A Kalocsai Fúvószenekar Lengyelországban lépett fel egy nemzetközi fesztiválon-versenyen, ahol egyedüli magyar csoportként nemcsak városunkat, de hazánkat is képviselték. Az élményekkel teli útról Betlenné Dajkó Ágnessel, a zenekar vezetőjével beszélgettünk.

XXXIX. Bydgoszcz Musical Impressions volt az a nemzetközi seregszemle Lengyelországban, amelyre június 30-án, csütörtökön érkeztek a körülbelül Szeged nagyságú, szép városba, azután hétfőig szinte szünet nélkül vagy próbált, vagy fellépett a zenekar, és mindezt hatalmas élményként élték meg.

– Éppen a nyári programunkat terveztem, és akkor hívta fel a figyelmemet egyik kolléganőm erre az eseményre – tekintett vissza Betlenné a kezdetekre. – Amikor jeleztem a szervezőknek, hogy szeretnénk részt venni a fesztiválon, kértek tőlünk bemutatkozó anyagokat, felvételeket, és ezek megtekintése után küldték el a meghívót. Amikor csütörtök délután megérkeztünk, máris készülődhettünk egy esti bemutatkozásra, amelyre két zenészünk kalocsai népviseletet öltött, így zenés-táncos betekintést adhattunk a kalocsai folklórból. Ettől kezdve folyton mozgásban voltunk, vagy próbáltunk, vagy részt vettünk egy közös műsorszámban, amelyre két másik zenekarral készültünk több próbával, de felléptünk a helyi, csodálatos bazilikában éppúgy, mint szabadtéren, vagy a zeneakadémia hangverseny termében.

– Ez nem csak fesztivál, verseny is volt, azzal kezdted.

– Huszonnégy csoport volt jelen, tizenkét országból, Ukrajnától az USA-ig. Zenekart összesen hármat hívtak meg, nagy megtiszteltetés, hogy ezek egyike mi lehettünk. Akkor és ott tudtuk meg, hogy a díjak mellé pénzjutalmat is adnak, és mivel elnyertünk egy különdíjat, mi is részesültünk ebben, ami örömteli meglepetés volt.

– Négy napig zene és tánc volt Bydgoszcz-ban. Mennyien nézték meg a műsorokat?

– Állandóan és mindenütt telt ház előtt játszottunk. Még a bazilika is csordultig telt, pedig szerintem legalább nyolcszáz ember befért a padsorokba. A többi fellépőt jóformán a gálaműsoron láthattuk először, annyira sűrű volt a programunk. Nagyszerű csoportok voltak jelen, zenekarok, néptánc csoportok, táncosok kavalkádja lépett fel egy csomó színpadon, és elmondhatom, hogy nagyon értenek a szervezéshez, mert ezt a rengeteg szereplőt percre pontosan mozgatták a helyszínek között. A gála helyszíne az ottani operaház volt, profi színpaddal, és ismét tele közönséggel.

– Szép lehetett, de ahogy felsoroltad a programokat, nagyon fárasztó is. A zenekarban gyerekek, fiatalok, felnőttek egyaránt vannak. Hogy bírták a terhelést?

– Nagyon izgalmas volt az egész, a meleg és a rettentő sok munka ellenére. Azt hiszem, a fáradtságot csak akkor éreztük, amikor vége lett. Nagy szeretettel fogadtak minket, sok elismerést kaptunk, fantasztikusan jól éreztük magunkat. Példás vendéglátók voltak a lengyelek, csak azt sajnálom, hogy abból a gyönyörű városból alig láthattunk valamit. De sebaj, a kapott ajándékok között van egy Bydgoszcz-ról szóló könyv is. Utólag megnézhetjük, hol is jártunk!