A Kalocsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat szeptember 6-án lakossági fórumot rendezett a szervezet Hősök úti Közösségi Házában, ahol a környéken élőket érintő problémákhoz szeretett volna megoldást találni az összejövetelre meghívott szakemberekkel. Az indulatoktól nem mentes fórumon visszatérő gondok kerültek elő, a megoldásukhoz az érintettek és a meghívottak számos javaslattal álltak elő.

A megjelenteket Sztojka István elnök köszöntötte és ismertette a fórum napirendjén szereplő témákat: a romák lakta városrész elhanyagolása; közbiztonsági helyzet; lakhatási gondok és közmunka, illegális égetések, rendezvények szervezése, együttműködési problémák. A rendezvényen megjelent dr. Bálint József polgármester, dr. Kiss Csaba jegyző, Mayer József rendőrkapitány, Betlen Zsolt tűzoltóparancsnok, Réfy Anita járványügyi felügyelő, Bolvári Ferdinánd, dr. Filvig Géza, Katus Attila és Tihanyi Tiborné önkormányzati képviselők, Soltész István szociális bizottság tagja, Miklós Györgyné MMSZ csoportvezető, Pécsi Ti-borné Kalocsai Vagyonhasznosító és Könyvvezető Kft. igazgató, és munkatársa Harangozó Márton, Scherer Zsolt Kalocsai Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály vezetője.

Elsőként a Malomszögben lakók panaszával foglalkoztak, akik felháborodva ecsetelték a szemétfelhalmozásból eredő csótány és patkány inváziót, az egyes ott élők részéről megnyilvánuló közösségellenes magatartást, és felhozták azok felelősségét is, akik rendszeresen azon a környéken szabadulnak meg a felgyülemlő hulladékuktól. Már itt összecsaptak az indulatok, mert akik azonnali megoldást sürgettek, nehezen vették tudomásul, hogy – bár nem az önkormányzat a felelős a lakossági szemét elszállításáért – a „város” nem szünteti meg haladéktalanul a rendet betartó lakók szemszögéből érthetően tarthatatlan helyzetet. Az egyre élesebb vitát Bolvári Ferdinánd, a közösség életét folyamatosan figyelemmel kísérő, és őket segítő önkormányzati képviselő zárta le azzal, hogy a Kulturális, Oktatási és Szociális Bizottsággal – újra! – megpróbálnak anyagi fedezetet találni a felgyűlt szemét elszállítására, a csótányok kiirtására, ugyanakkor ellenőrizni fogják, hogy a terület tisztán lesz-e tartva, és elvárják a közösség tagjaitól, hogy egymás között is próbáljanak hatást gyakorolni azokra, akik megkeserítik a romák lakta környéken élők életét.

Az az elvárás, hogy a közösség is lépjen fel a kifogásolt magatartásformák ellen, egyébként az összes felmerült téma kapcsán elhangzott, a meghívottak részéről hangsúlyosan, de a roma lakosság néhány tagja is megfogalmazta – ugyanakkor többen felhozták, hogy félnek a rendbontóktól, nem mernek nyíltan fellépni velük szemben.

Mayer József rendőrkapitány nem vitatta az említett rendbontások, törvényszegések meglétét – hangoskodás, rendzavarás, drogfogyasztás, veszélyes hulladék égetése –, de hangsúlyozta (és ehhez csatlakozott Réfy Anita és Betlen Zsolt is), hogy abban az esetben tud egy hatóság fellépni, ha vagy tettenérésre kerül sor, vagy feljelentés jut el hozzájuk, ezek hiányában nem tudnak cselekedni. Amíg a rendbontások helyszínén senkit nem találnak (leszámítva pár kiskorút…), és senki nem vállalja a szemtanú szerepét, hiába várják a megoldást a roma közösség tagjai. A már említett ellenvetésekre azzal reagált, hogy aki hozzáfordul, ha névtelenséget kér, nyugodt lehet, a rendőrség részéről nem derül fény a kilétére, viszont elindulhat az intézkedés. A droghelyzet kapcsán a rendőrkapitány hangsúlyozta: nagy a szerepe a családnak és a környezetnek a probléma megelőzésében, illetve megoldásában. A drogfogyasztók gyakran olyan szerekkel élnek, amelyeket úgy kotyvasztanak össze amúgy nem tiltott anyagokból – némelyikben patkányméreg is van! –, ezek szó szerint életveszélyesek. Tudja, hogy többen ismerik a forgalmazókat és a fogyasztókat, nyomatékosan kérte, segítsen a lakosság ezek felderítésében.

A közmunka kapcsán ellentmondásos helyzet vázolódott fel: míg a romák kifogásolták, hogy többen közülük nem férnek bele a foglalkoztatásba, addig Scherer Zsolt arról beszélt, hogy nincs kivel feltölteni a létszámkeretet, illetve munkaadóként Pécsi Tiborné a gyakran kifogásolható munkamorált emlegette.

A rendezvények szervezését érintve dr. Kiss Csaba jegyző ismertette a nemrégiben történt eseteket, amikor két mulatság résztvevői, szervezői jócskán túllépték az engedélyezett időtartamot és hangerőt, ám igen nehezen lehetett megszüntetni a felháborodást kiváltó, a város tetemes részét érintő zajforrást.

Ismertette Sztojka István az „együttműködési probléma”-ként feltüntetett napirend kapcsán, hogy úgy érzik a környéken élők, hátrányban vannak a város többi részével összehasonlítva, kiemelve a fűnyírás és a parlagfű irtás hiányát. Pécsi Tiborné röviden ismertette a Parkgondozó Kft. felszámolása miatt kialakult helyzetet, nem vitatva, de megindokolva, miért haladtak lassabban a munkálatok. Ebben a magyarázatban az időjárás, a munkaerő hiánya éppúgy elhangzott, mint az, hogy nem lehet füvet nyírni ott, ahol szeméthegyek állnak, illetve parlagfüvet irtani akkor, ha az magánterületen van, amelynek gazdája kideríthetetlen…

Soltész István, a városi önkormányzat szociális bizottságának tagja a kedélyeket csillapítandó elmondta, hogy látja, jót akar itt mindenki, csak a hatékony kommunikáció hiányzik. Egyetért azzal, hogy a közösség tagjainak igenis tenni kell azért, hogy a problémák megszűnjenek – régebben teljesen természetes volt, hogy szóvá tették, ha valaki vétett az együttélés szabályai ellen, és erre ma is szükség volna.

A megbeszélés végére a teremben jóformán a meghívott szakemberek maradtak és a lakóközösség néhány azon tagja, akik a változást sürgették a megtárgyalt problémák kapcsán. Odakint, a csillagos ég alatt több csoport hevesen vitatta az elhangzottakat, nyitva hagyva a kérdést: lesz-e érdemi változás a városrész lakóinak életében?