Jókedvű lányok-asszonyok sereglettek március 8-án délután a nevében az objektum hosszával megegyező terjedelmű BSZC Kalocsai Dózsa György Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma épületébe. Nőnapi batyusbál készülődött itt a helyi Vöröskereszt csoport szervezésében, és a vendégek kezében lévő tálak semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy az ínycsiklandás biztosítva leend.

A kalocsai vöröskeresztesektől már megszoktuk – dicséretükre legyen mondva –, hogy feladataikon túlhaladva, gyakran csatlakoznak a helyi közösségi kezdeményezésekhez. Ezúttal saját munkatársaikon és önkénteseiken kívül az óvónőket, védőnőket is egy csapatba vonva, ők rendeztek jókedvű bulit nőtársaiknak, ami pénzbe nem, „csak” a szervezőmunkájukba került. Ehhez persze kellett az is, hogy a Dózsa vezetése helyet biztosítson a rendezvénynek, az ottani konyha pedig eszközöket biztosítson az összehordott finom falatok tálalásához. A rendezvényen jelen volt a Vöröskereszt Bács-Kiskun megyei igazgatója, Lipóthné Komjáti Andrea is.

– Az ünnepi köszöntőt Fekete Antal, a Dózsa tagintézmény vezetője mondta, és az iskola tanulói: Bolvári Zsolt és Fanni, valamint Benedek Viktória műsorral is készültek nekünk – sorolta örömmel a rendezvény eseményeit Bálint Sándorné kalocsai vöröskeresztes elnök. – Arth Mónika és Balogh Marianna pedig hastáncot adott elő, amellyel nagy sikert arattak. Az utolsó szereplő Szeitzné Nyírő Csilla területi vezetőnk volt, aki férfiruhába öltözve humoros előadással szórakoztatta a közönséget. Lehettünk körülbelül hetven-nyolcvanan, és mindenki remekül érezte magát.

– Hogyan jutott eszükbe, hogy maguknak szervezzenek meglepetés programot?

– A rendezvény célja az ünneplés mellett az volt, hogy lehetőséget teremtsünk egy kis lazulásra, hogy kiengedjük a „fáradt gőzt”, elbeszélgessünk a kollégákkal, ismerősökkel, amire máskor nem tudunk időt szánni. Hiszen nem egyszerű dolog nap mint nap eleget tenni anyaként, feleségként a családban, és megfelelni a munkahelyi elvárásoknak. Remélem, a mai rendezvénnyel is segítettünk feltöltődni, amíg megérkezik az igazi tavaszi jó idő. Szeretnénk hagyományt teremteni a nőnapi rendezvénnyel, amire már most is lelkesen jelezték az igényt a résztvevők.