Amerikából jöttem, még maradok

Nick Torres: sokat kaptam Kalocsától!

2018.03.07 14:44    |    V.I.  

Tavaly szeptemberben beszélgettünk legutóbb a Kalocsára Kaliforniából érkezett vendégtanárral, aki a Fényi Gyula Általános Iskola Belvárosi Tagiskolájának a diákjait segíti az angol nyelv elsajátításában. Nicolas Andrew Torres, vagy ahogy a barátai és kollégái hívják, Nick Torres őszinte lelkesedéssel a hangjában beszélt friss kalocsai élményeiről, az őt körülvevő közösségről, Magyarország és szűkebb hazánk iránti vonzalmáról. Most, hogy kiderült, júniusban nem ér véget – az eredeti tervekről eltérően – kalocsai tanári pályafutása, még egy évig biztosan erősíti a „belvárosis” tantestületet, a két találkozásunk között eltelt időszak történéseiről kérdeztük, de boldogan mesélt maradásának okairól is. Annyit előrevetítünk, nem volt nehéz meghoznia ezt a döntést, még ha a honvágy számára sem ismeretlen fogalom.

nick1_300Tavaly szeptemberben még hazánkról, Kalocsáról és a Belvárosi Általános Iskoláról szerzett friss tapasztalatokról beszélgettünk. Mi minden történt veled az akkori és a mostani interjú között?

– A két találkozásunk között csak még jobban megszerettem Magyarországot, Bács-Kiskunt és kiváltképp Kalocsát! Remek emberekkel dolgozhatok az iskolában, a kollégáimtól a diákokig! Nagyon megkedveltem úgy a magyar életstílust, mind a kalocsaiakat, és a gyönyörű várost a Főszékesegyházzal, a Vajassal, a közelben lévő Szelidi-tóval, amik mind-mind gyönyörűek. Jó itt lenni és Kalocsán élni!

Vannak esetleg kedvenc helyeid?

– Kalocsán van egy pár, ahol például nagyon szeretek enni. Ilyen az Il Primo étterem, vagy az Oázis büfé. Misére sajnos nem jutok el olyan gyakran, mint szeretnék, főképp a tanítással kapcsolatos otthoni teendőim, az óravázlat-készítések, a felkészülés miatt, de oda is szívesen megyek, ha tudok, úgy a nagytemplomba, mint az iskolánktól nem messze lévő főutcai [Szent István király] templomba. Edzőteremben is gyakran megfordulok, a kedvencem a Titán Fitnesz, ahol úgyszintén barátságos emberek vesznek körül. Egyszóval jó itt lenni, sokkal összeszedettebbnek érzem magam, mint otthon. Szeretnék jobban megtanulni magyarul is, mert még mindig a legtöbbször a
„kicsit beszélek magyarul” mondatot használom, amin azért ideje lenne már változtatnom.

Ha jól emlékszel, amikor legutóbb beszélgettünk, pontosan ugyanezt a mondatot idézted!

– Jól emlékszel, mert még mindig elég keveset tudok magyarul, de határozottan szeretném fejleszteni magam! Ahhoz, hogy még jobban be tudjak illeszkedni az itteni közösségbe, ez elengedhetetlen. Szóval szeretném legalább úgymond törni a magyart.

Ebben a dél-alföldi kisvárosban sosem érezted magad idegennek, már csak abból fakadóan, hogy például kevesekhez tudtál szólni az anyanyelveden az utcán, a boltokban? Vagy mindamellett, amit elmondtál, ez egyáltalán nem tűnik olyan fajsúlyos dolognak?

– Kezdetben talán egy kicsit idegenként mozogtam, igen, de mostanra elmondhatom, hogy elég régóta vagyok már itt ahhoz, hogy az emberek rám köszönjenek az utcán, a boltokban, úgy a diákjaim, mint a szüleik. A srácokba lépten-nyomon belebotlok az utcán, és időközben találkoztam néhány nagyszerű emberrel is. Csütörtökönként kosárlabdázni szoktam, ahol ugyancsak jófejek vesznek körül, amúgy, ahogy mondtam is, tényleg úgy érzem, szeretettel vesznek körül Kalocsán, amiért nem lehetek elég hálás.

Mivel töltöd a legszívesebben a szabadidődet?

– Sokat olvasom… sokkal többet, mint otthon. Eljárok kondizni, és szívesen utazgatok. Ez az egyik dolog, amit a történelmén és a szépségein kívül imádok Magyarországban, hogy rendkívül jó az elhelyezkedése Európában. Innen könnyen megközelíthető Ausztria, Lengyel-ország, ahol már jártam, de tervezek még utakat Csehországba, Erdélybe, Szlovákiába, Szerbiába, és természetesen sok-sok kirándulást Magyarországon, amit egyébként a barátaimnak is tiszta szívvel ajánlok, akik Európába készülnek. Nagyon érdemes ide jönni!

Mi a helyzet a Belvárosi Általános Iskolával? Az itteni élettel? A diákokkal, a kollégákkal?

– A diákok nagyszerűek, barátságosak, és minden egyes nap emlékeztetnek rá, milyen szerencsés vagyok, hogy itt dolgozhatok. Jó bejönni az iskolába, mert az amerikai tapasztalataimmal ellentétben itt tényleg azt érzem, hogy a gyerekek szeretnek itt lenni és sugárzik belőlük a pozitív energia. Kiváltság velük dolgozni, ahogy a kollégáimmal is. Kivételes emberek, akik nem csak az iskolában, azon kívül is törődnek velem, meghívnak magukhoz, az otthonukba, ami nagyon jólesik. Mindent egybevetve azt mondhatom, hogy nagyon jó hely ez a suli, a diákok pedig szerencsések, hogy itt tanulhatnak, olyan emberektől, mint Tóth Annamária könyvtáros, Simon Zoltán tanár úr, vagy Csanaky Zita és Illés Péter igazgató úr. Nem volt tehát nehéz meghozni a döntést, hogy a tervezett egy évre ráhúzzak még egyet Kalocsán ilyen helyen, ilyen emberek között, arról nem beszélve, hogy imádom a munkámat!

Mondhatjuk tehát, hogy barátokat is szereztél?

– Igen, vannak barátaim. Nem azt mondom, hogy hemzsegnek körülöttem, bár őszintén mondom, hogy barátkozós típus vagyok, de vannak páran. Ott vannak például a kosaras társaim, közülük Lakatos Péter volt olyan kedves és sok mindent megmutatott a városból, lógtunk is együtt, aztán vannak olyan emberek is, akik hozzám hasonlóan az Államokból érkeztek azon program segítségével, ami engem is Kalocsára hozott. De talán az egyik legfontosabb oka annak, hogy szeretek itt lenni, az, hogy úgy érzem, sokkal jobban kézben tartom az életemet, mint otthon. Többet olvasok, többet járok a konditerembe, persze, találkozom barátokkal is, de úgy érzem, hogy nagyon felelősségteljesen élem a mindennapokat, ami jó.

Megerősíted tehát a jó híreket, hogy jövőre is erősíted a Belvárosi Általános Iskola tantestületét?

– Igen. Maradok, hiszen szeretek tanítani, szeretem a kollégáimat, úgyhogy semmilyen észérvet nem találtam amellett, hogy el kéne mennem. „Miért ne maradhatnék?”, tettem fel magamnak a kérdést! Remek közösségben élek, jól működnek a dolgaim, jó emberek vesznek körül, szeretnék még utazgatni és többet látni a környékből. Szeretném tovább fejleszteni magam, az pedig külön öröm számomra, hogy a városvezetés is azt szorgalmazza, hogy maradjak. Erre nagyon büszke vagyok.

Ha jól értettem, nem csak a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak ajánlottál ingyenes angol-társalgó, nyelvgyakorlási lehetőséget, hanem a nyelvvizsga, illetve érettségi előtt álló itteni diákoknak is, ugye?

– Így van. A Polgármesteri Hivatalban szerda esténként szoktunk összejönni, ilyenkor a hivatalnak egy kisebb csoportja jár rendszeresen. Öt-nyolc emberrel szoktam alkalmanként találkozni, a számuk rendre változó. Amire nagyon kell figyelnem, hogy tudatosan kell a megszokottnál lassabban beszélnem. Kaliforniából jöttem, és ránk, ottaniakra jellemző, hogy hadarunk. Aztán vannak magánóráim is, pár diákkal hetente, de a tanórák után az iskolában is összejövünk néhány tanulóval, amikor különféle dolgokkal foglalkozunk. Terítékre kerül ilyenkor a nyelvtan, a mondatszerkesztés, a szókincs-bővítés, és rendre jó hangulatban telnek ezek az alkalmak. Szívesen teszek olyat, amivel hozzájárulhatok ahhoz, hogy hasznos tagja legyek Kalocsa közösségének, ez a város ugyanis már rengeteget adott nekem. Jó egy kicsit visszaadni is!

Ez pedig egy remek alkalom a srácoknak a gyakorlásra, főképp azoknak, akik könnyen megtanulják, elsajátítják és alkalmazzák a nyelvtani szabályokat, de megszólalni gátlásosak. Hol, mikor és hogyan tudnak a legkönnyebben megtalálni, elérni, beszélni veled akár a diákok, akár a szülők?

– A legegyszerűbb talán, ha Facebookon keresnek meg. Nick Taurus néven vagyok fenn, és ha Messengeren dobnak rám néhány sort, persze angolul, nagyon szívesen válaszolok mindenkinek. Próbálok magyarul is tanulni, és ígérem, hogy az órákon igyekszem majd angolul is lassabban beszélni.

Hogy látod magad 2018 hátralévő részében?

– Nem is tudom… mármint vannak napok, amikor nagyon hiányzik a családom és az otthonom, Amerika, de most élvezem az életet Európában. Magyarország anyagilag is egészen élhető, és van itt rengeteg látnivaló, amit érdemes megnézni. Nem szeretnék klisékkel dobálózni, de tényleg igaz a mondás, hogy csak egyszer vagy fiatal, amit én szeretnék a magam módján megélni. Érzem, hogy mindez sokat ad nekem, jók a munkatapasztalataim, és egyelőre az lebeg előttem, hogy örülök annak, hogy egy újabb évet itt tölthetek Kalocsán.

Köszönöm, hogy mindezt megosztottad velünk!

– Én köszönöm a lehetőséget!



Kalocsai hírek

Lezárult Kék Madár gyermekrajzversenye – Ötvenkétezer-négyszázhuszonöt adományperc az alapítványnak

Tizenhat iskolából, több mint ezer gyermektől érkezett pályamű „45 perc segítség” című...

Veterán jármű kiállítás Kalocsán

Egy évszázad gépcsodái az Érsekkertben! Két éven át kellett elhalasztani, most szombaton végre...

Nagy erejű robbanás Kiskőrös belterületén – Két súlyos sérültet mentőhelikopter szállított Pécsre és Budapestre

Nagy erejű robbanás következtében kidőlt egy kiskőrösi ház egyik fala és kigyulladt a tetőszerkezete...

Átadtak a pedagógusok munkáját elismerő Kunszt József díjakat Kalocsán

A főegyházmegyéből öt pedagógus kapott kitüntetést Huszadik alkalommal ítélték oda az oktatás,...

Végső nyughelyére kísérték Dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház főigazgatóját

Dr. Svébis Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatóját a Kecskeméti Református...

Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük napját

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatáság idén Kalocsán, május 3-án tartotta ünnepi...

Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa –...

Szijjártó Péter a fajszi Pata József Kft-nél tett látogatást

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 6-án, pénteken a fajszi Pata József Gépipari...

Évelőkkel szépítik a város virágágyásait

Az egynyári virágok mellett a közelmúltban megjelentek és a kiültetésekben egyre nagyobb arányban...

Lezárult az izgalmakban bővelkedő országos Szelidi-tavi horgászverseny

Még a véghajrá előtti éjszaka, sőt, a szerda 12 órai zárás előtti utolsó pillanatok is jelentősen...

Fergeteges Leander Kills zárókoncert a kalocsai majálison

Már a május elsejei ünnep előestéjén is zenei csemege, igényes vendéglátó muzsika várta a...

A Dózsa ballagásán 114 diák búcsúzott a középiskolás évektől

Péntek délután elballagtak a Bajai SZC Dózsa György Technikum és Kollégium végzős diákjai. A...

Viczay Lajos fotó-és festőművész kiállítása a kalocsai Városi Galériában

Sokan eljöttek, hogy láthassák a fotósként is ismert Viczay Lajos festményeiből álló kiállítást,...

Már majdnem kész a Csajda-kerti játszótér

A játékok már a helyükön állnak, de még hiányoznak a biztonságos használathoz szükséges utolsó...

Font Sándor hetedszer vette át országgyűlési képviselői megbízólevelét

A 2022. évi országgyűlési képviselői választáson a Kalocsa székhelyű 03.számú választókerületben...

Szent György-napi szentmise a rendőrökért

Sárkányölő Szent György, a rendvédelmi szervek védőszentje napja alkalmából ünnepélyes szentmisét...

Sokan éltek a személyes találkozás lehetőségével

Naponta tízezer látogatója volt a Műegyetem tavaszi állásbörzéjének, ahol immár hagyományosan...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás