nevei: sokáig névtelen volt, majd Kistemplom köz (utalás a kisszeminárium helyén állt, 1878-ban lebontott plébániatemplomra, az un. Kistemplomra), 1908 után Sóhaj köz, 1927. december 30-tól 1986. november 10-ig Rosty köz.


Kalocsai hírek

Állásbörzék: lehetőség a személyes találkozásra

Budapesti és pécsi állásbörzéken vesz részt a következő hetekben a Paks II. Zrt. –...

A szegregált terület integrációja

A roma társadalom Kalocsa életébenA Kalocsai Önkormányzat, a Szociális Központ és a Cigány...

Megkezdődött az új blokkok területén a talajelőkészítés

A Paks II. Zrt. az elmúlt hetekben számos kulcsengedélyt, köztük a létesítési engedélyt is...

Főiskolát végzett roma képviselő a kalocsai testületben

A TOP-5.2.1-15 –BK1-2020-00009 azonosítási számú „A társadalmi együttműködés...

A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás