Patachich Ádám érsek horvát nyelvészeti munkássága

2018.11.15 13:07    |    Bikfalvi Géza  

Kalocsa történetében különösen fontos és meghatározó szerepet töltöttek be a Patachich érsekek: Gábor és Ádám.

 Patachich A Patachich család eredetileg a boszniai Una és Vrbas folyók vidékéről származott, a török hódítás elöl menekülve kerültek Magyarországra. A törökök elleni küzdelemben már korán kitűntek, ezért Mátyás király birtokadományban részesítette őket, ekkor kapták a Patachich de Zarand nemesi előnevüket. Patachich Miklós 1520-ban települt át horvát területre, felesége, Herkffy Katalin zajezdi birtokai nyomán kapta a család a Zajezd nemesi előnevet. Miklósnak két fia volt: Péter és János, akik a család két ágának alapítói lettek.

  Az évszázadok folyamán egyre népesebb család tagjai között számos hivatalnokot és szerzetest tart számon az emlékezet, köztük a két jeles jezsuitát: Patachich Jánost (1649–1700) és Patachich Zsigmondot (1700–1726). A család más tagjai pedig a közélet jelentős személyei voltak, tudományos és szépirodalmi művekkel egyaránt gyarapították a latin és a kaj-horvát nyelvű irodalmat. A műveik jelentősebb hányada latin nyelven íródott. Patachich István (1576–1666) szlavóniai ítélőmester és kormányzó, Patachich Bertalan (1663–1719) – aki 1707-ben bárói rangot kapott – és Patachich Lajos (1699–1766) birodalmi tanácsosok Patachich Sándor (1697–1747)  – aki 1740-ben grófi címet kapott – királyi bíró voltak.

  Az egyházi pályán – főpapként – három Patachich öregbítette a család hírnevét: Patachich György (1669–1716) boszniai-diakovári, Patachich Gábor (1698–1745) 1729-től szerémi püspök, 1730-tól kalocsai érsek, 1776 és 1784 között Patachich Ádám viselte az utóbbi méltóságot.

 A Patachich család leghírnevesebb tagjának kétségtelenül Patachich Ádám bizonyult. 1716. február 18-án született a Karlovac melletti Kaątelben, Patachich Miklós és a család másik ágából származó Patachich Prudencia Borbála első gyermekeként. A középiskolai tanulmányait a varasdi jezsuita kollégiumban kezdte és Zágrábban fejezte be, majd rövid ideig Grazban tanult, utána a bécsi Horvát Kollégium növendéke lett, ahol 1733. október 14-én öltötte magára a klerikusok reverendáját. A VI. Károly császárról írt értekezését, a korban szokatlan módon elnök nélkül vitatták meg, az uralkodó arany nyaklánccal jutalmazta. Tanulmányait 1735 nyarán fejezte be, majd Rómában, a Collegium Germanicum et Hungaricumban végezte a teológiát, ahol 1739. május 11-én pappá szentelték, már teológiai doktorként. Római tartózkodása idején latin nyelvű verseket írt, Sirasius Acrotophorius néven, római Árkádia akadémia tagja lett.

  Hazatérte után, a családja birtokát képező Verbovecen (ma Vrbovec) plébános. 1740-ben ábrahámi apát, 1741-től 1760-ig zágrábi kanonok, 1743-ban kaposfői prépost, 1751-ben novi választott püspök és kancelláriai tanácsos. 1759. augusztus 29-től váradi püspök és Bihar vármegye örökös főispánja. A pápa 1760. január 28-án erősítette meg, püspökké régi barátja, Migazzi Kristóf (1714–1803) szentelte.  Nagyváradon püspöki palotát építtetett – amelynek kicsinyített mása a mai kalocsai érseki kastély – pártfogolta a művészeteket, különösen a színházat és a zenét.

Zenekart szervezett, amelyet többek közt Michael Haydn (1737–1806) és Karl Ditters von Dittersdorf (1739–1799) vezetett.

 1776. március 8-ával nevezte ki Mária Terézia kalocsai érsekké. Pápai megerősítést szeptember 16-án nyert. 1777-ben a budai egyetem királyi tanácsának elnökévé nevezte ki, a magyarországi oktatásügy egyik irányítója lett, többek közt az egyetem Nagyszombatról Budára való költözését bonyolította le. Egyházmegyéjében 10 plébániát alapított, nagy érdemei vannak a kalocsai érseki kastély építtetésében. 1782-ben saját 16.000 kötetes könyvgyűjteményét egyesítette a 3000 kötetes káptalani gyűjteménnyel, ezzel megvetette alapjait a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárnak.

 Patachich kevésbé ismert oldala azonban a horvát nemzet, a horvát kultúra és a horvát nyelv iránta elkötelezettsége. Horvát kritikusai még néha ma is a szemére vetik a nagybátyja által elindított kalocsai „magyarosítási” intézkedéseit és nem értékelik a horvátságért tett munkáját. Ennek természetesen a fő akadálya, hogy nem ismerik a tevékenységét. A horvát parlament küldöttjeként, 1751-ben határozottan támogatta a horvát királyság jogát.

  A horvát nemzeti elkötelezettségének páratlan értékű, sajnos, máig kiadatlan dokumentuma, az 1772 és 1779 között összeállított Dictionarium latino-illyricum, et germanicum (Latin-illír-német szótár), amelyet ma is a Kalocsai Főegyházmegyei Könyvtár őriz.

A mű előszavában egyértelművé teszi, hogy a horvát nyelvet anyanyelvének tekinti, amikor a „mi nyelvűnként” emlegeti. Ugyanitt a honfitársaival perel, akik szükségtelennek tartják anyanyelvük ápolását, a nagy nemzetek példáira hivatkozva írta: „Minden más nemzet a saját nyelvén művelődik, ha az olaszok, a franciák, a spanyolok, a németek, az angolok, sőt a perzsák, az arabok és a törökök számára fontos és hasznos az anyanyelv használata, mért lenne szükségtelen a horvátoknak.”

 A Dictionarium felépítését és célját tekintve, a szerző egyfajta kézikönyvnek szánta. Műfaját tekintve nem is igazán szótár, hanem inkább a korabeli enciklopédiákhoz hasonlít. Mintái külföldi enciklopédiák voltak.

  A mű horvát része kaj-horvátul – Patachich anyanyelvén - íródott. A kaj volt eredetileg Horvátország hivatalos nyelve, végül azonban politikai okok miatt az irodalmi horvát nyelvet a ąto nyelvjárás alapján dolgozták ki. Ma a kaj-nyelvjárást Horvátország lakosságának mintegy harmada, az északi, északnyugati és északkeleti területeken: Zágráb és Varasd vidékén, a Muraközben és Zagorjéban beszéli. Patachich művében mellőzte a ąto elemeket, egyben érzékelhetően törekedett a kajnak, mint fejlett irodalmi nyelvnek XVIII. századi állapotát rögzíteni.

 A Dictionarium – prózai szövegekkel együtt – 1146 kéziratos oldalt foglal magában és négy részre tagolódik: az első (Pars prima) a korabeli iskolázott személy által ismert dolgokkal kapcsolatos szóanyag (De Deo, Spiritibus, Coelo, Elementis et Homine) foglalata; a második (Pars Secunda) tartalma – egyebek között – az egyházi szertartás, az ünnepi liturgikus alkalmak eszközei; a gyász, a politikai hivatalok és méltóságok, a hadsereg, a zene stb.; a harmadik rész (Pars Tertia) „oeconomica” címmel a gazdálkodás szókincsét öleli fel (Agraria et Fruticum, De Herbis et Floribus stb.); a negyedik (Pars Quara) a technika körébe tartozó fogalmakét (De Lapidibus, Architectura Civilis, Colores et Instrumenta Chirurgica stb.).

 A Dictionarium jelentőségét aligha lehet találóbban megfogalmazni, mint Ljudevit Jonke (1907-1979) horvát nyelvész – aki a doktori disszertációját is erről a műről írta – meghatározásánál, szerinte egyértelmű: „[…] hogy Patachich Dictionariumát a kaj irodalmi nyelv szilárd bázisa alapján alkotta meg, azzal a reménnyel, hogy rögzíti a kaj horvát kifejezéseket […], abban a korban gazdagítja a kaj irodalmi nyelvkincset, amikor Horvátország nemcsak politikailag képviseli a horvátságot, hanem mint a horvát hagyományok és az államiság őrzője is és hordozza annak állami és kulturális értékeit. A kaj irodalom néhány évszázados tradíciójával és kiművelt irodalmi nyelvével könyvek állandó kiadására támaszkodva igazolja azt a tudatot, amelyre mindaddig szükség volt, amíg meg nem nyílt a lehetőség a horvát tájak nyelvi és irodalmi egyesülése számára.”

 

Bikfalvi Géza

 

Irodalom:

 Jonke, Ljudevit: Dikcionar Adama Patačića. Studija iz hrvatske kajkavske leksikografije. Zagreb, 1949

Katona István: 82. Ádám 1776-tól. A kalocsai érseki egyház története. II. Kalocsa, 2003. p. 218-242

Korade, Mijo: Plemićka obitelj Patačić u hrvatskoj kulturi i znanosti. Gazophylacium9 (2004) 1-2, p. 98-107

Lőkös István: A Patačićok szerepe a kaj horvát kultúrában. Litteratura kajkaviana. A kaj horvát irodalomtörténet magyar szemmel. Bp., 2014

Szabo, Agneza: Istaknuti članovi grofova Patačić od Zajezde s osvrtom na njihove

politike i kulturno-prosvjetne djelatnosti.

Gazophylacium 9 (2004) 1-2, p. 50-61

 

 


Kalocsai hírek

Lezárult Kék Madár gyermekrajzversenye – Ötvenkétezer-négyszázhuszonöt adományperc az alapítványnak

Tizenhat iskolából, több mint ezer gyermektől érkezett pályamű „45 perc segítség” című...

Veterán jármű kiállítás Kalocsán

Egy évszázad gépcsodái az Érsekkertben! Két éven át kellett elhalasztani, most szombaton végre...

Nagy erejű robbanás Kiskőrös belterületén – Két súlyos sérültet mentőhelikopter szállított Pécsre és Budapestre

Nagy erejű robbanás következtében kidőlt egy kiskőrösi ház egyik fala és kigyulladt a tetőszerkezete...

Átadtak a pedagógusok munkáját elismerő Kunszt József díjakat Kalocsán

A főegyházmegyéből öt pedagógus kapott kitüntetést Huszadik alkalommal ítélték oda az oktatás,...

Végső nyughelyére kísérték Dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház főigazgatóját

Dr. Svébis Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatóját a Kecskeméti Református...

Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük napját

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatáság idén Kalocsán, május 3-án tartotta ünnepi...

Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa –...

Szijjártó Péter a fajszi Pata József Kft-nél tett látogatást

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 6-án, pénteken a fajszi Pata József Gépipari...

Évelőkkel szépítik a város virágágyásait

Az egynyári virágok mellett a közelmúltban megjelentek és a kiültetésekben egyre nagyobb arányban...

Lezárult az izgalmakban bővelkedő országos Szelidi-tavi horgászverseny

Még a véghajrá előtti éjszaka, sőt, a szerda 12 órai zárás előtti utolsó pillanatok is jelentősen...

Fergeteges Leander Kills zárókoncert a kalocsai majálison

Már a május elsejei ünnep előestéjén is zenei csemege, igényes vendéglátó muzsika várta a...

A Dózsa ballagásán 114 diák búcsúzott a középiskolás évektől

Péntek délután elballagtak a Bajai SZC Dózsa György Technikum és Kollégium végzős diákjai. A...

Viczay Lajos fotó-és festőművész kiállítása a kalocsai Városi Galériában

Sokan eljöttek, hogy láthassák a fotósként is ismert Viczay Lajos festményeiből álló kiállítást,...

Már majdnem kész a Csajda-kerti játszótér

A játékok már a helyükön állnak, de még hiányoznak a biztonságos használathoz szükséges utolsó...

Font Sándor hetedszer vette át országgyűlési képviselői megbízólevelét

A 2022. évi országgyűlési képviselői választáson a Kalocsa székhelyű 03.számú választókerületben...

Szent György-napi szentmise a rendőrökért

Sárkányölő Szent György, a rendvédelmi szervek védőszentje napja alkalmából ünnepélyes szentmisét...

Sokan éltek a személyes találkozás lehetőségével

Naponta tízezer látogatója volt a Műegyetem tavaszi állásbörzéjének, ahol immár hagyományosan...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás