A Széchenyi 2020 program keretében, egy TÁMOP pályázaton elnyert támogatásból valósította meg a Kalocsai Nebuló EGYMI azt a négy foglalkozásból álló sorozatot, amely a szülők számára kívánt segítséget nyújtani különböző problémák megoldásában.

Szeptemberben Kátainé Lusztig Ilona gyermekvédelmi szakember beszélt a szülők jogairól és kötelességeiről; Ács város polgármestere, Lakatos Béla bizonyította előadásában, hogy „Tanulni mégpedig szükséges”; majd október 2-án Répási Tamásné bűnmegelőzési főelőadó figyelmeztetett a gyermekekre leselkedő veszélyekre.

Az utolsó előadás rendkívül kényes témát járt körül: a testvérkapcsolatokban tapasztalható kríziseket, fájdalmas élményeket és nehezítettséget azokban a családokban, ahol az ép gyermek mellé érkezik egy sérült baba. Az előadó dr. Gőbel Orsolya egyetemi docens, gyógypedagógus, pszichológus volt.

Dr. Gőbel Orsolya csokorba szedte, hogy mi mindennel szembesül az a család, ahová érkezik egy testi, vagy szellemi értelemben sérült gyermek. Tulajdonképpen a gyász fázisain megy át a szülő, amely először a tagadásban, utána a mások okolásában, majd az önvádban nyilvánul meg, gyakran társul mellé az elutasítás, és torkollik elzárkózásba a viselkedésük, amíg végül – jó esetben – eljutnak az elfogadásig. Ez az a pont, ahonnan kiindulva fel lehet dolgozni a traumát és újraépíteni a család életét. Mindenképpen kemény próbatétel ez, amely gyakran dúlja szét a családok életét, de amennyiben együtt küzdenek tovább egymásért és a gyermekeikért, akkor is fizikailag, lelkileg és bizony anyagilag is egyfajta mélypont megélését jelenti. Nagyon fontos, hogy a szülők segítséghez jussanak ahhoz, hogy talpra álljanak, megküzdjenek a helyzettel, különben generációkon át jelen lesz a családban – gyakran nem is tudva az eredetét – az életüket feldúló érzelmi válság.

Ha nehéz a felnőttnek, sokkal inkább az a gyermeknek: megélni a helyzetet, hogy sérült, vagy beteg testvére van, akire jóval több figyelem és energia irányul, mint őrá. Olykor úgy érzik, bárcsak én is beteg lennék; és az amúgy is megjelenő érzések, mint a testvérféltékenység, irigykedés, agresszió felerősödhetnek ebben a helyzetben. Sokszor a kisgyermek egészen elveszíti önmagát a családban folyamatosan megélt feszültség, aggodalom, bizonytalanság hatására. Önértékelése felborul, elutasító lesz, magányba zárkózik, és mindez tanulási, viselkedési zavarokhoz vezethet. Fontos tehát, hogy a sérült gyermeket nevelő családokban élő ép gyermekkel is foglalkozzanak, hiszen ha sikerül számára feldolgozhatóvá, elfogadhatóvá tenni, mi miért történt és történik, akkor tudja elfoglalni a megfelelő helyet a családi hierarchiában, és a testvére, valamint szülei segítőjévé válhat.

A Nebuló EGYMI igazgatója, Csupor Zsoltné felvetette az előadás végén, hogy a Szülőklub sorozattal éppen ezt a megsegítést próbálták elindítani, ám a szülők többségét nem sikerült bevonni ebbe. Dr. Gőbel Orsolya szerint a direkt megszólítás gyakran marad eredménytelen, véleménye szerint a szülők a gyermeken keresztül megközelíthetőek: ha a család azt látja, hogy a gyermek az iskola hatására megváltozik, ha szeret oda járni, szereti a tanárait és fejlődik, ő maga is jobban fog bennük bízni, és megnyílik feléjük.

Elgondolkodtató délután volt. Ha az ember valamennyire ismeri a sérült gyermekeket nevelő családok gondjait, akkor is megdöbben, ha elébe tárják, milyen érzelmek, indulatok dúlnak a lelkekben, mennyire szükséges – és milyen nehéz! – ezeket kezelni. A sérült gyermek egyszer felnő, és nemcsak a szülő, a társadalom számára sem mindegy, hogy milyen szinten lesz képes önálló, boldog életet élni. Dicséretes a Nebuló EGYMI kollektívájának kezdeményezése, de egyben az is nyilvánvalóvá vált, hogy milyen sok a teendő ezen a téren.