Száz éve alapították a Kalocsai Fűszerpaprika és Vegykísérleti Állomást

Tudományos tanácskozás a Városházán

2018.01.05 21:15   

A Paprikafesztivál idei jeles eseménye volt, mondhatni méltó nyitánya az a tudományos tanácskozás szeptember 15-én a Városházán, melyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a magyar fűszerpaprika kutatás megindításának 100 éves évfordulójáról, felelevenítve az elmúlt évszázad csodálatos éveit, világraszóló sikereit, eredményeit.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (NAIK ZÖK) szervezésében megtartott eseményre neves agrárszakemberek, nemesítők érkeztek, tisztelegve az elődök munkája előtt, egyben napjaink kutatási eredményeit, tapasztalatait megosztva egymással.

A résztvevőket Font Sándor országgyűlési képviselő, dr. Bálint József polgármester és dr. Gyuricza Csaba, a szervező intézmény főigazgatója köszöntötte.

Lapunk terjedelmi korlátjai nem teszik lehetővé, hogy a szakemberek előadásait részletesen ismertessük, de engedjék meg a szerkesztőnek, hogy azok sorából azonban egyet mindenképpen kiemeljen, mégpedig dr. Kapitány Józsefét, aki előadásában végigkísérte a kalocsai fűszerpaprika kutatás történetét a kezdetektől az 1990-es évekig.

drkapitany_300Dr. Kapitány József címzetes egyetemi tanár, a Fűszerpaprika Kutató Intézet igazgatója volt, vezetője annak a kutatóhelynek, mely mindenkor meghatározó helyszíne volt a magyar fűszerpaprika kutatásnak, és aki 1967-ben, az 50 éves jubileumi ülésen már mint leendő kutató, utolsó éves egyetemi hallgató vett részt.

Előadását teljes terjedelmében leközöljük, mert belőle teljes képet kaphatnak Olvasóink a kalocsai fűszerpaprika kutatás történetéről, mi ezzel tisztelgünk mindazok előtt, akik kitartó munkával világszínvonalú eredményeket értek el, és életüket e nem könnyű, de mégis gyönyörű hivatásnak szentelték.


A további fejlődéshez a biológiai alapok megteremtésére, kutatására volt szükség

„Magyarországon a fűszerpaprika termesztése elsősorban Kalocsa és Szeged környékén terjedt el. Legfőképpen éghajlati és talajadottságokkal magyarázható, hogy a fűszerpaprika kizárólag a fenti területeken vált igazán kultúrnövénnyé, az ott élő emberek megélhetési forrásává. Hogy csak a 19. század utolsó éveiben vált igazán fontos termékké az őrölt fűszerpaprika, az a mezőgazdaság élelmiszeripar és világkereskedelem fejlődésének együttes eredménye volt. A 19-20. század fordulóján a termesztés, feldolgozás jelentős mértékben fejlődött, volumenében is megnőtt, már jelentős őrlemény exportunk is volt.

A paprikás közvélemény csak az I. világháború gyötrő éveiben jutott el – a kibontakozás útját keresve – ahhoz a felismeréshez, hogy további fejlődés nem képzelhető el a biológiai alapok megteremtése, kutatása nélkül. Már a termesztés folyamatos térhódítása idején felmerült annak szükségessége – olyan szervezet létrehozása – mely tudományos kérdésekkel, kutatással is foglalkozik. Így érthető, hogy a kutatási intézmény előbb Kalocsán, majd Szegeden is kialakításra került.

Ilyen gondolatok jegyében létesült Kalocsán 1917-ben a Kalocsakörnyéki Fűszerpaprika Kereskedelmi érdekeltségek szorgalmazására a világon elsőként a Kalocsai Paprika Kísérleti és Vegyvizsgáló Állomás.”


1917 őszén adták ki az intézet Alapító Oklevelét

„Mai rendezvényünkön, jubileumi Tudományos Tanácskozásunkon ünnepélyes keretek között emlékezünk meg a magyar fűszerpaprika kutatás megindításának 100 éves évfordulójáról, felelevenítve az elmúlt évszázad csodálatos éveit, világraszóló sikereit, eredményeit.

Az Alapító Oklevél 1917. őszén a Földművelésügyi Minisztérium által került kiadásra, mely szerint 1918 februárjától Obermayer Ernő kapott megbízást a Magyar Királyi Vegykísérleti és Paprika kísérleti Állomás megszervezésére és vegyész-igazgatói teendők ellátására, kalocsai székhellyel. A létrehozott kutatóhely akkori célkitűzése és feladata az volt, hogy munkájával és eredményeivel kizárólag a paprikakereskedők értékesítési érdekeit szolgálja és képviselje. A kezdeti kutatómunka a jelenlegi Városháza alagsorában kialakított helyiségekben (iroda, laboratórium) indult meg, felszerelését az érdekelt kereskedők finanszírozták. Így nem véletlen, hogy az 50 és 100 éves évfordulók megünneplésének is a Városháza impozáns díszterme ad otthont, melyet ezúton is megköszönök dr. Bálint József polgármester úrnak.”


Előállították az ország első nemesített fűszerpaprika fajtáit

„A Kutató Állomás a kísérleti célra használt területeket a kalocsai érseki uradalomtól bérelte, a szükséges munkaerőt is az uradalom biztosította.

A Kísérleti Állomás 1920-ban szerezte meg azt a telket, amelyen a mai épületek állnak. A kutatómunkát Obermayer Ernő fővegyész-igazgató szervezte és irányította. Munkatársai Vitéz Horváth Ferenc kísérleti vegyész, valamint 2 fő adminisztrátor voltak, akik bekapcsolódtak a nemesített fűszerpaprika fajták előállításába, fajtafenntartásába, és vetőmagtermesztésébe. Előállították a 87, 89, 90-es és a 91-95 törzsszámú csípős fűszerpaprika fajtákat, melyek az ország első nemesített fűszerpaprika fajtái voltak.

Elsősorban minőségügyi vizsgálatokat végeztek, mely mellett feladatként jelölték meg a fajta előállítást és a termelők szaporítóanyaggal történő ellátását. Ebben az időszakban szelekciós nemesítéssel tájfajtákat állítottak elő, mely során fontos volt a bogyónagyság, termésállás, terméshozam, valamint a termésminőség. A termesztést kizárólag csípős fajtákra alapozódott, ezért a termésfeldolgozás igen munkaigényes és nehéz feladat volt.

1926-tól kezdődően – miután Obermayer Ernőt Szegedre helyezték az ottani kutatóhely megszervezésével – a Kalocsai Kísérleti Állomáson folyó kutató munkát és az állomás vezetését Vitéz Horváth Ferenc kísérleti fővegyész, igazgató irányította.”


A világon elsőként csípősségnélküli anyatöveket szelektáltak

„Az 1928-as év fordulatot jelentett a kalocsai és a magyar fűszerpaprika nemesítés munkájában. Ebben az esztendőben Horváth Ferenc csípősségnélküli anyatöveket szelektált csípős populációból a világon elsőként. A csípősség nélküli törzsek magjainak felét Szegedre küldte, így mindkét helyen nagy intenzitással megindult a csípősségnélküli fajták nemesítése, illetve 1932–33-ban a termesztés is a Bátya környéki kistermelőknél.

A Kalocsai Kísérleti Állomás 1934-ben az FM Kísérletiügyi Főosztályához került és 1935-ben a laboratórium és néhány kutatóhelyiség megépítésére is sor került. Horváth Ferenc 1938-ban a Kárpátaljai Nagybaktára került állomás vezetőnek. A Kalocsai Állomás irányítását Bujk Gábor vegyészmérnök vette át, aki elsőként foglalkozott a fűszerpaprika talajtani és tápanyagfelvételi vizsgálatokkal. Ebben az időben létesült az intézmény keretein belül a minőségvizsgáló osztály. A II. Világháború az állomás munkáját is visszavetette, felszerelési tárgyaiban nagy kárt okozott, a kísérleti munka teljesen szünetelt.”


Átszervezések a háború után

„A háború után a Kalocsai Kísérleti Állomás feladatköre 1947-ben kibővült. Az FM Növény-egészségügyi Ügyosztálya a kalocsai Kísérleti Állomáshoz csatolta a Tolna megyei Várszegpusztai és Dokomláspusztai paprikakísérleti telepeket. Várszegpusztán Kiss László, Dokomláspusztán Komlóssy György és Schmidt Gabriella dolgoztak, előállították a Várszegi 1 és 46-8, valamint a Dokomlási 2710 és 417 fajtákat. 1949–50-ben Komlóssy György és Schmidt Gabriella Kalocsára került vezető nemesítőnek.

A Kalocsai Kísérleti Állomás 1950-ben a Szegedi Dél-Alföldi Kísérleti Intézethez került, majd 1952-ben visszacsatolják a kalocsai Kísérleti Gazdasághoz és önálló egységként működik. Az intézmény 1955-ben újra a Szegedi Intézet keretei között végzi munkáját. Ebben az időszakban nemesítette Schmidt Gabriella a Kalocsai E-15 fajtát, amely a DK-2710 fajta mellett sok éven át a kalocsai körzet uralkodó fajtái voltak. Az egymást követő gyakori átszervezések után 1958-ban a kalocsai Állomást a kecskeméti Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez csatolták. Szelekciós nemesítéssel állították elő a bátyai felálló termésállású kevert populációból 1962-ben a Kalocsai 57-231 felálló termésállású fajtát, mely tovább bővítette és minőségileg javította a meglévő fajtaszortimentet.”


Új lendületet kapott a kutatás

„Az intézmény vezetője 1963-tól Kapeller Károly volt, munkatársai Márkus Ferenc és Berényi Miklós, 1968-tól Kapitány József voltak. Ebben az időszakban új lendületet kapott a fűszerpaprika kutatás, mind a nemesítés, mind a termesztés-technológiai fejlesztés. Felismerték, hogy a hagyományos kisüzemi módszerek helyett, a korszerű nagyüzemi keretek között kivitelezhető gazdaságos termesztést megvalósító, minőségnövelő technológiák – fajták és termesztéstechnikai elemek – kidolgozása vált szükségessé.

A magyar fűszerpaprika kutatást 1970–71-ben központilag teljes körűen átszervezték, intézményesítették. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet keretei között, annak részeként létrehozták a Fűszerpaprika Kutató Állomást kalocsai és szegedi kutatási osztály szervezetben, kalocsai központtal. Az Állomás vezetésére és igazgatói teendők ellátására Kapeller Károly kapott megbízást. A kalocsai kutatási osztály vezetője Márkus Ferenc, tudományos munkatársak Berényi Miklós és Kapitány József, a szegedi osztály vezetője Erdei István, tudományos munkatársai Somogyi György, Mécs József, Szepesy Kornél voltak.

Az új kutatási feladatok meghatározása és végzése, az adott korban és helyzetben nagy kihívást jelentett valamennyi kutató számára. Az 1970-ben az országosan is indított más kutatási programok mellett elkészült a Fűszerpaprika Komplex Kutatás-fejlesztési programja (1971–75.), melyben az alábbi kutató intézmények vettek részt: Konzerv és Paprikaipari Kutató Intézet, Bp. (KOPAKI); Fűszerpaprika Kutató Állomás, Kalocsa-Szeged (ZKI FKÁ); Növényvédelmi Kutató Intézet, Bp. (NKI); Mezőgép-fejlesztő Intézet, Bp. (MEFI); Agrárgazdasági Kutatóintézet, Bp. (AKI)

A kutatási programvezető és koordinátor Kardos Ernő, a KOPAKI igazgatója volt. A program kutatási témái komplexen átfogták a fűszerpaprika ágazatban, vertikumban jelentkező fajtaelőállítási, termesztési- és feldolgozás-technológiai kérdésköröket, gazdaságossági vizsgálatokat, melyek nélkülözhetetlenek voltak az ágazat fejlesztéséhez. Fontos volt az agrárkutatásokhoz kapcsolódó élelmiszerkémiai kutatómunka, amit a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet végzett, minőségnövelő és színanyagstabilitási vizsgálatok témakörében Biacs Péter és Daood Husszein vezetésével.

A kutatás-fejlesztéssel párhuzamosan indultak meg a Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) által, az ágazat fejlesztését célzó, műszaki fejlesztési támogatások (MÜFA), melyek a kalocsai, szegedi és szolnoki tájkörzet termelői, feldolgozói kör számára a szárítási, tárolási, feldolgozástechnológiai fejlesztést szolgálták (palántanevelő fóliaház, Binder szárító, terményszikkasztó, őrlő berendezések, stb.). Az együttes, összehangolt fejlesztés lehetőséget és lendületet adott a fűszerpaprika ágazat teljes körű, összehangolt korszerűsítéséhez, a nagyüzemi termesztéstechnológia megvalósításához.”


Korszerű nemesítési eljárások

„A Kutató Állomás kiemelt kutatási célkitűzései voltak: korszerű biológiai alapok biztosítása – fajtaelőállítás, fajtafenntartás, vetőmagtermesztés; a fajtához kapcsolódó termesztéstechnológiai elemek kidolgozása; minőségnövelő feldolgozás-technológia kifejlesztése, kutatási eredmények menedzselése, szaktanácsadás; oktatás, továbbképzés.

A korszerű nemesítési eljárások bevezetésével és alkalmazásával jöttek létre az új csüngő fajták (Kalocsai 504, 505, V-2, 50, 90) mellett megjelentek a féldeterminált fajták (Kalocsai m. 622, 631, 702, 801) és determinált csokros fajták (Kalocsai D. 601, 621), valamint cseresznyepaprika fajták (Kalocsai A., M.), melyek a termesztés biológiai alapjait jól szolgálták, kiváló értékmérő tulajdonságaikkal. Ezek a fajták helyrevetett és palántázott termesztési viszonyok között a fűszerpaprika ágazat fejlesztésének, területi növekedésének motorjai voltak. Kiemelt értékű volt a Kalocsai m. 622. fajta (1974), mely a kalocsai körzet legelterjedtebb fajtája volt, kiváló termesztési és ipari értékmérő tulajdonságokkal rendelkezett, mintegy 30 évig szolgálta a termelést. Az 1971–93 évek között Kalocsán előállított 14 fajta és a szegedi osztályon előállított fajták, valamint a kapcsolódó termesztéstechnológiai kutatások eredményei mozgatórugói voltak a 1980-as évek termőterület felfutásának, mely országosan megközelítette a 11 ezer hektárt.”


Az előállított fajták világszínvonalúak

„Az előállított fajták a legfontosabb értékmérő tulajdonságok tekintetében a hazai és nemzetközi összehasonlításban világszínvonalat képviseltek és élvezték a felhasználók bizalmát. A fajta előállító munka értékét és fontosságát, eredményességét bizonyítja, hogy a fűszerpaprika az egyedüli növényfaj Magyarországon, melynek termesztése kizárólag hazai nemesítésű fajtákra alapozódik. Az 1971-ben indított kutatási program kiemelkedő fajtákat, megalapozott, kísérletekkel alátámasztott és termelők által igazolt, bizonyított eredményeket hoztak létre, melyek végeredményben a termelők boldogulását szolgálták. Mintegy 70-80 ezer család megélhetését és gyarapodását, falvak területfejlesztését és jövőjét, népességmegtartó képességét szolgálta, családok életviszonyaiban jelentős változást hozott.

Szólni kell azokról a termelő és feldolgozó üzemekről, ahol a kutatási eredményeket tesztelték és alkalmazták a kutatókkal szoros együttműködésben a dunaszentbenedeki, miskei, szabadszállási, fajszi, mezőhéki, gorzsai, szegedi gazdaságokról. Külön köszönetet mondok a KAGE Paprikaipari Vállalat volt és jelenlegi vezetőinek a jó együttműködésért, ahol a fajtákat kipróbálták, továbbszaporították és termeltették.”


Szolgálat és küldetés

„Az 1970–1993. között és ez utáni években 2001-ig az előállított fajták, a kapcsolódó technológiák a magyar fűszerpaprika kutatás-fejlesztés „Arany-korát” és az eredményeket létrehozó kutatók az
„Aranycsapatot” jelentették, akik közül utolsó
„mohikánként” már csak Somogyi György kollégámmal éljük meg a változásokat. A 100 éves fennállását ünnepelő kutatóhely mindenkor meghatározó intézménye volt a magyar fűszerpaprika kutatásnak. Ez mindazon fűszerpaprika kutatók eredményeinek érdeme, akik ebben az időszakban odaadó és kitartó, megszállott, magas szakmai színvonalú kutató munkájukkal hozzájárultak a magyar fűszerpaprika világhírnevéhez. A kutatómunka szolgálat és küldetés. Az elődök munkássága valamennyiünk előtt példa értékű, akik követtük és folytattuk azt a tudományos örökséget, melyet ránk hagytak. Mai rendezvényünkön hálával és tisztelettel gondolunk valamennyiükre, emléküket megőrizzük.

Végezetül engedjék meg, hogy egy emlékképpel zárjam az előadásomat. Az 50 éves jubileumi ülésen, 1967 augusztus végén ebben a díszteremben, mint leendő kutató, utolsó éves, ösztöndíjas egyetemi hallgató vettem részt. Különös, felemelő érzés volt felnézni az alapítóra, Obermayer Ernőre és Mészöly Gyula igazgatóra, hallgatni előadásukat, melyek mély hatást gyakoroltak rám. Megismerhettem az akkori szegedi és kalocsai kutatókat, későbbi munkatársaimat, akikkel együtt dolgoztam kutatói pályafutásom során, munkatársak voltunk Kapeller Károllyal 26 évig, Márkus Ferenccel 36 évig. Somogyi Györggyel közel 50 éve műveltük a nem könnyű, de nemes hivatást.

A sors és az élet ritka ajándéka volt ez számomra, mely keveseknek adatik meg, hálás vagyok érte. Köszönöm!”

A Kalocsai Néplap köszönetet mond dr. Kapitány Józsefnek, hogy közlésre rendelkezésünkre bocsátotta előadását.


 


Kalocsai hírek

Önkormányzati választás 2019- Kalocsa

Az elmúlt napokban, a jelöltállítás határidejének lejártát követően, a leadott írásos ajánlások...

Németh József: jövőre nőhetnek a termőterületek

Az elmúlt hétvégén két napig minden Kalocsa piros aranyáról szólt, holott, maga a...

Újabb milliárd a térség fejlesztésére

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott és a Miniszterelnökség által támogatott Jövőnk...

Egy kincsesláda tetején ülünk

A címbe foglalt gondolatot dr. Mészáros István prépost-kanonoktól, a kalocsai Szent István király...

A Paks II. projekt lehetőség a térség számára

A Paks II. projekt lehetőség a térség számára, hogy megerősítse gazdaságát, növelje megtartó erejét....

Hamisítatlan foktői folklór muzeális közösségi térben

Sokéves törekvés zárult hivatalosan a nyár utolsó napján, augusztus 31-én, Foktőn, a Fő út 32. szám...

Iskola- és óvodakezdéshez nyújt segítséget a foktői növényolajgyár

Több mint 140 óvodás és iskolás számára adott át évindító eszközcsomagot a foktői régió hat...

III. ANDA NYÍLT NAP, 2019. szeptember 7.

A legfiatalabb kalocsai nagy-foglalkoztató cég rendezvényének sikere minden várakozást felülmúlt. A...

Projektzáráshoz érkezett az ingyenes jogi segítségnyújtás a munka világában

2019.09.30-án zárul az európai uniós támogatásból megvalósuló, ingyenes jogi segítségnyújtást...

Külügyminiszteri látogatás dr. Filvig fórumán

Magasrangú vezetőt látott vendégül a Városi Színházban múlt hétfőn tartott lakossági fórumán dr....

Gondolatok az emberi értékek idomításáról

Jó látni és jó hallani, jó tudni arról, hogy egy Kalocsa méretű vidéki kisvárosban laknak olyan...

Elismerések és kitüntetések az ünnepi ülésen

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat idén a Kiskunfélegyházán megrendezett Bács-Kiskun Megyei Napok...

Flamenco est a kamarateremben

Először járt Magyarországon Carlos de Pepa andalúz flamenco énekes-gitáros, aki épp Kalocsán...

Beremenden voltak eredményesek az úszók

A Kalocsai Úszó és Vízilabda Egyesület versenyzői legutóbb Beremendre utaztak és nagy létszámmal...

Területeladás, skate-park és utcák átnevezése

Augusztus utolsó hetében ült össze – néhány határidős döntési kötelezettség okán – a...

Ősszel újra szemétgyűjtési akciót szervez a Magyar Közút címmel

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. több év kihagyás után 2019. április 29-én „Jobb, ha el se...

Száz gyermeknek jutott iskolakezdő ajándékcsomag

Többek között, lapunk hasábjain is olvashatott arról a jótékonysági akcióról, amelyet a nyár közepén...

Kenus kalocsai küldöttség Kúlán

Kalocsa és vajdasági testvérvárosa, Kúla tíz éve ápol testvértelepülési kapcsolatot, ami mindig is...

Ismertették a pártszövetség jelöltjeit a megyei közgyűlésbe

A közzétett FIDESZ-KDNP pártszövetség Bács-Kiskun megyei jelöltlistája a következő:(A cikk...

A Szívből Kalocsáért Egyesület polgármester-jelöltjének bemutatása

2010-től Brüsszelben Európai Parlamenti Képviselőként rengeteg kalocsai polgárnak tudtam segíteni....

Idén nyáron is népszerű volt az utazó kiállítás

Nyolc nagy hazai fesztiválra gördült be 2019 nyarán a Paks II. Atomerőmű Zrt. guruló kiállítása. Az...

Ballószögön remekeltek futóink

Az elmúlt vasárnap a Kalocsai Földön Futók Szakosztály 8 fővel vágott neki a 7. Ballószögi...

Csendes kiáltás a Vajas partján

Vasárnap délután, ahogyan az ország több mint húsz pontján, Kalocsán is szerveztek megmozdulást a...

A népi kultúra őrangyalait ünnepelték Hajós Város napján

Hatalmas ünneplő tömeg kísérte figyelemmel és még nagyobb ováció övezte az augusztus 17-i, ünnepi...

Így lett „tananyagszerző” a kalocsai tanítónő

Sipos Nikolett, a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola, leánykori nevén a Kertvárosi Általános...

Második hely az országos vetélkedőn

A korábban rendezett regionális elődöntőből győztesként továbbjutó Kalocsai Fegyház és Börtön...

Határon átnyúló együttműködés Kalocsával

Kalocsa Város Önkormányzata 2019 júliusában felkérést kapott Kirchheim unter Teck testvérvárosától,...

Szent István mellé került Asztrik

Mostantól az államalapító király hat éve kapott csontereklyéje mellett ott áll a 2014-ben megtalált...

Dr. Fekete Zsombor polgármester-jelölt célkitűzései

...-foglalkoztatottság javítása, ipari park, adókedvezményes övezet létrehozása, táj-jellegű munka-...

Augusztus 20. - az összetartozás ünnepe

Kalocsa Város Önkormányzata és a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár augusztus 20-a alkalmából...

Pécsi egyetemistákkal fiatalít a kalocsai alkotótábor

Augusztus elején szűk két hétig ismét alkalmi művészteleppé változott volt Kossuth utcai kollégium...

Bolvári Ferdinánd polgármester-jelölt is bemutatta csapatát

A Bagó Zoltán polgármester-jelölt nevével fémjelzett Szívből Kalocsa Egyesület, majd időrendi...

Tegyük együtt sikeressé városunkat

  Ősszel önkormányzati választások lesznek. Ilyenkor, a helyi választások közeledtével...

Kalocsán a Népművészet Mestere kitüntetés

Tizenhét év után újra Kalocsán a Népművészet Mestere kitüntetés. Az államalapítás ünnepe, augusztus...

Kilenc „Kalocsa Városért” díjat adtak át

A képviselő-testület előzetesen meghozott döntésének értelmében, a sokéves hagyományokat követve, az...

Dr. Bagó Zoltán élhető városról, munkahelyekről, bérekről, egészségügyről

Mint emlékezetes, - bejelentési sorrendben – Bolvári Ferdinánd (Békés Kalocsáért Egyesület),...

Kulcsszerepe volt az atomenergiának tavaly is az ország áramellátásában

Sorra dőltek meg az eddigi áramfogyasztási rekordok tavaly Magyarországon. Előbb márciusban, majd...

A KALOCSAI SZENT KERESZT KÓRHÁZ LÁTOGATÁSI RENDJE

Új látogatási rend a kórházban április 1-től – szigorúan betartatják a gyógyítás érdekében.

Szakmai tanácskozást folytattak a megye polgármesterei

Bács-Kiskun megyében ebben a választási ciklusban immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás