Mint emlékezetes, három évvel ezelőtt „Tojáséj” címmel egy nem mindennapi színházélményt nyújtó előadást láthattuk a Kék madár fesztivál égisze alatt a Városi Színházban. A produkciót jegyző Maladype Színház vezetője ígéri, hogy akinek az tetszett, a június 2-án sem fog csalódni a „Remek hang a futkosásban” című játékukban. Balázs Zoltán színész-rendező ajánlja a „klasszikusnak túl avantgárd, az avantgárdnak túl klasszikus” csapat közelgő előadását a figyelmébe!

Szöveg és zene tökéletes egymásra találása Sáry László: Remek hang a futkosásban című kisoperája. A „félig komoly opera” műfaji meghatározás azt jelenti, hogy az egy órás műben minden másképp zajlik, mint ahogyan megszoktuk, ellenben minden adott, ami egy kamaraoperához szükséges: nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativók, kórusok és utójáték. A zárszámok Sáry kreatív zenei gyakorlatain alapuló „társasjátékok”, az utójáték pedig a klasszikus vígoperai finálék paródiája. Túl a szöveg csattanóin és a zenei poénokon, mindaz, ami Sáry művében létrejött, szívszorító és katartikus – áll a darab rövid ismertetője a színház hivatalos honlapján. Mielőtt azonban megrémülne és hezitálna, fel van-e készülve minderre és érdemes-e belépőt váltani a kalocsai bemutatóra, Balázs Zoltán biztosítja, hogy a válasz: igen!

– Sehol nem tapasztaltunk még negatív élményt, hogy annyira renitensek lennének, hogy a nézők kimennek az előadásról. A játék emberközpontúságából fakadóan van egyfajta energiája, aurája, ami beszippantja őket – mondja a színházvezető, akit arról is kérdeztünk, hogyan került a látókörükbe a darab?

– Ismerve Sáry László gondolkodását, Weöres Sándor játékosságát, huncutságát, úgy éreztem, hogy a kellő pillanatban a zenészekkel és a színészekkel, akik az előadás médiumai, létre lehet hozni ezt. Az idő minket igazolt, mert harmadik éve játsszuk már nagy sikerrel itthon és külföldön is. Úgyhogy a jó időben-jó helyen furcsa találkozása ez a darab – meséli, bepillantást nyújtva a Lakatos György fesztiváligazgató által „teljes megőrülésként” leírt előadás látszólag logikátlan struktúrájának nagyon is átgondolt felépítésébe.

– Az alapul szolgáló Weöres Sándor által írt „Téma és variációk” vers, amiben tizenkétszer variálódik egy sor, a hangok futkosnak, a kutyák ugatnak, aztán a rabkocsiban az emberek énekelnek, azaz látszólag logikátlanul vannak dobálva az egy sort alkotó szórendek. Persze a költő által egy sajátos sorrend alakul ki, akiről köztudott, hogy a világot egy egészen furcsa kaleidoszkópon keresztül nézte. Ehhez felnőni nem egyszerű, hogy az ember ne tolakodjon, de ne is maradjon le mindazzal, amit a színpadra próbál álmodni olyan üres térben, amit majd a nézők a Kék Madár Fesztiválon is látni fognak, amikor egy fehér papíron kell a játékosoknak teremtő energiát működtetni, és a semmiből létrehozni valamit, ami méltó akár Weöres Sándorhoz, akár Sáry Lászlóhoz – mondja Balázs Zoltán.

– Ami jellemző volt a „Tojáséjre” – folytatja, visszautalva korábbi előadásuk zajosan sikeres kalocsai fogadtatására –, az bizonyos szempontból jellemző lesz a „Remek hangra” is. Nevezetesen, hogy interaktív, játékos, asszociatív, kreatív, tele van mindenféle olyan speciális ötlettel, ami cirkuszi vonatkozású, mozgás terén a testek kooperációjában sem mindegy, hogyan dolgoznak össze, úgyhogy a nézők garantáltan nem fognak unatkozni. Akik a Tojáséjt látták és szerették, azoknak ez is minden bizonnyal tetszeni fog, aki pedig még nem látta a Maladype-t, reméljük, hogy eljön és ez alapján megszereti – ígéri a társulatvezető, megjegyezve, hogy az improvizációknak is teret engedő előadásból nincs kettő ugyanolyan!

– Mindig ahhoz a közönséghez adaptáljuk a darabot, amilyen nagyérdeművel dolguk lesz – a közönség pedig mindig játékos és játszótárs. Így lesz ez a Kalocsai Színházban, remélem – zárja mondandóját.

A Maladype Színház „Remek hang a futkosásban” című előadását június 2-án, este nyolckor mutatják be a Városi Színházban, Rost Andrea áriaestjét követően, a Kék Madár Fesztivál második napának záróakkordjaként.

(Fotó: maladype.hu)