A nyári hónapok sokunk számára szabadabban telnek az év többi részénél. Ilyenkor kirándul, utazik nyaralni a család, veszünk ki hosszabb szabadságot, hívjuk át a szomszédokat egy jó sörözésre, kerti sütögetésre – és feledkezünk meg könnyebben arról, hogy vannak, akik pont erre alapozva reménykednek könnyen szerezhető javakban. Hinné, hogy a nyaralásról folyamatosan „jelenteni” a közösségi médiában milyen veszélyes? És hogy akár a pénztárcája bánhat egy könnyelmű otthoni „kereszthuzatot”? Pedig így van!

Répási Tamásnéval, a Kalocsai Rendőrkapitányság bűnmegelőzési főelőadójával és szóvivőjével ültünk le beszélgetni a felvezetésben olvasható apropóból. Repültek a percek, ugyanis egyik felvetésből következett a másik, amiből egyértelművé vált számomra, hogy kellő odafigyeléssel szinte minden baj megelőzhető, de valóban elvárható-e egy „mezei halandótól”, hogy mindig a legrosszabbra gondoljon az elővigyázatosság jegyében? Nos, ha ragaszkodik értékeihez, sajnos muszáj!

Jobb félni, mint megijedni

Ez a közhellyé vált szólásmondás egész írásunknak is a mottója lehetne, elsőként viszont egy direkt jelenségre mutatna rá általa a rendőrségi referens. Bár elkerülhetetlen trend, hogy az év ezen szakaszában a Facebook-idővonalak és az Instagram-oldalak tele vannak nyaraló, fesztiválozó, bulizó fotókkal – nem feltétlen baj, ha ezeket a képeket akkor posztoljuk ki, amikor már hazatértünk a nyaralásból. A fotókat ugyanis olyanok is láthatják a közösségi oldalakon, akik számára kikapcsolódásunk öröme nagy lehetőség arra, hogy felkeresse a jó eséllyel felügyelet nélkül, üresen hagyott lakásunkat, amelybe vélhetően rutinosan be is jut és átkutatja, feltéve, hogy az nincsen távfelügyeleti riasztórendszerbe bekötve. Ez ugyanis per pillanat a leghatékonyabb védekezési mód – így Répásiné. És ha már szóba került az internet, mint „veszélyes víz”, főképp a kamaszkorú gyerekek szüleit inti, hogy figyeljenek oda arra, milyen képeket oszt meg a gyermekük saját magáról, mert elképzelhető, hogy a vakáció ideje alatti unalmát ezzel tölti ki, de volt már baj Kalocsán abból, hogy fiatalok felelőtlenül posztoltak kompromittáló képeket magukról és álltak szóba önmagát másnak kiadó idegennel.

… és ha már unatkozó srácok

Persze nem szeretnénk a „mai fiatalok” lerágott csonttal jönni, ömlik ez éppen elég helyről a nyakukba, többségében teljesen indokolatlanul, hiszen minden kornak megvannak a „maga fiataljai”. Tény viszont, hogy többségében ők alkotják az okostelefon-generációt, akiknek a kütyü már születésükkor a kezéhez nő, és ha épp le van tiltva a telefon, akkor is muszáj szórakozni vele, ha mással nem, hát a 112-es nemzetközi segélyhívó tárcsázásával. Friss felmérés, hogy a három év alatt erre a számra befutott mintegy 12 millió hívásból mindössze 3 millió volt az, amely valós veszély-, illetve életveszély miatt érkezett, a többi szórakozásból, tévedésből, szándékos félrevezetésből futott be, többek között egy unatkozó kalocsai diák telefonjáról is. Répásiné hangsúlyozza, hogy ez nem csak azért veszélyes móka, mert előfordulhat, hogy valakinek a szórakozása miatt kerül más komoly bajba, de még csak olcsó játéknak sem nevezhető a 112-es indokolatlan tárcsázása. Az ugyanis szándékos félrevezetésként szankciót von maga után – világít rá a referens.

Azok a bizonyos alkalmak

Végezetül Répásiné számba vette, hogy melyek azok a konkrét esetek, amelyekről talán nem is feltételeznénk, de igen rizikósak. Egy néhány perces szellőztetésből, gyors kereszthuzatból könnyen lehet kámforrá vált pénztárca, vagy táska, ha a megszokástól vezérelve a bejárat melletti szekrényre ejtjük le holminkat, az ajtót pedig nem zárjuk kulcsra. Egy arra járó, „alkalom szülte tolvajnak” ennyi ugyanis éppen elég, ha pedig a sértett csak később szembesül azzal, hogy megkárosították (mert az esetek jelentős hányadában ez így történik), a rutinosabb besurranónak jó eséllyel bottal üthetik a nyomát. A nyár jellemzően az ilyen jellegű bűncselekmények megszaporodásának az időszaka.

Ami viszont jó hír, hogy a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén a másik, országosan jelen levő szezonális bűncselekmény-forma, nevezetesen a strandlopás, szerencsére nem jellemző. Köszönhető ez talán annak, hogy a strandolók az autóban, azon belül is eldugva, nem jól látható helyen hagyva gondoskodnak értékeik biztosításáról. A kisebb tárgyak időszakos elhelyezésére viszont valamennyi strandon, így a környékben a Szelidi-tó partján is épültek már bárki számára elérhető értékmegőrzők – ezek használata is ajánlott.