Száz éve alapították a Kalocsai Fűszerpaprika és Vegykísérleti Állomást

Tudományos tanácskozás a Városházán

2018.01.05 21:15   

A Paprikafesztivál idei jeles eseménye volt, mondhatni méltó nyitánya az a tudományos tanácskozás szeptember 15-én a Városházán, melyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a magyar fűszerpaprika kutatás megindításának 100 éves évfordulójáról, felelevenítve az elmúlt évszázad csodálatos éveit, világraszóló sikereit, eredményeit.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (NAIK ZÖK) szervezésében megtartott eseményre neves agrárszakemberek, nemesítők érkeztek, tisztelegve az elődök munkája előtt, egyben napjaink kutatási eredményeit, tapasztalatait megosztva egymással.

A résztvevőket Font Sándor országgyűlési képviselő, dr. Bálint József polgármester és dr. Gyuricza Csaba, a szervező intézmény főigazgatója köszöntötte.

Lapunk terjedelmi korlátjai nem teszik lehetővé, hogy a szakemberek előadásait részletesen ismertessük, de engedjék meg a szerkesztőnek, hogy azok sorából azonban egyet mindenképpen kiemeljen, mégpedig dr. Kapitány Józsefét, aki előadásában végigkísérte a kalocsai fűszerpaprika kutatás történetét a kezdetektől az 1990-es évekig.

drkapitany_300Dr. Kapitány József címzetes egyetemi tanár, a Fűszerpaprika Kutató Intézet igazgatója volt, vezetője annak a kutatóhelynek, mely mindenkor meghatározó helyszíne volt a magyar fűszerpaprika kutatásnak, és aki 1967-ben, az 50 éves jubileumi ülésen már mint leendő kutató, utolsó éves egyetemi hallgató vett részt.

Előadását teljes terjedelmében leközöljük, mert belőle teljes képet kaphatnak Olvasóink a kalocsai fűszerpaprika kutatás történetéről, mi ezzel tisztelgünk mindazok előtt, akik kitartó munkával világszínvonalú eredményeket értek el, és életüket e nem könnyű, de mégis gyönyörű hivatásnak szentelték.


A további fejlődéshez a biológiai alapok megteremtésére, kutatására volt szükség

„Magyarországon a fűszerpaprika termesztése elsősorban Kalocsa és Szeged környékén terjedt el. Legfőképpen éghajlati és talajadottságokkal magyarázható, hogy a fűszerpaprika kizárólag a fenti területeken vált igazán kultúrnövénnyé, az ott élő emberek megélhetési forrásává. Hogy csak a 19. század utolsó éveiben vált igazán fontos termékké az őrölt fűszerpaprika, az a mezőgazdaság élelmiszeripar és világkereskedelem fejlődésének együttes eredménye volt. A 19-20. század fordulóján a termesztés, feldolgozás jelentős mértékben fejlődött, volumenében is megnőtt, már jelentős őrlemény exportunk is volt.

A paprikás közvélemény csak az I. világháború gyötrő éveiben jutott el – a kibontakozás útját keresve – ahhoz a felismeréshez, hogy további fejlődés nem képzelhető el a biológiai alapok megteremtése, kutatása nélkül. Már a termesztés folyamatos térhódítása idején felmerült annak szükségessége – olyan szervezet létrehozása – mely tudományos kérdésekkel, kutatással is foglalkozik. Így érthető, hogy a kutatási intézmény előbb Kalocsán, majd Szegeden is kialakításra került.

Ilyen gondolatok jegyében létesült Kalocsán 1917-ben a Kalocsakörnyéki Fűszerpaprika Kereskedelmi érdekeltségek szorgalmazására a világon elsőként a Kalocsai Paprika Kísérleti és Vegyvizsgáló Állomás.”


1917 őszén adták ki az intézet Alapító Oklevelét

„Mai rendezvényünkön, jubileumi Tudományos Tanácskozásunkon ünnepélyes keretek között emlékezünk meg a magyar fűszerpaprika kutatás megindításának 100 éves évfordulójáról, felelevenítve az elmúlt évszázad csodálatos éveit, világraszóló sikereit, eredményeit.

Az Alapító Oklevél 1917. őszén a Földművelésügyi Minisztérium által került kiadásra, mely szerint 1918 februárjától Obermayer Ernő kapott megbízást a Magyar Királyi Vegykísérleti és Paprika kísérleti Állomás megszervezésére és vegyész-igazgatói teendők ellátására, kalocsai székhellyel. A létrehozott kutatóhely akkori célkitűzése és feladata az volt, hogy munkájával és eredményeivel kizárólag a paprikakereskedők értékesítési érdekeit szolgálja és képviselje. A kezdeti kutatómunka a jelenlegi Városháza alagsorában kialakított helyiségekben (iroda, laboratórium) indult meg, felszerelését az érdekelt kereskedők finanszírozták. Így nem véletlen, hogy az 50 és 100 éves évfordulók megünneplésének is a Városháza impozáns díszterme ad otthont, melyet ezúton is megköszönök dr. Bálint József polgármester úrnak.”


Előállították az ország első nemesített fűszerpaprika fajtáit

„A Kutató Állomás a kísérleti célra használt területeket a kalocsai érseki uradalomtól bérelte, a szükséges munkaerőt is az uradalom biztosította.

A Kísérleti Állomás 1920-ban szerezte meg azt a telket, amelyen a mai épületek állnak. A kutatómunkát Obermayer Ernő fővegyész-igazgató szervezte és irányította. Munkatársai Vitéz Horváth Ferenc kísérleti vegyész, valamint 2 fő adminisztrátor voltak, akik bekapcsolódtak a nemesített fűszerpaprika fajták előállításába, fajtafenntartásába, és vetőmagtermesztésébe. Előállították a 87, 89, 90-es és a 91-95 törzsszámú csípős fűszerpaprika fajtákat, melyek az ország első nemesített fűszerpaprika fajtái voltak.

Elsősorban minőségügyi vizsgálatokat végeztek, mely mellett feladatként jelölték meg a fajta előállítást és a termelők szaporítóanyaggal történő ellátását. Ebben az időszakban szelekciós nemesítéssel tájfajtákat állítottak elő, mely során fontos volt a bogyónagyság, termésállás, terméshozam, valamint a termésminőség. A termesztést kizárólag csípős fajtákra alapozódott, ezért a termésfeldolgozás igen munkaigényes és nehéz feladat volt.

1926-tól kezdődően – miután Obermayer Ernőt Szegedre helyezték az ottani kutatóhely megszervezésével – a Kalocsai Kísérleti Állomáson folyó kutató munkát és az állomás vezetését Vitéz Horváth Ferenc kísérleti fővegyész, igazgató irányította.”


A világon elsőként csípősségnélküli anyatöveket szelektáltak

„Az 1928-as év fordulatot jelentett a kalocsai és a magyar fűszerpaprika nemesítés munkájában. Ebben az esztendőben Horváth Ferenc csípősségnélküli anyatöveket szelektált csípős populációból a világon elsőként. A csípősség nélküli törzsek magjainak felét Szegedre küldte, így mindkét helyen nagy intenzitással megindult a csípősségnélküli fajták nemesítése, illetve 1932–33-ban a termesztés is a Bátya környéki kistermelőknél.

A Kalocsai Kísérleti Állomás 1934-ben az FM Kísérletiügyi Főosztályához került és 1935-ben a laboratórium és néhány kutatóhelyiség megépítésére is sor került. Horváth Ferenc 1938-ban a Kárpátaljai Nagybaktára került állomás vezetőnek. A Kalocsai Állomás irányítását Bujk Gábor vegyészmérnök vette át, aki elsőként foglalkozott a fűszerpaprika talajtani és tápanyagfelvételi vizsgálatokkal. Ebben az időben létesült az intézmény keretein belül a minőségvizsgáló osztály. A II. Világháború az állomás munkáját is visszavetette, felszerelési tárgyaiban nagy kárt okozott, a kísérleti munka teljesen szünetelt.”


Átszervezések a háború után

„A háború után a Kalocsai Kísérleti Állomás feladatköre 1947-ben kibővült. Az FM Növény-egészségügyi Ügyosztálya a kalocsai Kísérleti Állomáshoz csatolta a Tolna megyei Várszegpusztai és Dokomláspusztai paprikakísérleti telepeket. Várszegpusztán Kiss László, Dokomláspusztán Komlóssy György és Schmidt Gabriella dolgoztak, előállították a Várszegi 1 és 46-8, valamint a Dokomlási 2710 és 417 fajtákat. 1949–50-ben Komlóssy György és Schmidt Gabriella Kalocsára került vezető nemesítőnek.

A Kalocsai Kísérleti Állomás 1950-ben a Szegedi Dél-Alföldi Kísérleti Intézethez került, majd 1952-ben visszacsatolják a kalocsai Kísérleti Gazdasághoz és önálló egységként működik. Az intézmény 1955-ben újra a Szegedi Intézet keretei között végzi munkáját. Ebben az időszakban nemesítette Schmidt Gabriella a Kalocsai E-15 fajtát, amely a DK-2710 fajta mellett sok éven át a kalocsai körzet uralkodó fajtái voltak. Az egymást követő gyakori átszervezések után 1958-ban a kalocsai Állomást a kecskeméti Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez csatolták. Szelekciós nemesítéssel állították elő a bátyai felálló termésállású kevert populációból 1962-ben a Kalocsai 57-231 felálló termésállású fajtát, mely tovább bővítette és minőségileg javította a meglévő fajtaszortimentet.”


Új lendületet kapott a kutatás

„Az intézmény vezetője 1963-tól Kapeller Károly volt, munkatársai Márkus Ferenc és Berényi Miklós, 1968-tól Kapitány József voltak. Ebben az időszakban új lendületet kapott a fűszerpaprika kutatás, mind a nemesítés, mind a termesztés-technológiai fejlesztés. Felismerték, hogy a hagyományos kisüzemi módszerek helyett, a korszerű nagyüzemi keretek között kivitelezhető gazdaságos termesztést megvalósító, minőségnövelő technológiák – fajták és termesztéstechnikai elemek – kidolgozása vált szükségessé.

A magyar fűszerpaprika kutatást 1970–71-ben központilag teljes körűen átszervezték, intézményesítették. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet keretei között, annak részeként létrehozták a Fűszerpaprika Kutató Állomást kalocsai és szegedi kutatási osztály szervezetben, kalocsai központtal. Az Állomás vezetésére és igazgatói teendők ellátására Kapeller Károly kapott megbízást. A kalocsai kutatási osztály vezetője Márkus Ferenc, tudományos munkatársak Berényi Miklós és Kapitány József, a szegedi osztály vezetője Erdei István, tudományos munkatársai Somogyi György, Mécs József, Szepesy Kornél voltak.

Az új kutatási feladatok meghatározása és végzése, az adott korban és helyzetben nagy kihívást jelentett valamennyi kutató számára. Az 1970-ben az országosan is indított más kutatási programok mellett elkészült a Fűszerpaprika Komplex Kutatás-fejlesztési programja (1971–75.), melyben az alábbi kutató intézmények vettek részt: Konzerv és Paprikaipari Kutató Intézet, Bp. (KOPAKI); Fűszerpaprika Kutató Állomás, Kalocsa-Szeged (ZKI FKÁ); Növényvédelmi Kutató Intézet, Bp. (NKI); Mezőgép-fejlesztő Intézet, Bp. (MEFI); Agrárgazdasági Kutatóintézet, Bp. (AKI)

A kutatási programvezető és koordinátor Kardos Ernő, a KOPAKI igazgatója volt. A program kutatási témái komplexen átfogták a fűszerpaprika ágazatban, vertikumban jelentkező fajtaelőállítási, termesztési- és feldolgozás-technológiai kérdésköröket, gazdaságossági vizsgálatokat, melyek nélkülözhetetlenek voltak az ágazat fejlesztéséhez. Fontos volt az agrárkutatásokhoz kapcsolódó élelmiszerkémiai kutatómunka, amit a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet végzett, minőségnövelő és színanyagstabilitási vizsgálatok témakörében Biacs Péter és Daood Husszein vezetésével.

A kutatás-fejlesztéssel párhuzamosan indultak meg a Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) által, az ágazat fejlesztését célzó, műszaki fejlesztési támogatások (MÜFA), melyek a kalocsai, szegedi és szolnoki tájkörzet termelői, feldolgozói kör számára a szárítási, tárolási, feldolgozástechnológiai fejlesztést szolgálták (palántanevelő fóliaház, Binder szárító, terményszikkasztó, őrlő berendezések, stb.). Az együttes, összehangolt fejlesztés lehetőséget és lendületet adott a fűszerpaprika ágazat teljes körű, összehangolt korszerűsítéséhez, a nagyüzemi termesztéstechnológia megvalósításához.”


Korszerű nemesítési eljárások

„A Kutató Állomás kiemelt kutatási célkitűzései voltak: korszerű biológiai alapok biztosítása – fajtaelőállítás, fajtafenntartás, vetőmagtermesztés; a fajtához kapcsolódó termesztéstechnológiai elemek kidolgozása; minőségnövelő feldolgozás-technológia kifejlesztése, kutatási eredmények menedzselése, szaktanácsadás; oktatás, továbbképzés.

A korszerű nemesítési eljárások bevezetésével és alkalmazásával jöttek létre az új csüngő fajták (Kalocsai 504, 505, V-2, 50, 90) mellett megjelentek a féldeterminált fajták (Kalocsai m. 622, 631, 702, 801) és determinált csokros fajták (Kalocsai D. 601, 621), valamint cseresznyepaprika fajták (Kalocsai A., M.), melyek a termesztés biológiai alapjait jól szolgálták, kiváló értékmérő tulajdonságaikkal. Ezek a fajták helyrevetett és palántázott termesztési viszonyok között a fűszerpaprika ágazat fejlesztésének, területi növekedésének motorjai voltak. Kiemelt értékű volt a Kalocsai m. 622. fajta (1974), mely a kalocsai körzet legelterjedtebb fajtája volt, kiváló termesztési és ipari értékmérő tulajdonságokkal rendelkezett, mintegy 30 évig szolgálta a termelést. Az 1971–93 évek között Kalocsán előállított 14 fajta és a szegedi osztályon előállított fajták, valamint a kapcsolódó termesztéstechnológiai kutatások eredményei mozgatórugói voltak a 1980-as évek termőterület felfutásának, mely országosan megközelítette a 11 ezer hektárt.”


Az előállított fajták világszínvonalúak

„Az előállított fajták a legfontosabb értékmérő tulajdonságok tekintetében a hazai és nemzetközi összehasonlításban világszínvonalat képviseltek és élvezték a felhasználók bizalmát. A fajta előállító munka értékét és fontosságát, eredményességét bizonyítja, hogy a fűszerpaprika az egyedüli növényfaj Magyarországon, melynek termesztése kizárólag hazai nemesítésű fajtákra alapozódik. Az 1971-ben indított kutatási program kiemelkedő fajtákat, megalapozott, kísérletekkel alátámasztott és termelők által igazolt, bizonyított eredményeket hoztak létre, melyek végeredményben a termelők boldogulását szolgálták. Mintegy 70-80 ezer család megélhetését és gyarapodását, falvak területfejlesztését és jövőjét, népességmegtartó képességét szolgálta, családok életviszonyaiban jelentős változást hozott.

Szólni kell azokról a termelő és feldolgozó üzemekről, ahol a kutatási eredményeket tesztelték és alkalmazták a kutatókkal szoros együttműködésben a dunaszentbenedeki, miskei, szabadszállási, fajszi, mezőhéki, gorzsai, szegedi gazdaságokról. Külön köszönetet mondok a KAGE Paprikaipari Vállalat volt és jelenlegi vezetőinek a jó együttműködésért, ahol a fajtákat kipróbálták, továbbszaporították és termeltették.”


Szolgálat és küldetés

„Az 1970–1993. között és ez utáni években 2001-ig az előállított fajták, a kapcsolódó technológiák a magyar fűszerpaprika kutatás-fejlesztés „Arany-korát” és az eredményeket létrehozó kutatók az
„Aranycsapatot” jelentették, akik közül utolsó
„mohikánként” már csak Somogyi György kollégámmal éljük meg a változásokat. A 100 éves fennállását ünnepelő kutatóhely mindenkor meghatározó intézménye volt a magyar fűszerpaprika kutatásnak. Ez mindazon fűszerpaprika kutatók eredményeinek érdeme, akik ebben az időszakban odaadó és kitartó, megszállott, magas szakmai színvonalú kutató munkájukkal hozzájárultak a magyar fűszerpaprika világhírnevéhez. A kutatómunka szolgálat és küldetés. Az elődök munkássága valamennyiünk előtt példa értékű, akik követtük és folytattuk azt a tudományos örökséget, melyet ránk hagytak. Mai rendezvényünkön hálával és tisztelettel gondolunk valamennyiükre, emléküket megőrizzük.

Végezetül engedjék meg, hogy egy emlékképpel zárjam az előadásomat. Az 50 éves jubileumi ülésen, 1967 augusztus végén ebben a díszteremben, mint leendő kutató, utolsó éves, ösztöndíjas egyetemi hallgató vettem részt. Különös, felemelő érzés volt felnézni az alapítóra, Obermayer Ernőre és Mészöly Gyula igazgatóra, hallgatni előadásukat, melyek mély hatást gyakoroltak rám. Megismerhettem az akkori szegedi és kalocsai kutatókat, későbbi munkatársaimat, akikkel együtt dolgoztam kutatói pályafutásom során, munkatársak voltunk Kapeller Károllyal 26 évig, Márkus Ferenccel 36 évig. Somogyi Györggyel közel 50 éve műveltük a nem könnyű, de nemes hivatást.

A sors és az élet ritka ajándéka volt ez számomra, mely keveseknek adatik meg, hálás vagyok érte. Köszönöm!”

A Kalocsai Néplap köszönetet mond dr. Kapitány Józsefnek, hogy közlésre rendelkezésünkre bocsátotta előadását.


 


Kalocsai hírek

Lezárult Kék Madár gyermekrajzversenye – Ötvenkétezer-négyszázhuszonöt adományperc az alapítványnak

Tizenhat iskolából, több mint ezer gyermektől érkezett pályamű „45 perc segítség” című...

Veterán jármű kiállítás Kalocsán

Egy évszázad gépcsodái az Érsekkertben! Két éven át kellett elhalasztani, most szombaton végre...

Nagy erejű robbanás Kiskőrös belterületén – Két súlyos sérültet mentőhelikopter szállított Pécsre és Budapestre

Nagy erejű robbanás következtében kidőlt egy kiskőrösi ház egyik fala és kigyulladt a tetőszerkezete...

Átadtak a pedagógusok munkáját elismerő Kunszt József díjakat Kalocsán

A főegyházmegyéből öt pedagógus kapott kitüntetést Huszadik alkalommal ítélték oda az oktatás,...

Végső nyughelyére kísérték Dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház főigazgatóját

Dr. Svébis Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatóját a Kecskeméti Református...

Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük napját

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatáság idén Kalocsán, május 3-án tartotta ünnepi...

Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa –...

Szijjártó Péter a fajszi Pata József Kft-nél tett látogatást

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 6-án, pénteken a fajszi Pata József Gépipari...

Évelőkkel szépítik a város virágágyásait

Az egynyári virágok mellett a közelmúltban megjelentek és a kiültetésekben egyre nagyobb arányban...

Lezárult az izgalmakban bővelkedő országos Szelidi-tavi horgászverseny

Még a véghajrá előtti éjszaka, sőt, a szerda 12 órai zárás előtti utolsó pillanatok is jelentősen...

Fergeteges Leander Kills zárókoncert a kalocsai majálison

Már a május elsejei ünnep előestéjén is zenei csemege, igényes vendéglátó muzsika várta a...

A Dózsa ballagásán 114 diák búcsúzott a középiskolás évektől

Péntek délután elballagtak a Bajai SZC Dózsa György Technikum és Kollégium végzős diákjai. A...

Viczay Lajos fotó-és festőművész kiállítása a kalocsai Városi Galériában

Sokan eljöttek, hogy láthassák a fotósként is ismert Viczay Lajos festményeiből álló kiállítást,...

Már majdnem kész a Csajda-kerti játszótér

A játékok már a helyükön állnak, de még hiányoznak a biztonságos használathoz szükséges utolsó...

Font Sándor hetedszer vette át országgyűlési képviselői megbízólevelét

A 2022. évi országgyűlési képviselői választáson a Kalocsa székhelyű 03.számú választókerületben...

Szent György-napi szentmise a rendőrökért

Sárkányölő Szent György, a rendvédelmi szervek védőszentje napja alkalmából ünnepélyes szentmisét...

Sokan éltek a személyes találkozás lehetőségével

Naponta tízezer látogatója volt a Műegyetem tavaszi állásbörzéjének, ahol immár hagyományosan...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás