Valószínűleg a múltkori fagyasztott zöldség pánik hozta felszínre bennem a kíváncsiságot: vajon milyen veszélyek leselkednek még ránk a hőség és az évszakhoz köthető ételek-italok miatt. Ám évszaktól függetlenül is érdemes foglalkozni a táplálkozás témakörével, mert az emésztőrendszer betegségeinek előfordulása sajnos igen „előkelő” helyen áll a különböző kórok gyakoriságát tekintve. Kérdéseimmel megkerestem dr. Bacskó Andrea belgyógyász – és gasztroenterológusnak készülő – orvost. (Gasztroenterológia: az emésztőrendszer betegségeivel foglalkozó orvosi szakterület – a szerző.)

– Tapasztalható-e, hogy a kánikula beköszöntével emelkedik az emésztési rendellenességek miatt orvoshoz fordulók száma?

– Azt nem mondhatjuk, hogy nyáron több az emésztőszervi beteg, télen pedig kevesebb. Télen más jellegű panaszokkal fordulnak orvoshoz, mint nyáron, más betegségek a gyakoribbak. Ám bizonyos betegségek valóban évszakokhoz köthetők, pl. a reflux ősszel és tavasszal gyakoribb. Az is tapasztalható, hogy például a húsételek készítése, tárolása során elkövetett hiányosságok miatti betegségek ilyenkor gyakoribbak.

– Lehet-e néhány főbb csoportra osztani, melyek a tipikusan nyári problémák?

– Nyári időszakban a gyomor-bélrendszeri betegségek közül gyakrabban fordulnak elő fertőzéses bélbetegségek. Például Magyarországon a legtöbb szalmonellafertőzést május és szeptember között jelentik. Különböző vírusok (pl. rota-, norovírus), baktériumok (pl. Staphylococcus aureus, E.Coli, Salmonella), illetve paraziták (pl. Giardia Lamblia, Entamoeba histolytica) okozhatnak heveny gyomor-, bél- és vastagbélgyulladást. Ezek a tünetek és a betegség kialakulása alapján két fő csoportba oszthatók: az egyik a nem gyulladásos típus, itt a folyamat a vékonybelet érinti, szemmel látható anatómiai elváltozás nincs. Baktériumok esetén döntően méreghatás áll a háttérben. A fertőzött ételben levő baktériumok toxint, vagyis mérget termelnek, amit az étellel elfogyasztunk, így a tünetek (vizes, nagy mennyiségű hasmenés) egy órán belül jelentkeznek. Ez a tulajdonképpeni ételmérgezés. Ugyanezt a típust – mely legtöbbször az utazók hasmenését okozza – vírusok: rota-, calicivírus, és paraziták is okozhatják.

A második csoportba a gyulladással járó fertőzések tartoznak, melyek során a bélfal károsodik. Jellemző a láz, hasi görcsök, nyálkás-gennyes vagy véres-nyálkás-gennyes széklet. (Kórokozói: Salmonella, Shigella, E. Coli, Campolybacter, Clostridium). A nem gyulladásos típus lényegesen gyakoribb, mint a gyulladásos, a kettő aránya 9:1.

– Mi a teendő az említett tünetek jelentkezésekor?

– Ha az amúgy egészséges felnőtt embernek gyomorrontása van, nem szükséges azonnal orvoshoz fordulnia. Gyomorrontást okozhat egy kiadós étkezés és/vagy alkoholfogyasztás is, nem szükséges kórokozó jelenléte, elegendő, ha csak túlterheltük a gyomrunkat. Különösebb kezelést nem igényel, elég egy kis diéta, bő folyadék fogyasztása, és néhány nap alatt gyó-gyul. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a panaszok 1-2 hét múlva is fennállnak, vagy többször visszatérnek, valamint, ha a panaszokhoz, láz, fogyás, véres széklet társul. Időseknél és gyermekeknél a kiszáradás veszélyére kell figyelni. Antibiotikumos kezelésre ritkán van szükség, mert a megbetegedések döntő többsége enyhe lefolyású, és megfelelő folyadékpótlás mellett spontán gyógyul, másrészt vírusos megbetegedések esetén nincs is hatékony vírus elleni szer. Ezenkívül például szalmonellafertőzés esetén mérlegelendő, hogy kit kezelünk, ugyanis az antibiotikumos kezelés fokozhatja a hordozás kialakulásának veszélyét, ezért ez csak bizonyos esetekben indokolt. Fertőzéses bélbetegségek esetében fontos a folyadék- és elektrolit pótlás, hasfogók használata tilos, mert a fertőzött széklet kiürülése gyorsítja a betegség gyógyulását.

– Ilyenkor sokan ajánlják a különböző salátákat – a nyers zöldség, illetve az öntetek miatt szeretné-e felhívni a figyelmet ezek esetében néhány egészségügyi szempontra?

– A különböző saláták és öntetek fogyasztása fokozott óvatossággal, általános higiénés szabályok betartása mellett nyáron és télen sem okozhat gondot, de tudni kell, hogy a majonézben, tejtermékekben előszeretettel tenyészik a szalmonella, salátákon is számos baktérium előfordulhat (Listeria, E.Coli.), melyek bizonyos baktériumszám felett, és legyengült immunrendszer esetén okozhatnak betegséget.

– Nagy divat a street food – mi a helyzet az utcai bódékban árult ételekkel?

– Az a véleményem, hogy bizalommal kell lennünk a gyártók, forgalmazók, eladók iránt, hogy megfelelően készítették el és tárolták az élelmiszert, ha már engedéllyel rendelkeznek. Én a magam részéről azért nyitott szemmel járok, és ahol legyek röpködnek, vagy az eladó azzal a kezével fogja meg az ételt, amelyikkel a pénzt is, onnan nem vásárolok.

– A reklámok nyakra-főre ajánlják a különböző, emésztést segítő étrend-kiegészítőket, gyógyszereket. Mi ezek szedéséről, esetleg gyakori alkalmazásáról a véleménye?

– A reklámokból ismert és patikákban vény nélkül megvásárolható emésztést elősegítő gyógyszereket lehet használni, viszont ha túl gyakran van rájuk szükség, akkor tanácsos a kivizsgálás, ugyanis a panaszok hátterében szervi okok is megbújhatnak (pl. epekő, daganat).

Gyakran felmerül a hétköznapokban a laktóz- és gluténérzékenység kérdése, amelyeket – annak ellenére, hogy komoly egészségügyi kockázatuk van! – sokan hajlamosak a fogyókúra alternatívájaként kezelni, és szintén számosan saját információgyűjtésük alapján megvonják maguktól azokat az élelmiszereket, amelyek tartalmazzák a fent említett két anyagot. Ez éppolyan kockázatos, mint a másik véglet: ha fittyet hányva az intő jelekre, nem fordulnak orvoshoz, és nem kezelik megfelelően a problémát. Következő számunkban dr. Bacskó Andreával ezt a kérdéskört fogjuk körüljárni.