www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

Szélesedtek a bérbeadó jogai

Nincs önkormányzati bérlakás

2010.01.22 22:45 | Zs.F.

A városi önkormányzat pár éve alkotott új lakásrendeletet, mert helyben is a megváltozott lakástörvényhez, társadalmi viszonyokhoz kellett igazítani az önkormányzati lakások bérbeadását és eladását. A változással jelentősen bővültek a bérbeadó, azaz az önkormányzat jogai, és immár kizárólag a szociális alapon bérbe adott lakásoknál mondja ki a törvény, hogy a házastárs is kötelezően bérlőtárssá válik. A városban gyakorlatilag nincs önkormányzati bérlakás, tehát ilyen jogalapon szinte lehetetlen ilyen lakáshoz jutni.

A hatályos lakástörvény bérletre vonatkozó része külön tartalmazza a magán-, valamint az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadásának feltételeit, de az eltérések jelentősen csökkentek a két tulajdoni forma között. Abban azonban megegyeznek, hogy a bérbeadó jogai mindkét esetben jelentősen szélesedtek. Egyebek mellett megszűnt a rendkívüli felmondásra előírt határidő, és az is fontos változás, hogy kizárólag a szociális alapon bérbe adott lakás esetében kötelezően bérlő a házastárs. Tehát a piaci alapon bérbe adott lakás esetében már nem, és a szolgálati érdekből bérbe adott lakásnál is kizárólag csak a szerződő, illetve a lakásra jogosult, azaz az önkormányzattal, más munkáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy lesz a bérlő. Az önkormányzati bérlakásokban élők esetében továbbra sem változott a bérlő elővásárlási joga, ám ezzel csak akkor élhet a lakó, ha az ingatlant az önkormányzat erre hatáskörrel rendelkező bizottsága felvette az elidegeníthető lakások sorába.

Kalocsán jelenleg ilyen feltételek mellett értékesíthető lakás nincs, azonban a vonzáskörzet nagyközségeiben még találhatók ilyen lakóingatlanok. A törvény csak annyit ír elő, hogy a lakást lakott vételáron, azaz a piaci ár feléért kell eladni. A konkrét vételár és a fizetési feltételek – helyi rendeletben történő – meghatározása kizárólag az önkormányzatra tartozik. A hatályos lakástörvény a részletfizetés módját is előírja, arról meglehetősen bérlőbarát módon rendelkezik.

A társasházak esetében, az egyesületekhez, társadalmi szervezetekhez hasonlóan, az ügyészség látja el a törvényességi felügyeletet. Ez elsősorban abból áll, hogy az ügyészség vizsgálja a társasház működésének, a közgyűlés határozatainak jogszerűségét. A lakásszövetkezetek felett a cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet, de a szövetkezeti lakások száma jóval kevesebb, mint a társasházaké.

Városunk lakosságának közel egyharmada, azaz hatezer ember él társasházban. Ők saját bőrükön tapasztalhatják, ha a közgyűlés felmenti a közös képviselőt, nehéz helyette újat választani. Addig pedig senki nem intézi az ügyeket, nem szedi a közös költséget, nem fizeti a közüzemi számlákat, nem javíttatja meg a zárat, stb. Ezeket elkerülendő, a törvény ügyvivőként mindaddig meghagyja a leváltott közös képviselőt, amíg nem választanak újat, azonban az ügyvivő mandátuma legfeljebb két hónapig tarthat. Lényeges szabály az is, ha valaki nem fizeti a közös költséget, nem fizeti a közműszámlákat, mielőtt jelzálogjogot jegyeznének be az ingatlanára, eljárási sorrendet kell követni. A nem fizetőt először írásban kell felszólítani, majd részére bírósági fizetési meghagyást kell kibocsáttatni. Ezt végrehajtó útján kell érvényesíttetni, és csak ezt követően lehet a jelzálogjogot bejegyeztetni. Nyugdíjasházakra és üdülőszövetkezetekre vonatkozóan az a szabály él, hogy a lakás minden esetben a szövetkezet tulajdonában marad, arra a tag csak használati jogot szerezhet.