Ha beteg a lélek…

2016.08.19 10:31    |    Gábor Erika  

Kovácsné Kasza Márta: „…komoly kapaszkodó volt mindvégig számomra a hit…”

Ha valaki negyven éven át az emberi lélek legmélyén feltámadó indulatokat, betegségeket próbálja a maga lelkéből, tudásából, a szenvedők iránt érzett együttérzésből, szeretetből gyógyítani, érthető módon eljut arra a pontra, amikor azt mondja: le kell zárnom a gyógyító munkát, hogy ettől fogva azok legyenek életem középpontjában, akik mindvégig mellettem álltak a pályám során: a családom.

Így döntött Kovácsné Kasza Márta pszichológus, amikor nyugállományba helyezését kérte. Négy évtized munkáját összefoglalni nem könnyű. A kérés, hogy ossza meg velünk ennek a szép, de rettentően nehéz pályának a tanulságait, emlékeit, számvetésre késztette – ennek eredményét olvashatják az alábbiakban:

– A pszichológiával először az általános iskola 6-7. osztályában találkoztam, amikor a szolfézs tanárom egy fa tesztet mutatott nekünk, és elmondta, mennyi mindenre lehet egy fa rajzából következtetni – Kovácsné Kasza Márta a gyermekkortól keltezi a pálya iránti elköteleződését. – Ekkor persze még fogalmam sem volt arról, hogy ez egy pszichológiai teszt, de az élményre ma is emlékszem. A családban pszichiáter és pszichológus is van, és a nagycsalád szinte minden tagjában megvan a szociális érzékenység, a rászorulók, az elesettek megsegítésére irányuló törekvés. Szüleim olyan szeretettel neveltek, hogy ebből az érzelmi gazdagságból juttatni kellett másoknak is. Az ő példamutató életük a mai napig meghatározó számomra. Érdeklődésemnek az utolsó lökést gimnáziumi osztályfőnököm adta.

– Olyan régóta ismerjük a munkája alapján, de nem tudjuk, honnan érkezett hozzánk.

– Simontornyán születtem, az ottani általános iskola elvégzése után a dombóvári Apáczai Csere János Gimnáziumban érettségiztem 1966-ban. Abban az évben nem indult sehol pszichológia szak, így a Gyógypedagógia Tanárképző Főiskolára jelentkeztem (későbbi Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, ma ELTE B.G. Gyp. Kar. – a szerző), itt szereztem az első diplomámat enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékosok oktatása és logopédia szakon. Egy budapesti iskolában tanítottam értelmi sérült gyermekeket hat évig, közben végeztem el a pszichológia szakot.

– Gondolom, a Kalocsára kerülés jelentős változást hozott az életébe!

– 1976 szeptemberében jöttem a városi kórház akkor induló pszichiátriai osztályára, amelyet Bányai Béla főorvos úr vezetett. Az ott dolgozókkal igazi gyógyító team-et alkottunk, itt tanultuk meg a szakma alapjait Baranyi Ferenc versének szellemében: „akit porig aláztak, porig kell azért lehajolni”.

– Lám, nem is tudtam, hogy a kórháznak ezen a máig legendás osztályán is dolgozott!

– Szívesen emlékezem vissza erre az időszakra, nagyon fontos, bizonyos szempontból úttörő munkát végeztünk ott. 1989-ben kerültem át a járóbeteg szakellátás területére, mert annyira megnőtt az igény akkoriban a gyermekek logopédiai- és mentálhigiénés ellátására, hogy ez a munka teljes embert kívánt. Nyugdíjba vonulásomig a szakrendelést vezettem, a munkaköröm kibővült a felnőttek pszichológiai ellátásával, ami újra választásra kényszerített: csaknem tíz évvel ezelőtt a gyermekek logopédiai gondozását abbahagyva, kizárólag pszichológusként dolgoztam tovább. A két terület ellátásához további szakvizsgák megszerzésére volt szükség, ezeket munka és család mellett oldottam meg.

– Oktatóként is találkozhattunk önnel a város iskoláiban.

– Igen, a város intézményeiben tartott felvilágosító előadások mellett a nővérképzésben is részt vettem a Kossuth Zsuzsanna szakközépiskolában, hosszú ideig dolgoztam a fiúnevelő intézetben, valamint a kalocsai és állampusztai börtönben, és 1983 óta igazságügyi pszichológiai szakértőként is tevékenykedtem. A legmélyebb, legmegrázóbb emberi sorsokkal ezeken a helyeken találkoztam!

– Ki ápolja a pszichológus lelkét, hogy ennyi teherrel megbirkózzon?

– Magamnak alakítottam ki azt a módszert, ami egy-egy nehéz helyzet feldolgozásában segített: zenét hallgattam és főztem. A családom olykor megjegyezte egy-egy igen vékonyra kiklopfolt hússzelet láttán, hogy ugyancsak nehéz napom lehetett… Aki emberi sorsokkal, lelki betegségekkel foglalkozik, azt fenyegetheti a kiégés veszélye, ennek megelőzésére különböző továbbképzéseken vettem részt, a szakmában dolgozó barátaim is rengeteget segítettek. Így tartottam karban a saját lelkemet.

– Mindenkinek van a munkája során olyan keserű, vagy örömteli élménye, amit megőriz. Hallhatnánk ilyeneket?

– Sokat aggódtam amiatt, hogy nem tudom megfelelően ellátni a rengeteg, hozzám forduló beteget. Ragaszkodnom kellett ahhoz, hogy minden páciensre 45 percet szánjak, és sajnos nem mindig tudtam hetente visszahívni őket, ahogyan azt a szakma szabályai előírják. Arra viszont nagyon ügyeltem, hogy a nálam töltött időt maximálisan kihasználjam! Konkrét esetek? Mellbevágó élmény volt, amikor az első, kis pácienseim egyike fordult hozzám a gyermekével. Akkor éreztem először, hogy mennyire elszaladt az idő… A másik maradandó emlékem egy gyermekelhelyezési perhez kapcsolódik, ahol az egyik kisgyermek az apához, a másik az anyához került. Az apa teljesen elzárta mindentől és mindenkitől a kicsit, beleértve az anyát és a testvérét is. Nehéz volt a lelkében beteg férfit rávenni, hogy vegyen részt a bíróság által elrendelt vizsgálaton. A gyermek szó szerint vizsgálhatatlan állapotban volt, csak azt hajtogatta, hogy fél az anyjától. A vizsgálatot be kellett fejeznem, kiengedtem a váróterembe, ahol ott várta az édesanyja. A hatás döbbenetes volt. A kisfiú megdermedt, majd lassan közelített az anyjához, végül zokogva az ölébe kucorodott. Az én szemem is teleszaladt könnyel Legalább 25 éve történt, és még ma is beleborzongok.

– És hány gyermek szenvedhet így a szülők válása miatt! Nőként és anyaként sikerült objektívnak maradni az ilyen és hasonló esetekben?

– Megpróbáltam, de tényleg nem volt könnyű. Igyekeztem nem anyapárti, hanem igazságpárti lenni szakértői munkám során. A másik eset már vidámabb: egy szürke decemberi napon hozta el egy édesanya a kisfiát éjszakai bevizelés probléma miatt. Előbb az anyával beszéltem, majd a csupaszeplő kisgyermekkel kezdtem foglalkozni, és kértem, rajzolja le a családját. A keze járt, közben folyton mondta a magáét, egyszer csak letette a ceruzát, rám emelte maszatos kis arcát, és megkérdezte: te, nem tegeződhetünk? Biztosítottam, hogy részemről a szerencse, és úgy éreztem, a köd és szürkeség ellenére kisütött a nap…

– A páciensek elismerése mellett azért hivatalosan is méltatták a munkáját!

– Úgy érzem, hogy megbecsültek, nem lehet okom panaszra. A kollégáimmal mindig a legjobb viszonyban voltam, köszönet nekik a közös munkával töltött évekért! Hivatalos elismerést is kaptam: 1975-ben gyógypedagógusként miniszteri dicséretet, 2001-ben Kalocsa Városért Díjat, és most, nyugalomba vonulásomkor főigazgatói dicséretben részesültem.

– Mit érez legfontosabbnak a számvetés idején az életéről megosztani?

– Egész életem során komoly kapaszkodó volt mindvégig számomra a hit – az a biztos tudás, hogy nem vagyok egyedül! Munkám minden percét áthatotta az ige: aki tehát tudna jót tenni, de nem teszi: bűne az annak” (Jakab apostol, 4:17). Támaszom volt szüleim máig ható meleg szerető gondoskodása, a nővérem, aki szüleink halála óta sziklaszilárdan áll mellettem, a férjem, akivel közel negyven éve élünk együtt, aki megtanított arra, hogy nincs az a nehéz helyzet, amiből fel ne lehetne állni, és amit a javunkra ne lehetne fordítani. Mellettem állnak a fiaim, akik születésük óta csak örömet adtak, és a két kis unokám, Flóra és Kolos, akik mellett most már „főállású nagymamaként” szeretném a fejlődésük ezer csodáját megélni. Nagyon szeretem a munkámat, de úgy érzem, elfáradtam. Nem könnyű megválni egy ennyire szeretett pályától, de eljött ennek is az ideje. Szeretnék pihenni, olvasni, úgy zenét hallgatni, hogy közben nem főzök… Kicsit utazgatni, néha színházba menni. Nincsenek ennél nagyobb vágyaim.

– Isten adjon hozzá időt, és jó egészséget!


Kalocsai hírek

Tavaly is a paksi termelés adta a legtöbb áramot Magyarországon

Kimagasló biztonsági mutatókkal, történetének legmagasabb termelési eredményével zárta a 2019-es...

Megszületett a város 2020-as költségvetése

Tartalmasan telt a kalocsai városatyák február 13-i ülése, amelyen többek között egyöntető...

Halálos „herbál” szedi áldozatait Kalocsán?

Február 9-én segélykiáltás-szerű, indulatoktól sem mentes poszt jelent meg a Kalocsa Városi Cigány...

Képek párbeszéde: egy párbeszéd stációi

Emlékezetes 75. születésnapot ajándékozott Kalocsa városa, a Viski Károly Múzeum, megannyi rokon,...

Siker az istvános diákok és tanárok első kultúrbulija

A Kalocsai Szent István Gimnázium tanárai 2020. február 7-8-án rendhagyó kultúrbulira várták az...

Rác Prélót tartottak a bátyai horvátok

A bátyai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Bátya Község Önkormányzata és a Vodeica Horvát Nemzetiségi...

Bács-Méh Reptér a Téli Kupa győztese

A Kalocsai FC által rendezett 2019/2020-as Téli Kupa három kategóriája közül elsőként január...

Magyar vállalkozásokat vonnak be

Várhatóan sok munkát ad majd a hazai és persze a régióbeli cégeknek is a Paks II. atomerőmű építés...

Közel kétszáz díjazott a Sportbálon

A báli szezon kalocsai programjából nem hiányozhat városunk sportolói seregszemléje, vagyis a...

Szalmaszív és csuhé virág

Akár a közelgő Bálint nap alkalmából is készülhettek volna ezek a kézműves ajándékok, de nem így...

Az éves jegybevétel kilencven százalékát visszaforgatják a haltelepítésbe

A Dunapataji Horgászegyesület február 2-án tartotta közgyűlését, melyen az elnökség nevében Katona...

Megyei Történelemverseny a gimnáziumban

Február 6-án délután a megye több városából középiskolás fiúk és lányok érkeztek a Kalocsai Szent...

„Életre valók”

A címben említett kifejezés egybe- és külön írva is kifejezi a program lényegét: életre való dolgok...

Kibővült kategóriákkal várja az innovációkat az MVM EDISON startup verseny

Negyedik alkalommal kerül megrendezésre az MVM EDISON startup verseny, amelyre idén február végéig...

Nukleáris energia nélkül Európa nem tudja megvalósítani a klímasemlegességet

A nukleáris energia előállítása nagyon progresszív, jövőorientált és modern formája a villamos...

A miniszterelnöknél kevés elkötelezettebbel találkoztam a hídépítés ügyében

„Igen, én is voltam a Karmelitában... Mint ahogy azt a teljes magyar sajtó megírta, minden...

Kibővült kategóriákkal várja az innovációkat az MVM EDISON startup verseny

 

Kórházban fekvő betegektől lopott

A gyanú szerint három személy állapotát kihasználva lopott el értékeket az a férfi, akit a kiérkező...

E-hulladék dömping az Eperföldi Iskolában

Lapunk nyomtatott és elektronikus felületén januárban több alkalommal közzétette azt a felhívást,...

Szabó László Dezső költő bemutatkozása a könyvtárban

Január 30-án, csütörtökön 17 órától vette kezdetét a Kalocsai Alkotók Körének harmincötödik előadása...

Szent Sebestyén búcsú Kalocsán

Kalocsán az érseki kastély Szent Sebestyén kápolnájának búcsúünnepét ülték meg 2020. január 20-án....

Falusi disznótor a Hagyományőrzők Házában

A Kalocsai Hagyományőrző Néptánc Egyesület az Érsekkert főbejárata mellett, az általuk üzemeltetett...

Kézműveseink „hazajárnak”, táncosaink debütáltak a Berlinben

Január 17-én kezdődött Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét, amelyet a világ legnagyobb mezőgazdasági,...

Ismétlést kívánnak életre keltett hagyományaink

Január 25-én egy gombostűt sem lehetett volna elejteni a Kalocsai Színház nézőterén, amikor is...

Új lehetőségek a hazai vállalkozásoknak a Paks II. projektben

– Egyre több feladatba kapcsolódhatnak be a hazai vállalkozók a Paks II. projekt keretében. A...

Vannak már tüdőgyulladásos, szövődményes esetek

Korai vészharangot kongatni: mint arról korábban a gyermekbetegségek kapcsán is írtunk, egyelőre...

Szülők - Nevelők jótékonysági bálja

A Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola „Kertvárosi Általános Iskoláért - Gyermekeinkért...

Évek után lezárult a CsóKa

Folytatni fogják, sőt, a kalocsai tapasztalatokat felhasználva más településekre is elviszik a...

Kazinczy-verseny a Könyvtárban

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programsorozat keretében január 20-án „Szép Magyar...

Kiállításmegnyitóval és szerzői esttel tisztelgett a könyvtár

1989 óta ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc...

Személyi kérdések, pályázatok és vagyonnyilatkozat napirenden

Zsebbevágó, pénzzel és vagyonnal kapcsolatos napirendek uralták a kalocsai képviselő-testület múlt...

Jéri Tamás, a Kalocsavagyon Kft. leendő vezetője

Mint arról a múlt csütörtöki képviselő-testületi ülésről szóló riportunkban beszámoltuk, a...

A KSE Karate Szakosztály 2019. évét értékelték

A Kalocsai Sport Egyesület Karate Szakosztály vezetője, Szűcs Zsolt megtartotta a 2019. évi...

Röplabda a Katolikus Iskolában

Amikor 2017-ben a röplabda sportág is bekerült a látványsportágak közé, azaz pénzügyileg más...

Szalagavató a Szent István Gimnáziumban

  Szalagavató ünnepségre gyűltek össze január 17-én a végzős diákok családjai, barátai és tanárai....

Teljes körű tájékoztatást kaptak a Paks II. projektről az érintett térség településvezetői

Az új atomerőművi blokkok létesítése kapcsán alakult Paksi Társadalmi Tanácshoz tartozó 47 település...

Az erdei fülesbagoly

Az erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb és a lakott területeken is leggyakoribb bagolyfaja. A...

Nyitva a Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont

Cabernet Borturisztikai Látogatóközpont… ízlelgessük, mert az őszi átadót követően januártól...

Így (sz)épül Kalocsa 2020-ban

Bár az építőipar az éveleji hónapokban jellemzően „téli álmot alszik”, hiszen megannyi...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás