A múlt héten volt egy rövid időszak, amikor teljes szélességében le kellett zárni a forgalom elől a Széchenyiről a Zöldfára vezető út egy szakaszát, ott ugyanis a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. munkatársai dolgoztak. Mint kiderült, éppen nem volt konkrét csőtörés ott, ahol ez egyébként rendszeres jelenség, de egy másik kérdést mégis felvetett.

– Tőlünk az irodából nem úgy tűnik, mintha kevesebb lenne, sőt, a Dusnoktól Soltig terjedő, Kalocsa környéki térségben mondhatom, hogy napi átlagos három-négy esetünk biztosan van – jött azonnal a válasz, majd egy ennél is hervasztóbb adathalmaz. A részlegvezető ugyanis készített egy összesítést a röviden Kiskunvízként emlegetett cégük ellátási területén történt csőtörések számából a 2016-os évre vetítve. Eszerint, míg a kiskunhalasi körzetben kb. 410 esetet tartottak számon, Kiskőrös környékén 106-ot, Kalocsa körzetében pedig – és most tessék kapaszkodni – 664-et.

Szigeti azt is elmondta, hogy „kezd összeállni a fejében”, mi lehet ennek a tragikus számnak az oka. A nyolcvanas évekre az elsők között a kalocsai körzetben lévő kistérségi rendszerként kiépült csőhálózaton, amely kezdetben Dusnoktól Dunapatajig tartott (ma Dunatetétlenig bővült a körzet), 5,5 bar nyomást adtak a benne zubogó víznek a víztornyok méretéből és abból fakadóan, hogy minden háztartásban meglegyen a 3 báros nyomás. A műszaki vezető okfejtése szerint ez jobban megtornásztatta a hálózatot, mint amekkora terhelés a kiskőrösi, akár a kiskunhalasi rendszer csöveit érte, így a „mi vezetékeink” előbb fáradnak.

– Ma már zokszó nélkül tenyérnyi, kéttenyérnyi felület kicsattan az azbesztcement cső oldalából, ahol az meg van gyöngítve a kötésekkel. A csőtöréseinkkor ezek a leggyakoribb tünetek, ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy a hálózat elérte a teljesítőképessége határát – ismételte vészjósló és sajnos nem először hangoztatott mondatát Szigeti Attila, hozzátéve, hogy Kiskőrös térségében a legmagasabb víztorony 35 méter, ahol 3,5, illetve 2,5 bár nyomással dolgoznak. Ott tehát „sokkal több tartalék van még a csövekben”, a magasvérnyomás-betegséghez hasonlítva a kalocsai helyzetet.

– Akinek magas a vérnyomása, annak az érfalai is sajnos előbb használódnak el. Nagyjából ez történik a kalocsai rendszerrel – zárta mondandóját a szakember.