Sikeres nők sorozat (6.)

Akinek Kalocsa a világ közepe

2018.03.25 16:03    |    Gábor Erika  

Olyan jó volt hallani egy „szerelmi vallomást” a szülővároshoz, ami az ország másik végéből hazavonzotta a művelődési központ március 13-i vendégét! Csupor Zsolt Jánosné, vagy, ahogyan mindenki ismeri: a „Nebulós Mónika” meleg szavakkal ecsetelte érzéseit városunkról, ami – gyerekkora óta érzi – úgy öleli körül, mint egy óvó, biztonságos burok.

Lélekemelő este volt – összegezte a beszélgetést dr. Magóné Tóth Gyöngyi a rendezvény végén, és ezzel mindenki egyetértett. Bizalomról, szeretetről, gondoskodásról, családba és hivatásba vetett hitről beszélt a vendég, és aki kicsit is ismeri őt, meg az általa vezetett iskolát, csak örülni tud, hogy Csuporné Mónikát hazahúzta a szíve.

csuporne2_450
 

Először a Nebulóként ismert iskola nevében látható „EGYMI” jelentését tisztázta a vendég, aki nem hagyott kétséget afelől, nem véletlenül kezdi a munkájával a bemutatkozást, mert számára a gyógypedagógia az a hivatás, ami – a család mellett – teljesen betölti az életét. Szóval, EGYMI: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény. Vagyis a város és környéke fogyatékkal élő gyermekeit oktatja, de ellát a körzetben – utazó gyógypedagógusokkal – csaknem 300 tanulót, és vállalja a velük foglalkozók szakmai továbbképzését, módszertani megsegítését.

csuporne1_250Régen úgy emlegették ezt az iskolát: a speciális, bár Mónika szerint inkább a benne dolgozók a speciálisak, akikkel kapcsolatban nem igazgatóként, hanem a tanári kar osztályfőnökeként aposztrofálta önmagát. Amit dr. Magóné így egészített ki: aki látja őket együtt, annak az jut eszébe, hogy ez egy nagyon jó csapat, akik figyelnek egymásra, és tudnak együtt örülni!

A kezdetek: Mónika, mint az már kiderült, városunk szülötte. Az Ének-Zenei Általános Iskolába járt, ami – a családi háttér mellett – értékes útravalóval indította el őt az életbe. Baján, a Türr István Közgazdasági Szakközépiskolában volt középiskolás, főiskolai diplomát Kaposváron, egyetemit az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán szerzett.

Ahonnan hazajött, az Ácson a Gárdonyi Géza Általános Iskola volt, ahol 2007–2011 között tanított. Ez a nyugat-magyarországi intézmény – együttműködve bécsi gyógypedagógusokkal – adta az indíttatást ahhoz, hogy céljai közé kitűzze a szegregáció (a sérült gyermekek külön intézményben oktatása – a szerző) megszüntetését, mert ez a módszer onnan indult el. Noha a Nebuló is egy szegregált intézmény, sokat tesz érzékenyítő programjaival, az ép és sérült gyermekeknek szervezett közös rendezvényeivel azért, hogy megmutassa: a fogyatékkal élők nem kisebb értékű emberek, egyszerűen mások. Ácsi tartózkodás idején módja nyílt megismerni az Ausztriában elterjedt, összevont (épek és sérültek) osztályokkal dolgozó iskolákat, és reméli, sikerül ilyeneket indítani Magyarországon is, mert ez volna az igazi integráció.

A gyógypedagógia fejlődéséért Mónika nemcsak helyben, a Nebulóban tesz nagyon sokat. Amikor Ácson élt, tanított a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, mióta hazaköltözött, Szegeden oktat.

A másik nagy élet-központ Mónika életében a család. Többször hangsúlyozta, férje és gyermekei nélkül nem tudna hivatása kihívásainak eleget tenni. Ha róluk beszélt, legtöbbször a szeretet és a büszkeség szavak hangzottak el, közös élmények villantak fel, fontos kapcsok, amelyek szorosan összefűzik a házaspárt és négy gyermeküket. És még valami, amitől elszorult a nézőtéren ülők torka: amikor a vendég arról beszélt, hogy nevelőszülőként két gyermeket gondoztak vissza a vér szerinti édesanyához. A kötelékről, ami kialakult a gyermekek náluk töltött öt, illetve tíz éve alatt, amikor mindvégig tudták, a dolguk az, hogy „visszaszeressék” őket az igazi családba. Mert, ahogyan Mónika meggyőződéssel hangsúlyozta: nem lehet ép lelkű felnőtt abból, aki nem szereti az édesanyját.

Nem először született ebben a sorozatban az az összegzés, amit Csuporné is leszögezett: nem annyira sikeres, mint inkább szerencsés. Szerencsés, mert csodálatos családja van, és egy nagyszerű csapattal dolgozhat együtt, akikkel újabb és újabb fokokkal jutnak előre a sérült gyermekek nevelése és oktatása terén. Ám azt is tudjuk, a szerencse akárkit nem támogat, csak azt, aki maga is tesz a céljai megvalósításáért.

Az biztosan nem szerencse kérdése, hogy az iskola kiválóan akkreditált „Tehetség Pont” lett, hogy a munkájukat méltányolva a városi önkormányzat (friss hír) átadja az iskolának a Kossuth Lajos utcai volt Hunyadi Kollégium épületét, hogy a Tompa Mihály utcai telephelyet kinőtt intézmény méltó helyen végezhesse fontos munkáját.

Több értékes idézetet is megosztott velünk Mónika a beszélgetés során. Én is kutakodtam hát, mi lenne az, amivel befejezhetném ezt a cikket esténk sikeres vendégéről. Talán ez?

A szerencse súly-mérője/Ritkán áll be egyenlőre,/Nem elég, hogy szemet táts./Kell, hogy süllyedj vagy emelkedj,/Nyerj vagy veszíts, győzz vagy szenvedj,/ Üllő légy vagy kalapács.” (Johann Wolfgang von Goethe)



Kalocsai hírek

A szegregált terület integrációja

" A szegregált terület integrációja A roma társadalom Kalocsa életében A Kalocsai...

Pályázatból parkosított templomkert és új kerítés Ordason

Átvette a református egyház a Visszatérés Háza kulcsaitNagy ünnepre gyűltek össze az ordasiak elmúlt...

Kalocsai szerző sikere az irodalmi pályázaton

Október 14-én, pénteken este Budapesten kihírdették a Világháló Alapítvány ésa Blinken OSA Archívum...

Lélekemelő kórushangverseny a kalocsai főszékesegyházban – Három kiváló egyházi kórus több, mint 100 tagja énekelt

Kalocsa gyönyörű barokk templomában, a Nagyboldogasszony Főszékesegyházban október 15-én,...

Paks II. a hosszú távú ellátásbiztonság záloga

Atomenergia nélkül nincs ellátásbiztonság Európában, Paks II. pedig hazánk hosszú távú...

Az aradi vértanúkra emlékezett Kalocsa – A koszorúzáson Balogi József mondott beszédet

Kalocsa város hagyományai szerint az első felelős magyar kormány szoborcsoportjánál tartották meg a...

Új fasorok, fák díszítik Kalocsát

 „A legjobb időpont a faültetésre 20 éve volt, a második legjobb ma van!” – tartja...

Az integráció fontos szerepe a roma társadalomban

Antidiszkriminációs programok Kalocsa  város életébenA Kalocsai Önkormányzat, a Szociális Központ és...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás