Ha Ön is rajong a színházért, és a Kulturális Központ és Könyvtár nemrég nyilvánosságra hozott tavaszi szezonjában listázott alkalmaknál többször ülne be egy jó előadásra, akkor örömhírrel szolgálhatunk! A Kalocsai Thália Társulat amatőr színjátszói egy igazi klasszikus feldolgozásán serénykednek, miközben lázasan próbálják a már bemutatott, kész produkcióikat – közülük is Dunai Ferenc: A nadrág című komédiáját, amellyel a környékben több településen is fellépnek majd. Minderről Bneu László társulatvezető mesélt lapunknak.

– Legutóbb akkor beszélgettünk, amikor tavaly a Paál István Fesztiválról hazatérve még díjat is nyertetek, pontosabban nyert a társulat egyik tagja, Varga Kinga. Ez méltó zárása volt az éveteknek, amelyben nem mellesleg egy új produkcióval, Dunai Ferenc: A nadrág című vígjátékának feldolgozásával leptétek meg a közönséget. Milyen terveitek vannak a 2017-es évre?

– Az biztos, hogy tájolásokkal fogunk kezdeni. A februári hónapban két fellépésünk lesz, ami már biztosan le van kötve. Február 4-én, Szakmáron fogunk játszani, este hat órai kezdettel, majd február 11-én Öregcsertőre visszük „A nadrág” című darabunkat. Március 4-én, Dusnokon játszunk, 19 órai kezdéssel és még szervezés alatt áll, bár már szinte biztos, hogy Bátyán március 11-én, 18 órai kezdéssel fogunk szerepelni. Ebből következően az év eleje, az elmúlt hetek próbákkal teltek, annál is inkább, hiszen készülünk új premierre is az idén! A Ron Aldridge tollából származó, „Csak kétszer vagy fiatal” című színdarabot fogjuk bemutatni, amelynek különlegessége, hogy az előző két produkciónkkal ellentétben ezt nem én rendezem, hanem „A nadrág” című előadásunkból már jól ismert társulati tagunk, Mészáros Máté. Eddig nagyon szépen alakul a darab sorsa.

– Egy gondolat erejéig visszatérve a vendégszereplésekre – minden elhangzott helyszínen „A nadrágot” fogjátok bemutatni az elkövetkező hetekben, ugye?

– Egyelőre igen, mert úgy tűnik, most inkább vígjátékra vágyik a közönség. Természetesen színen tartjuk Robert Harling: Acélmagnóliák című darabját is, mert én azt hiszem, az is bármikor időszerű. Igény esetén természetesen ezzel a produkcióval is fel tudunk lépni.

– A kis kitérő után vissza oda, ahol az előbb abbahagytuk! Tehát a „Csak kétszer vagy fiatal” feldolgozása folyik. Hogy jött a képbe Mészáros Máté, mint rendező?

– Ő természetéből és adottságaiból fakadóan rendkívül alkalmas erre a feladatra. Mindenhez hozzá tud szólni, mindig vannak gondolatai, amelyeket megfelelően tud közvetíteni, hogy célba is érjen, ami a fejében megfogalmazódik. „A nadrágban” arról mindenki meggyőződhetett, hogy színjátszóként is rendkívül tehetséges, és biztos vagyok abban, hogy rendezőként sem fog szégyent vallani.

– Az új darab szereposztásáról mit tudhatunk? Ismét lesznek úgy arcok, mint „A nadrágban”, vagy ezúttal a meglévő csapatból áll össze a gárda?

– Miután a darabban olyan korú karakterekre és emberekre van szükség, akikkel mi rendelkezünk, ebből kifolyólag a társulat tagjaiból emeltem ki azokat a szereplőket, akik majd ebben a darabban játszanak. Tehát maradnak a már ismert szereplők.

– Például?

– Például Balogh Csaba Zoltán, aki a főszereplő lesz, de játszani fog benne a már említett Mészáros Máté is, csakúgy, mint Füstös Éva, Kovács Zsuzsa és Jambrik Ibolya.

– „A nadrággal” vannak-e hasonló tervek, mint anno az „Acélmagnóliákkal”? Úgy értem, tudtátok, hogy azt a darabot szeretnétek országos rendezvényen, szakmai bírálók előtt bemutatni. Ez meg is történt, és hazatérve a Paál István Fesztiválról, ha nem tévedek, azt mondtad, hogy várnak vissza benneteket…

– Természetesen, és menni is fogunk! Bízunk benne, hogy esetleg még jobb szakmai fogadtatásban részesül, mint tavaly az „Acélmagnóliák”, de ha nem, hát akkor sem történik katasztrófa. A legfontosabb ugyanis, hogy mára elmondhatjuk, hogy van egy nagyon-nagyon jó csapatuk!

– Szintén egy korábbi interjú alkalmával említetted, hogy tervben van egy régebbi darab felújítása, amit szintén egy amatőr társulat vitt színre korábban Kalocsán. Ez a projekt halad, vagy most parkoló pályán van az új darab próbái miatt?

– Az igazat megvallva, parázs viták voltak köztünk arról, lépjük-e ezt meg. Egyébként „A végzet asszonya” című játékról van szó. Végül a társulati többség úgy döntött, hogy inkább új darabbal foglalkozzunk. Azt mondják, hogy a régi leporolása jó dolog, de nem igazán viszi előre a csapatot.

– Ezzel egyet tudsz érteni?

– Igen, mert kemény csapatmunka a miénk, nem állhat ki egyetlen ember azzal, hogy márpedig ő megmondja, mi fog történni. A legfontosabb, hogy mindenki jól érezze magát a színpadon!

– Elképzelhetőnek tartod, hogy egyszer lesz egy teljes évadra való műsorotok?

– A lehetőség persze, hogy fennáll, ámbár a társulat tagságának a létszáma még mindig problémás. Túl kevesen vagyunk… még mindig! Gyerekdarabokon, mesedarabokon is gondolkodtunk, és gondolkodunk is, de ennek a feltétele az, hogy jelentkezzenek új szereplők, színjátszók.

– Az látszik-e, hogy például fiatal férfira van-e szükség, vagy éppen középkorú hölgyre, esetleg fiatal lányra? Tehát, meg lehet-e határozni, hogy konkrétan kikre lenne szükségetek, hátha éppen a következő társulati tagotok éppen e sorok olvasását követően keres meg benneteket, akár személyesen a keddi próbák alkalmával, akár a Kalocsai Thália Társulat facebook-oldalán?

– Azt nem mondanám, hogy kortól, nemtől független a dolog, mert ha például egy középiskolás jelentkezne, vele biztosan bajban lennénk, hiszen ő leérettségizik, és eltávozik valahová továbbtanulni, tehát nem tudunk vele stabilan számolni. Ha meg kellene határoznom, hogy kiket várunk, azt mondanám, hogy 18 év feletti, stabilan itt, vagy a környékben lakó hölgyek, urak jelentkezését várjuk, mondhatni 100 éves korig!