Száz éve alapították a Kalocsai Fűszerpaprika és Vegykísérleti Állomást

Tudományos tanácskozás a Városházán

2018.01.05 21:15   

A Paprikafesztivál idei jeles eseménye volt, mondhatni méltó nyitánya az a tudományos tanácskozás szeptember 15-én a Városházán, melyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a magyar fűszerpaprika kutatás megindításának 100 éves évfordulójáról, felelevenítve az elmúlt évszázad csodálatos éveit, világraszóló sikereit, eredményeit.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (NAIK ZÖK) szervezésében megtartott eseményre neves agrárszakemberek, nemesítők érkeztek, tisztelegve az elődök munkája előtt, egyben napjaink kutatási eredményeit, tapasztalatait megosztva egymással.

A résztvevőket Font Sándor országgyűlési képviselő, dr. Bálint József polgármester és dr. Gyuricza Csaba, a szervező intézmény főigazgatója köszöntötte.

Lapunk terjedelmi korlátjai nem teszik lehetővé, hogy a szakemberek előadásait részletesen ismertessük, de engedjék meg a szerkesztőnek, hogy azok sorából azonban egyet mindenképpen kiemeljen, mégpedig dr. Kapitány Józsefét, aki előadásában végigkísérte a kalocsai fűszerpaprika kutatás történetét a kezdetektől az 1990-es évekig.

drkapitany_300Dr. Kapitány József címzetes egyetemi tanár, a Fűszerpaprika Kutató Intézet igazgatója volt, vezetője annak a kutatóhelynek, mely mindenkor meghatározó helyszíne volt a magyar fűszerpaprika kutatásnak, és aki 1967-ben, az 50 éves jubileumi ülésen már mint leendő kutató, utolsó éves egyetemi hallgató vett részt.

Előadását teljes terjedelmében leközöljük, mert belőle teljes képet kaphatnak Olvasóink a kalocsai fűszerpaprika kutatás történetéről, mi ezzel tisztelgünk mindazok előtt, akik kitartó munkával világszínvonalú eredményeket értek el, és életüket e nem könnyű, de mégis gyönyörű hivatásnak szentelték.


A további fejlődéshez a biológiai alapok megteremtésére, kutatására volt szükség

„Magyarországon a fűszerpaprika termesztése elsősorban Kalocsa és Szeged környékén terjedt el. Legfőképpen éghajlati és talajadottságokkal magyarázható, hogy a fűszerpaprika kizárólag a fenti területeken vált igazán kultúrnövénnyé, az ott élő emberek megélhetési forrásává. Hogy csak a 19. század utolsó éveiben vált igazán fontos termékké az őrölt fűszerpaprika, az a mezőgazdaság élelmiszeripar és világkereskedelem fejlődésének együttes eredménye volt. A 19-20. század fordulóján a termesztés, feldolgozás jelentős mértékben fejlődött, volumenében is megnőtt, már jelentős őrlemény exportunk is volt.

A paprikás közvélemény csak az I. világháború gyötrő éveiben jutott el – a kibontakozás útját keresve – ahhoz a felismeréshez, hogy további fejlődés nem képzelhető el a biológiai alapok megteremtése, kutatása nélkül. Már a termesztés folyamatos térhódítása idején felmerült annak szükségessége – olyan szervezet létrehozása – mely tudományos kérdésekkel, kutatással is foglalkozik. Így érthető, hogy a kutatási intézmény előbb Kalocsán, majd Szegeden is kialakításra került.

Ilyen gondolatok jegyében létesült Kalocsán 1917-ben a Kalocsakörnyéki Fűszerpaprika Kereskedelmi érdekeltségek szorgalmazására a világon elsőként a Kalocsai Paprika Kísérleti és Vegyvizsgáló Állomás.”


1917 őszén adták ki az intézet Alapító Oklevelét

„Mai rendezvényünkön, jubileumi Tudományos Tanácskozásunkon ünnepélyes keretek között emlékezünk meg a magyar fűszerpaprika kutatás megindításának 100 éves évfordulójáról, felelevenítve az elmúlt évszázad csodálatos éveit, világraszóló sikereit, eredményeit.

Az Alapító Oklevél 1917. őszén a Földművelésügyi Minisztérium által került kiadásra, mely szerint 1918 februárjától Obermayer Ernő kapott megbízást a Magyar Királyi Vegykísérleti és Paprika kísérleti Állomás megszervezésére és vegyész-igazgatói teendők ellátására, kalocsai székhellyel. A létrehozott kutatóhely akkori célkitűzése és feladata az volt, hogy munkájával és eredményeivel kizárólag a paprikakereskedők értékesítési érdekeit szolgálja és képviselje. A kezdeti kutatómunka a jelenlegi Városháza alagsorában kialakított helyiségekben (iroda, laboratórium) indult meg, felszerelését az érdekelt kereskedők finanszírozták. Így nem véletlen, hogy az 50 és 100 éves évfordulók megünneplésének is a Városháza impozáns díszterme ad otthont, melyet ezúton is megköszönök dr. Bálint József polgármester úrnak.”


Előállították az ország első nemesített fűszerpaprika fajtáit

„A Kutató Állomás a kísérleti célra használt területeket a kalocsai érseki uradalomtól bérelte, a szükséges munkaerőt is az uradalom biztosította.

A Kísérleti Állomás 1920-ban szerezte meg azt a telket, amelyen a mai épületek állnak. A kutatómunkát Obermayer Ernő fővegyész-igazgató szervezte és irányította. Munkatársai Vitéz Horváth Ferenc kísérleti vegyész, valamint 2 fő adminisztrátor voltak, akik bekapcsolódtak a nemesített fűszerpaprika fajták előállításába, fajtafenntartásába, és vetőmagtermesztésébe. Előállították a 87, 89, 90-es és a 91-95 törzsszámú csípős fűszerpaprika fajtákat, melyek az ország első nemesített fűszerpaprika fajtái voltak.

Elsősorban minőségügyi vizsgálatokat végeztek, mely mellett feladatként jelölték meg a fajta előállítást és a termelők szaporítóanyaggal történő ellátását. Ebben az időszakban szelekciós nemesítéssel tájfajtákat állítottak elő, mely során fontos volt a bogyónagyság, termésállás, terméshozam, valamint a termésminőség. A termesztést kizárólag csípős fajtákra alapozódott, ezért a termésfeldolgozás igen munkaigényes és nehéz feladat volt.

1926-tól kezdődően – miután Obermayer Ernőt Szegedre helyezték az ottani kutatóhely megszervezésével – a Kalocsai Kísérleti Állomáson folyó kutató munkát és az állomás vezetését Vitéz Horváth Ferenc kísérleti fővegyész, igazgató irányította.”


A világon elsőként csípősségnélküli anyatöveket szelektáltak

„Az 1928-as év fordulatot jelentett a kalocsai és a magyar fűszerpaprika nemesítés munkájában. Ebben az esztendőben Horváth Ferenc csípősségnélküli anyatöveket szelektált csípős populációból a világon elsőként. A csípősség nélküli törzsek magjainak felét Szegedre küldte, így mindkét helyen nagy intenzitással megindult a csípősségnélküli fajták nemesítése, illetve 1932–33-ban a termesztés is a Bátya környéki kistermelőknél.

A Kalocsai Kísérleti Állomás 1934-ben az FM Kísérletiügyi Főosztályához került és 1935-ben a laboratórium és néhány kutatóhelyiség megépítésére is sor került. Horváth Ferenc 1938-ban a Kárpátaljai Nagybaktára került állomás vezetőnek. A Kalocsai Állomás irányítását Bujk Gábor vegyészmérnök vette át, aki elsőként foglalkozott a fűszerpaprika talajtani és tápanyagfelvételi vizsgálatokkal. Ebben az időben létesült az intézmény keretein belül a minőségvizsgáló osztály. A II. Világháború az állomás munkáját is visszavetette, felszerelési tárgyaiban nagy kárt okozott, a kísérleti munka teljesen szünetelt.”


Átszervezések a háború után

„A háború után a Kalocsai Kísérleti Állomás feladatköre 1947-ben kibővült. Az FM Növény-egészségügyi Ügyosztálya a kalocsai Kísérleti Állomáshoz csatolta a Tolna megyei Várszegpusztai és Dokomláspusztai paprikakísérleti telepeket. Várszegpusztán Kiss László, Dokomláspusztán Komlóssy György és Schmidt Gabriella dolgoztak, előállították a Várszegi 1 és 46-8, valamint a Dokomlási 2710 és 417 fajtákat. 1949–50-ben Komlóssy György és Schmidt Gabriella Kalocsára került vezető nemesítőnek.

A Kalocsai Kísérleti Állomás 1950-ben a Szegedi Dél-Alföldi Kísérleti Intézethez került, majd 1952-ben visszacsatolják a kalocsai Kísérleti Gazdasághoz és önálló egységként működik. Az intézmény 1955-ben újra a Szegedi Intézet keretei között végzi munkáját. Ebben az időszakban nemesítette Schmidt Gabriella a Kalocsai E-15 fajtát, amely a DK-2710 fajta mellett sok éven át a kalocsai körzet uralkodó fajtái voltak. Az egymást követő gyakori átszervezések után 1958-ban a kalocsai Állomást a kecskeméti Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez csatolták. Szelekciós nemesítéssel állították elő a bátyai felálló termésállású kevert populációból 1962-ben a Kalocsai 57-231 felálló termésállású fajtát, mely tovább bővítette és minőségileg javította a meglévő fajtaszortimentet.”


Új lendületet kapott a kutatás

„Az intézmény vezetője 1963-tól Kapeller Károly volt, munkatársai Márkus Ferenc és Berényi Miklós, 1968-tól Kapitány József voltak. Ebben az időszakban új lendületet kapott a fűszerpaprika kutatás, mind a nemesítés, mind a termesztés-technológiai fejlesztés. Felismerték, hogy a hagyományos kisüzemi módszerek helyett, a korszerű nagyüzemi keretek között kivitelezhető gazdaságos termesztést megvalósító, minőségnövelő technológiák – fajták és termesztéstechnikai elemek – kidolgozása vált szükségessé.

A magyar fűszerpaprika kutatást 1970–71-ben központilag teljes körűen átszervezték, intézményesítették. A kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet keretei között, annak részeként létrehozták a Fűszerpaprika Kutató Állomást kalocsai és szegedi kutatási osztály szervezetben, kalocsai központtal. Az Állomás vezetésére és igazgatói teendők ellátására Kapeller Károly kapott megbízást. A kalocsai kutatási osztály vezetője Márkus Ferenc, tudományos munkatársak Berényi Miklós és Kapitány József, a szegedi osztály vezetője Erdei István, tudományos munkatársai Somogyi György, Mécs József, Szepesy Kornél voltak.

Az új kutatási feladatok meghatározása és végzése, az adott korban és helyzetben nagy kihívást jelentett valamennyi kutató számára. Az 1970-ben az országosan is indított más kutatási programok mellett elkészült a Fűszerpaprika Komplex Kutatás-fejlesztési programja (1971–75.), melyben az alábbi kutató intézmények vettek részt: Konzerv és Paprikaipari Kutató Intézet, Bp. (KOPAKI); Fűszerpaprika Kutató Állomás, Kalocsa-Szeged (ZKI FKÁ); Növényvédelmi Kutató Intézet, Bp. (NKI); Mezőgép-fejlesztő Intézet, Bp. (MEFI); Agrárgazdasági Kutatóintézet, Bp. (AKI)

A kutatási programvezető és koordinátor Kardos Ernő, a KOPAKI igazgatója volt. A program kutatási témái komplexen átfogták a fűszerpaprika ágazatban, vertikumban jelentkező fajtaelőállítási, termesztési- és feldolgozás-technológiai kérdésköröket, gazdaságossági vizsgálatokat, melyek nélkülözhetetlenek voltak az ágazat fejlesztéséhez. Fontos volt az agrárkutatásokhoz kapcsolódó élelmiszerkémiai kutatómunka, amit a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet végzett, minőségnövelő és színanyagstabilitási vizsgálatok témakörében Biacs Péter és Daood Husszein vezetésével.

A kutatás-fejlesztéssel párhuzamosan indultak meg a Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) által, az ágazat fejlesztését célzó, műszaki fejlesztési támogatások (MÜFA), melyek a kalocsai, szegedi és szolnoki tájkörzet termelői, feldolgozói kör számára a szárítási, tárolási, feldolgozástechnológiai fejlesztést szolgálták (palántanevelő fóliaház, Binder szárító, terményszikkasztó, őrlő berendezések, stb.). Az együttes, összehangolt fejlesztés lehetőséget és lendületet adott a fűszerpaprika ágazat teljes körű, összehangolt korszerűsítéséhez, a nagyüzemi termesztéstechnológia megvalósításához.”


Korszerű nemesítési eljárások

„A Kutató Állomás kiemelt kutatási célkitűzései voltak: korszerű biológiai alapok biztosítása – fajtaelőállítás, fajtafenntartás, vetőmagtermesztés; a fajtához kapcsolódó termesztéstechnológiai elemek kidolgozása; minőségnövelő feldolgozás-technológia kifejlesztése, kutatási eredmények menedzselése, szaktanácsadás; oktatás, továbbképzés.

A korszerű nemesítési eljárások bevezetésével és alkalmazásával jöttek létre az új csüngő fajták (Kalocsai 504, 505, V-2, 50, 90) mellett megjelentek a féldeterminált fajták (Kalocsai m. 622, 631, 702, 801) és determinált csokros fajták (Kalocsai D. 601, 621), valamint cseresznyepaprika fajták (Kalocsai A., M.), melyek a termesztés biológiai alapjait jól szolgálták, kiváló értékmérő tulajdonságaikkal. Ezek a fajták helyrevetett és palántázott termesztési viszonyok között a fűszerpaprika ágazat fejlesztésének, területi növekedésének motorjai voltak. Kiemelt értékű volt a Kalocsai m. 622. fajta (1974), mely a kalocsai körzet legelterjedtebb fajtája volt, kiváló termesztési és ipari értékmérő tulajdonságokkal rendelkezett, mintegy 30 évig szolgálta a termelést. Az 1971–93 évek között Kalocsán előállított 14 fajta és a szegedi osztályon előállított fajták, valamint a kapcsolódó termesztéstechnológiai kutatások eredményei mozgatórugói voltak a 1980-as évek termőterület felfutásának, mely országosan megközelítette a 11 ezer hektárt.”


Az előállított fajták világszínvonalúak

„Az előállított fajták a legfontosabb értékmérő tulajdonságok tekintetében a hazai és nemzetközi összehasonlításban világszínvonalat képviseltek és élvezték a felhasználók bizalmát. A fajta előállító munka értékét és fontosságát, eredményességét bizonyítja, hogy a fűszerpaprika az egyedüli növényfaj Magyarországon, melynek termesztése kizárólag hazai nemesítésű fajtákra alapozódik. Az 1971-ben indított kutatási program kiemelkedő fajtákat, megalapozott, kísérletekkel alátámasztott és termelők által igazolt, bizonyított eredményeket hoztak létre, melyek végeredményben a termelők boldogulását szolgálták. Mintegy 70-80 ezer család megélhetését és gyarapodását, falvak területfejlesztését és jövőjét, népességmegtartó képességét szolgálta, családok életviszonyaiban jelentős változást hozott.

Szólni kell azokról a termelő és feldolgozó üzemekről, ahol a kutatási eredményeket tesztelték és alkalmazták a kutatókkal szoros együttműködésben a dunaszentbenedeki, miskei, szabadszállási, fajszi, mezőhéki, gorzsai, szegedi gazdaságokról. Külön köszönetet mondok a KAGE Paprikaipari Vállalat volt és jelenlegi vezetőinek a jó együttműködésért, ahol a fajtákat kipróbálták, továbbszaporították és termeltették.”


Szolgálat és küldetés

„Az 1970–1993. között és ez utáni években 2001-ig az előállított fajták, a kapcsolódó technológiák a magyar fűszerpaprika kutatás-fejlesztés „Arany-korát” és az eredményeket létrehozó kutatók az
„Aranycsapatot” jelentették, akik közül utolsó
„mohikánként” már csak Somogyi György kollégámmal éljük meg a változásokat. A 100 éves fennállását ünnepelő kutatóhely mindenkor meghatározó intézménye volt a magyar fűszerpaprika kutatásnak. Ez mindazon fűszerpaprika kutatók eredményeinek érdeme, akik ebben az időszakban odaadó és kitartó, megszállott, magas szakmai színvonalú kutató munkájukkal hozzájárultak a magyar fűszerpaprika világhírnevéhez. A kutatómunka szolgálat és küldetés. Az elődök munkássága valamennyiünk előtt példa értékű, akik követtük és folytattuk azt a tudományos örökséget, melyet ránk hagytak. Mai rendezvényünkön hálával és tisztelettel gondolunk valamennyiükre, emléküket megőrizzük.

Végezetül engedjék meg, hogy egy emlékképpel zárjam az előadásomat. Az 50 éves jubileumi ülésen, 1967 augusztus végén ebben a díszteremben, mint leendő kutató, utolsó éves, ösztöndíjas egyetemi hallgató vettem részt. Különös, felemelő érzés volt felnézni az alapítóra, Obermayer Ernőre és Mészöly Gyula igazgatóra, hallgatni előadásukat, melyek mély hatást gyakoroltak rám. Megismerhettem az akkori szegedi és kalocsai kutatókat, későbbi munkatársaimat, akikkel együtt dolgoztam kutatói pályafutásom során, munkatársak voltunk Kapeller Károllyal 26 évig, Márkus Ferenccel 36 évig. Somogyi Györggyel közel 50 éve műveltük a nem könnyű, de nemes hivatást.

A sors és az élet ritka ajándéka volt ez számomra, mely keveseknek adatik meg, hálás vagyok érte. Köszönöm!”

A Kalocsai Néplap köszönetet mond dr. Kapitány Józsefnek, hogy közlésre rendelkezésünkre bocsátotta előadását.


 


Kalocsai hírek

XV. Újévi Operettgála

Helyszín: Kalocsa, Katolikus Iskola színházterme Kalocsa, Asztrik tér 1. Jegyek elővételben...

Mesekoncert ovisoknak

A korábbiakban már hírt adtunk a Kalocsai Fúvószenekar nyertes TESCO pályázatáról, amelyből...

Zászlót bontott a Békés Kalocsáért Egyesület!

    2018. november 30-án délután 15 órára invitálta a város médiumait sajtótájékoztatóra a Békés...

A Nebuló rendezvényén 50 művet díjaztak

A Kalocsai Nebuló EGYMI évről évre megrendezi azt az irodalmi pályázatot, amelyre a fogyatékosság...

Nemzeti konzultációról, kutakról, utakról és kórházról

Múlt szerda délelőtt „a sajtótájékoztatók összes írott és íratlan szabályát felrúgva”...

Honvédségi megemlékezések az évfordulókon

A Tüzér Fegyvernem napjához közel, Gábor Áron születésének 204., a Magyar Honvédség megalakulásának...

A segítség a vérükben van

A véradók napját 1988. óta ünnepeljük hazánkban a Magyar Vöröskereszt jóvoltából. E dátumhoz a...

Gerillakertész bál

A Kalocsai Gerillakertész, Szabadidő, Vízisport és Természetvédő Egyesület vacsorával,...

Bács-Kiskun megye is szerepet kap a Paks II. projekt során

Igazolta az idő a két atomrőművi blokk építéséről született döntést. A kapacitásfenntartásra az...

Paks II. korszerű, kiemelkedően biztonságos technológiát fog alkalmazni

Dr. Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár szekszárdi és...

A községek sajtótájékoztatón mutatták be a per részleteit

Mint ismeretes, Uszód, Géderlak és Dunaszentbenedek évekig állt perben a várossal, mivel Kalocsa...

Sokat tud a Dózsa és a Kossuth

A korábbi gyakorlathoz híven megosztotta egymás között a pénteki nyílt napot a Bajai Szakképzési...

Élesítették az influenza figyelő szolgálatot

Bár az utóbbi hetekben kifejezetten barátságos arcát mutatta az ősz, ha hinni lehet a meteorológiai...

Kalocsára került a megye építészeti díja

Méltó ünnepséggel zárta az októberi építészet hónapját a kecskeméti Hírös Agórában a Bács-Kiskun...

Pánik helyett decemberig türelmet kér Font Sándor

Több felvonásban, mondhatni hullámokban kerül felszínre országos sajtóorgánumokban, hogy rendezetlen...

Rigó Loretta kalocsai lovas a Kishuszár Vágta győztese!

Októberben számoltunk be arról, hogy két lovas is volt idén a fővárosi Hősök Terén a Nemzeti Vágtán,...

Advent 2018

Az idei esztendőben 2018. december 2-án, az első adventi vasárnappal veszi kezdetét az advent, a...

A Thália Társulat új premierje

Erdős Virág: Kalocsa című darabjának bemutatójával lépett újra színre a Kalocsai Thália Társulat. A...

Két közösségi tér épül

A Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtár „Humánszolgáltatások Kalocsa térségében” című,...

Nem lesz adóemelés – hangzott el a közös reggelin

November 6-án a Csajdakert Étteremben üzleti reggelire hívta és várta Kalocsa legnagyobb adófizető...

Egy lépéssel közelebb az új Duna-hídhoz

A napokban tájékoztatott közösségi oldalán dr. Bálint József polgármester arról, hogy újabb lépéssel...

Biciklivel hajtott turmixgépet alkottak

A Bajai Szakképzési Centrum Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma,...

Közmeghallgatás a Városházán

Kalocsa Város Önkormányzatának képviselő-testülete ülésének helye: a Városháza Díszterme ideje:...

TEIT közmeghallgatás

A Társulás 2018. évi közmeghallgatásának helye: Kalocsa, Kossuth L. u. 50. szám alatti ÖKOPONT...

A nukleáris szakma kommunikációs szakemberei kaptak tájékoztatást a Paks II. projektről

A Paks II. projekt mérföldköveit, az új atomerőművi blokkok engedélyezési folyamatát és az...

Kalocsán is házhoz mentek a rendőrök

A Kalocsai Rendőrkapitányság a Magyar Pünkösdi Egyházzal összefogva tartotta rendezvényét.

Paksi Atomerőmű Zrt. bemutatóterme

Kalocsán található bemutató teremben a Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenységeit felölelő kiállítással...

„Az igazság munkatársai legyünk”

Az Astriceum Érseki Múzeumban múlt héten mutatták be dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek...

Sajtótájékoztató az Érsekségen

Érzékelve a főképp online felületekről lecsapódó közhangulatot, a Kalocsai Érsekség...

Kutatók éjszakája a gimiben

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is, ugyan egy kis késéssel, de sor került a Kalocsai Szent István...

Patachich Ádám érsek horvát nyelvészeti munkássága

Kalocsa történetében különösen fontos és meghatározó szerepet töltöttek be a Patachich érsekek:...

Két új szemvizsgáló egység a Vicai Optikában

A siker kulcsa a folyamatos fejlődés. Jól tudják ezt a Vicai Optika Látás- és Hallásközpontban is,...

Zárult a KalocsaVagyon Kft. ÁSZ-vizsgálata

Az Állami Számvevőszék befejezte a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft. 2013-2016 közötti...

Az én „56-om”

1956 nyarától Budapesten dolgoztam az I.-es számú épületelem gyárban. Ez a gyár a XI. kerület...

Mozga László kitüntetett pedagógust kérdeztük

Lapunk korábbi számában röviden beszámoltunk arról, hogy az Országos Polgárőr Szövetség október 17-i...

XXXXII. évfolyam 45. szám - 1918. november 9.

Italmérési tilalom    A Magyar Nemzeti Tanács elrendelte, hogy a vendéglők, körök, kaszinók csak...

Műszaki és finom meglepetések az Európai Szakképzési Héten

A Bajai Szakképzési Centrum Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma,...

XXXXII. évfolyam 46. szám - 1918. november 16.

Adomány    Bárány Sándorné úrnő jótékony Nőegylet céljaira 30 koronát adományozott, melyért...

Szakmai tanácskozást folytattak a megye polgármesterei

Bács-Kiskun megyében ebben a választási ciklusban immár nyolcadik alkalommal rendezte meg a...

A Paks II. projektről kapott tájékoztatást a Magyarországi nemzetiségek bizottsága

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága 2018. november 6-án kihelyezett ülést tartott Pakson,...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás