A kamara vezetőjével beszélgettünk

Közelíteni kell a nyugati bérekhez, különben…

2016.10.19 13:29    |    -s-n  

„A munkaerőhiány eltörli a szemét főnököket”, „A Dunántúl kiürült”, „Már a fizikai munkások miatt is izzadnak a munkaerő-kölcsönző cégek”, „A csapból is a munkaerőhiány folyik”… néhány cím a közelmúlt országos híradásaiból szemlézve. De mi a helyzet Kalocsán? Mit tanuljon a gyerek, hogy már a szakvizsgát követően garantáltan jól fizető állása legyen? Érdemes-e vállalkozni? Egyebek között ezeket a kérdéseket is feltettük Péjó Zoltánnak, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kalocsai képviselet-vezetőjének.

Arról viszonylag sokat hallhattunk már a híradásokban, hogy melyek azok a területek ahonnan hiányzik a szakképzett munkaerő. Ez egybevág azzal, ami Kalocsát és a térséget jellemzi ismereteik szerint?

– Hasonlók a hiányszakmák itt, a kalocsai járásban, illetve a környező járásokban is, de természetesen, mondjuk Budapesten biztos, hogy más jellegű szakmák tekintetében van nagyobb hiány. Itt ez elsősorban az építőipari vállalkozások felől jelenik meg. Emellett a vasipari szakmák tekintetében, valamint a műanyag-feldolgozás vonatkozásában is komoly szakember-hiányról beszélhetünk, de említhetjük a mezőgazdasági ágazatot is, ahol egyre nehezebb kétkezi munkásokat találni, és sajnos ennek többrétegű oka van.

pejo_kamara_450
 

Éspedig?

– Egyrészt a csökkenő gyermeklétszám, úgy a járásban, mint a régióban és az országban, ami általános jelenség. A másik, sokkal specifikusabb, pedig a szakemberek elvándorlása, főként külföldre. Tehát a külföldi bérekkel kellene versenyeznünk, és ezt egyre inkább megérzik és tudomásul veszik már a területünkön lévő kereskedelmi ágazatban tevékenykedő cégek is. Ennek ékes példája, hogy név nélkül, de van olyan nagy multinacionális cég, amelyik közel kétszázezer forintos fizetést kínál már egy eladói vagy pénztárosi állás betöltőjének.

Ha jól sejtem, akkor most egy olyan cégről beszél, amelynek Kalocsán is van üzlete…

– Igen, Kalocsán is van, én magam is láttam az egyik nagyáruház hirdetésében, hogy ilyen munkaerőt keresnek, és ennyi fizetést ajánlanak, tehát előbb-utóbb igenis tudomásul kell venni, hogy ugye uniós tagországként az Unióban lévő bérekkel kell versenyezni, pontosabban a tőlünk nyugati országok béreivel, és az már nem tartható, hogy hetven-nyolcvanezerért alkalmazunk embert, mert igenis előbb-utóbb ők is külföldön fognak munkát keresni. Tehát ez a két alapprobléma van, egyrészt a csökkenő gyermeklétszám, másrészt pedig a külföldi munkavállalás, ahova pont a fiatalabb korosztály vándorolt el, és a legkülönbözőbb területeken találták meg a számításukat. Nagyon sokan dolgoznak például az itt, Kalocsán kikötő szállodahajókon, és természetesen más ágazatokban is. Ezt nagyon nehéz kezelni. Vannak eszközei a munkaügyi központnak, különböző átképzések formájában, próbálnak alkalmazkodni az iskolák is, illetve maga a kormány is ösztöndíjrendszert indított. Ez utóbbinak az értelmében, aki hiányszakmát tanul, az akár ötvenezer forintos ösztöndíjat kap már fiatalon.

Megnevezhetünk néhány konkrét szakmát, ami hivatalosan is hiányszakmának minősül?

– Például az ács, az asztalos, a tetőfedő, a szabó, de a varrónőt is említhetem. A vasipari ágazatban az esztergályos, a hegesztő, de a magasabb végzettséget kívánó területek vonatkozásában programozóból több mint húszezer fő hiányzik országosan. Itt Kalocsán is arra panaszkodnak a cégvezetők, hogy a középvezetői szint szinte teljesen eltűnt. Nincsenek technikus képzettségű emberek, amivel kezdeni kell valamit! Korábban nagyobb számban választották a szakközépiskolákat, amelynek elvégzését követő egyéves képzéssel lehetett valaki technikus. Mára ez a réteg mondhatni, eltűnt. De említhetem a mezőgazdasági ágazatot ismét! Nagyon kevesen gazdálkodnak. Most játszódik le egy generációváltás és azok, akik most húsz, harminc, ötven vagy száz hektár fölötti területtel rendelkeznek, azzal küzdenek, hogyha a fiuk vagy a lányuk nem veszi át a gazdaságot, akkor ki fogja működtetni azt a jövőben? A kormány oly’ módon is próbálja a helyben maradást és a munkavállalási kedvet ösztönözni, hogy gyakornoki pályázatot hirdetett néhány héttel ezelőtt. Ennek a lényege, hogy ha a munkáltató huszonöt év alatti munkavállalót alkalmaz, akkor milliós nagyságrendű támogatásra is jogosulttá válhat, ami akár több tízmilliósra is fölszökhet. Egyrészt tehát bér- és járuléktámogatás is van a meglévő munkaügyi pályázatokon túl, illetve, hogy az ezáltal kialakított munkaterületen a cégek eszközvásárlásra kérhetnek támogatást. Magyarán, ha valaki munkaerő-bővítésben gondolkodik, akkor ezt mindenféleképpen érdemes meglépni és az említett pályázati lehetőségeket kihasználni.

Ez bármilyen profilú cég számára adott? Tehát ugyanolyan esélyekkel indul egy építőipari cég, mint például egy kereskedelmi vállalat?

– Bizonyos dolgokra, tehát mondjuk ingatlan- vagy gépjármű-vásárlásra nem terjed ki a támogatás. Ugyanakkor számítógépes platformok kiépítését meg lehet belőle oldani, de meg lehet oldani akár egy esztergapad vásárlását is, mert azt is be lehet illeszteni a pályázatban. Visszatérnék viszont arra is, amit korábban említettem, hogy egyrészt közelíteni kell a béreket a nyugati fizetésekhez, illetve meg kell találni a megoldást arra, hogy megálljon a gyermeklétszám csökkenése, előbb-utóbb ugyanis elfogynak, akik a képzésekben részt vehetnének. Az is tény, hogy négyszázezer ember dolgozik külföldön. Már ma is problémás mondjuk egy jó asztalost, vagy tetőfedőt találni a házban, vagy azon végzendő javításokra, és nem is lehet őket elítélni azért, hogy külföldön keresik a boldogulást. Abban lehet reménykedni, hogy egy részük csak addig vállal odakinn munkát, amíg esetleg a hitelüket rendezik, felépítik a házukat, és bizonyos szinten az anyagi jólétét megteremtik maguknak, utána talán visszatérnek Magyarországra. Nehéz kérdések ezek! Már arról hallani, hogy a nagy cégeknél is gond van és felmerül, hogy külföldről hoznak munkavállalókat Magyarországra. Ezek a vállalatok megtehetik azt, hogy önállóan képzik a fiatalokat, és úgynevezett, a kamara által is kezelt duális képzésben már a képzés helyszínén ott vannak gyakorlaton. Ennek a lényege, hogy olyan szakembereket képeznek, akiknek valóban igény van a tudására, és már a tanulás során az adott cégnek dolgoznak, amikor pedig megszerzik a képesítésüket, ott is maradnak, remélhetőleg tisztes megélhetést biztosító bérért.

Pont a Tomori Pál Főiskola rektora nyilatkozott róla korábban, hogy ők helyben kínálnak duális képzést, de ha ettől eltekintünk és csak arra koncentrálunk, hogy a Kalocsán megszerzett tudással lehet-e jól fizető, a végzést követően szinte azonnal biztos elhelyezkedést kínáló szakmát tanulni, mit mondana?

– Természetesen lehet! A meglévő iskolai képzéseken túl OKJ-s képzésekre is van lehetőség a városban, akár az átképzésen gondolkodók számára is. Jelenleg folynak ilyen képzések, de sajnos továbbra is azt tudom mondani, hogy kevés a fiatal, akiket be lehet vonni. Azt is fontos kimondani, hogy az iskolák is a fennmaradásért küzdenek, amelynek az alapja a sokadszor felhozott gyermeklétszám. Tudjuk például, hogy míg korábban négyes-ötös jegyekkel lehetett bekerülni a gimnáziumba, ma már hármas-négyessel is vesznek fel tanulókat. Ezért senkit nem lehet elítélni. Az iskolának lételeme a diák, a szülők pedig nyilván azt szeretnék, hogy képzettek legyenek a gyerekek, továbbtanulni pedig nagyobb eséllyel nyílik meg a lehetőségük egy gimnáziumból, vagy egy szakközépiskolából. Ennek ellenére mi hangoztatjuk, és hiszünk is abban, hogy egy jó szakma ma már felér egy diplomával! Ezt osztályfőnöki órákon is el szoktuk mondani, ahogy azt is, hogy ne csak úgy gondoljanak a szakmára, mint arra a munkára, ahol mindig beosztottként robotol majd a szakember. Vállalkozóként ugyanis némi tapasztalatszerzés és gyakorlat birtokában bármikor kezdhet önálló tevékenységet, indíthat saját vállalkozást.

Jellemző egyébként, hogy merünk vállalkozni?

– Sajnos egyre kevesebb vállalkozás indul, de egyre több szűnik meg. Az utóbbi jelenség mögött bízunk abban, hogy főképp arról van szó, hogy az egy tulajdonosi kör által létrehozott több cég oszlik, magyarul tisztul a vállalkozói piac. Fontos hangsúlyozni, hogy az induló vállalkozók támogatására jelenleg is számos pályázati lehetőség kínálkozik. Aki vállalkozni akar, annak egyetlen dolgot kell szem előtt tartania, mégpedig, hogy ne akarjon azonnal meggazdagodni. Ez sokszor évek munkájába is beletelhet, ami teljesen normális.



Kalocsai hírek

Végső nyughelyére kísérték Dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház főigazgatóját

Dr. Svébis Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatóját a Kecskeméti Református...

Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük napját

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatáság idén Kalocsán, május 3-án tartotta ünnepi...

Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa –...

Szijjártó Péter a fajszi Pata József Kft-nél tett látogatást

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 6-án, pénteken a fajszi Pata József Gépipari...

Évelőkkel szépítik a város virágágyásait

Az egynyári virágok mellett a közelmúltban megjelentek és a kiültetésekben egyre nagyobb arányban...

Lezárult az izgalmakban bővelkedő országos Szelidi-tavi horgászverseny

Még a véghajrá előtti éjszaka, sőt, a szerda 12 órai zárás előtti utolsó pillanatok is jelentősen...

Fergeteges Leander Kills zárókoncert a kalocsai majálison

Már a május elsejei ünnep előestéjén is zenei csemege, igényes vendéglátó muzsika várta a...

A Dózsa ballagásán 114 diák búcsúzott a középiskolás évektől

Péntek délután elballagtak a Bajai SZC Dózsa György Technikum és Kollégium végzős diákjai. A...

Viczay Lajos fotó-és festőművész kiállítása a kalocsai Városi Galériában

Sokan eljöttek, hogy láthassák a fotósként is ismert Viczay Lajos festményeiből álló kiállítást,...

Már majdnem kész a Csajda-kerti játszótér

A játékok már a helyükön állnak, de még hiányoznak a biztonságos használathoz szükséges utolsó...

Font Sándor hetedszer vette át országgyűlési képviselői megbízólevelét

A 2022. évi országgyűlési képviselői választáson a Kalocsa székhelyű 03.számú választókerületben...

Szent György-napi szentmise a rendőrökért

Sárkányölő Szent György, a rendvédelmi szervek védőszentje napja alkalmából ünnepélyes szentmisét...

Sokan éltek a személyes találkozás lehetőségével

Naponta tízezer látogatója volt a Műegyetem tavaszi állásbörzéjének, ahol immár hagyományosan...

Szigeti Tamás agrármérnök segít, mire kell figyelni az egységes kérelem beadásánál

2022. április 6-án, szerdán nyílik az egységes kérelem kitöltési felülete, a gazdálkodók ekkortól...

Norbi, a „vaklufis” a földkerekség egyetlen okleveles léggömbhajtogatója

A Bajai SZC Kalocsai Dózsa György Technikum és Kollégium intézményben régi gyakorlat, hogy a 9....

Árpád-kori régészeti leletek Uszódnál

Az egyik sírban karperecet, gyűrűt és egy pénzérmét találtak

Szent Asztrik érsek szobrát a főegyházmegye papsága előtt áldotta meg Dr.Bábel Balázs érsek

A magyar és a katolikus egyház történetéhez egyaránt szorosan kötődő, attól elválaszthatatlan Szent...

Folytatódik a nemzetközi együttműködés, folyik a munka a Paks II. projektben

A Paks II. projekt építési-szerelési bázisán létesülő építmények több mint felére szerzett építési...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás