Kalocsai TEIT-fórumon mutatkozott be az RHK

Radioaktív hulladéktároló a szomszédban

2016.07.14 12:16    |    géjé  

Múlt pénteken újabb bemutatkozó előadást szervezett a városba a TEIT, hogy az itt élők minél jobban megismerjék az atomenergia felhasználást és a tervezett Paks II projektet. Utóbbi gyakorlatilag csak említés szintjén került elő a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: RHK) tevékenységéről szóló előadáson. A most üzemelő atomerőművi blokkokat lassan húsz éve ők szolgálják ki, így legfeljebb bővíteniük kell, ha az újakból is nekik kell elszállítani a kiégett fűtőelemeket. A sugárzó hulladék nem megy messzire.

– Magyarországon a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Non-profit Kft. három térségben van jelen – mondta a fórumon Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs önálló osztályának vezetője. – A legidősebb telephelyünk Püs-pökszilágy és Kis-némedi határában található. Radioaktív hulladékokat feldolgozó és tároló telep, de atomerőművi hulladékokat itt nem tárolunk, csak intézményi eredetűt. Például a kalocsai kórházból már biztosan került oda hulladék. A Nemzeti Radioaktív-hulladék-tároló Báta-apátiban van, kis- és közepes aktivitású, valamint atomerőművi hulladékok kerülnek ide, felszín alatti tárolóba, 200-250 méteres mélységbe. A Nyugat-Mecsek pedig a legifjabb projektünk: itt kiégett fűtőelemek végleges tárolásának kutatására vonatkozó tevékenységet végzünk. Kutatófúrásokkal és kutatóárokkal próbáljuk megismerni azt a teret, amely a végleges tároló helyet biztosítaná. Ez egy hosszú távú tevékenység, aminek az első lépéseinél tartunk – foglalta össze, utóbbihoz hozzátoldva, hogy ott is speciális biztonsági intézkedéseket kellett hozni. Több, ún. „bedöntési pozíciót” alakítottak ki arra az esetre, ha a kísérletek közben valami balul ütne ki: szinte gombnyomásra be lehet temetni a felhasznált hulladékokat, hogy biztosan ne jusson ki szennyeződés.

Kalocsai Néplap

A szakember kalocsai előadása amúgy teljes egészében a biztonság hangsúlyozásával telt: elárulta, hogy sok ponton és sok szervezet által ellenőrzött sugárzó anyagokat tárolnak, jól lezárt edényekben, hordókban, csövekben. A Paksi Atomerőmű blokkjaiban keletkező kiégett fűtőelemeket (amelyek több száz évig számítanak veszélyesnek) átmeneti tárolókban helyezik el, 50 évre. Az erőműben lévő pihentető medencéből kerülnek hozzájuk az elhasznált kazetták, amelyeknek az elhelyezéséért 1997 óta felelnek. A fél évszázados tárolásra kialakított kamrákban egyenként 450 (egy újabb fejlesztésnek köszönhetően már 527) kiégett elemet tudnak semleges helyen tartani. Mint kiderült, eddig valamivel több, mint 8300 ilyen kazetta gyűlt össze az ideiglenes tárolókban – tavaly 270-nel emelkedett a szám, idén pedig várhatóan 360-nal fog. A mennyiséggel azt kívánta érzékeltetni, hogy még a nagy tárolóhelyek mellett is szükséges lesz továbbiakat építeni a Paks II projekt mellé, hiszen hamar betelne, amíg párhuzamosan üzemel a két erőmű. A bővítést célzó beruházás előkészületei már megtörténtek. A társaságnak egyébként nem csak a tárolással kell foglalkozni: komoly ellenőrzéseket végeznek ők maguk is, és még többnek kell megfelelniük más szervezetek részéről.

– A sugár- és környezetellenőrzés kiemelt fontosságot élvez, hiszen muszáj tudnunk, hogy a környezetre gyakorol-e valamilyen hatást a telephely. Különböző mérési pontokon folyamatos ellenőrzések zajlanak – szögezte le Honti Gabriella a fórumon. – A tárolócsöveket, amelyekbe a kiégett fűtőelemek kerülnek, plombákkal zárják le az Euroatom és a Nemzeti Atomenergia-ügynök-ség ellenőrei. Ez fontos, mert csak zárt és sérülésmentes csövek kerülhetnek a tárolóba. Azért ellenőrzik külön az atomerőműben található pihentető medence vizét is, mivel rögtön látszik rajta, ha valami kikerült a fűtőelemekből – fejtegette. A tárolás folyamatának következő lépcsője maga az elszállítás, vasúton, egy csak erre a célra fenntartott vonalon, vagy közúton. A fűtőelemek vízzel töltött konténerben érkeznek az RHK tárolójába, ahol speciálisan zárt helyiségben, gépekkel veszik ki őket a konténerből, közvetlen emberi beavatkozás nélkül. Egyenként nagyjából 120 kg-os elemekről van szó, amelyeket tehát ellenőrzött körülmények között, hermetikusan lezárva tartanak, nitrogéngázzal körülvett közegben.

A dolgukat nyilván úgy kell végezniük, hogy senkit ne érjen sugárterhelés, ezért folyamatosan ellenőrzik a környezetet, és a sugárvédelem is fontos: az ott dolgozókkal ugyanis, akármikor kikerülhetne a sugárzó anyag – ezért a szigorú előírások és a kontroll. A tárolóépületek kéményeit folyamatosan ellenőrzik, dupla szűrőkkel; így vizsgálják a kibocsátott levegőt, hogy azonnal kiderüljön, ha radioaktív izotópokat tartalmaz. Ezeken kívül még egy hullámban végeznek ellenőrzéseket, a hulladéktároló közvetlen környezetében, a növényzeten, az állatokon és a vízben is figyelik a sugárzást. Ezekkel az eredményekkel elszámolással tartoznak a katasztrófavédelem felé, de bizonyítandó, hogy nincs takargatnivalójuk, minden hónapban közzéteszik a honlapjukon is. A tevékenység kalocsai bemutatásakor felmerült (egyébként a jelenlévő Szőke Imre nyugalmazott fizikatanár felvetésére) az is, hogy a diákok számára érdekes lehet egy ilyen telephely meglátogatása. A pedagógus arról érdeklődött, hogy erre lesz-e lehetőség, mert legjobb tudomása szerint jelenleg nincs.

Honti a válaszában kifejtette, hogy korábban volt lehetőség látogatások megszervezésére, de ezt már csak szakmai szervezeteknek biztosítják, egész egyszerűen azért, mert – nukleáris tevékenységet folytató telephely lévén – nem szeretnének a legkisebb kockázatot (és a felelősséget) sem vállalni azért, hogy valaki esetleg radioaktív szennyeződéssel kerül kapcsolatba, ne adj’ isten, ki is hozza onnan. A kommunikációs vezető bevallotta: a gyerekek számára nem is tartja érdekes látnivalónak, vagy „élménynek” a telephelyet, hiszen az ideiglenes hulladéktároló lényegében csak egy nagy sárga raktárépület, és ennyi. Bátaapátit viszont szeretettel ajánlotta, mivel ott impozáns látogatóközpontjuk van, sőt, ki lehet próbálni a sugárzás elleni védőöltözeteket is.


Kalocsai hírek

A szegregált terület integrációja

" A szegregált terület integrációja A roma társadalom Kalocsa életében A Kalocsai...

Pályázatból parkosított templomkert és új kerítés Ordason

Átvette a református egyház a Visszatérés Háza kulcsaitNagy ünnepre gyűltek össze az ordasiak elmúlt...

Kalocsai szerző sikere az irodalmi pályázaton

Október 14-én, pénteken este Budapesten kihírdették a Világháló Alapítvány ésa Blinken OSA Archívum...

Lélekemelő kórushangverseny a kalocsai főszékesegyházban – Három kiváló egyházi kórus több, mint 100 tagja énekelt

Kalocsa gyönyörű barokk templomában, a Nagyboldogasszony Főszékesegyházban október 15-én,...

Paks II. a hosszú távú ellátásbiztonság záloga

Atomenergia nélkül nincs ellátásbiztonság Európában, Paks II. pedig hazánk hosszú távú...

Az aradi vértanúkra emlékezett Kalocsa – A koszorúzáson Balogi József mondott beszédet

Kalocsa város hagyományai szerint az első felelős magyar kormány szoborcsoportjánál tartották meg a...

Új fasorok, fák díszítik Kalocsát

 „A legjobb időpont a faültetésre 20 éve volt, a második legjobb ma van!” – tartja...

Az integráció fontos szerepe a roma társadalomban

Antidiszkriminációs programok Kalocsa  város életébenA Kalocsai Önkormányzat, a Szociális Központ és...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás