Kalocsai Néplap - Kalocsa és a környék lapja

Most sem jobb a helyzet

Több mint hatszáz csőtörés a tavalyi mérleg

2017.10.18 12:00 | -s-n

A múlt héten volt egy rövid időszak, amikor teljes szélességében le kellett zárni a forgalom elől a Széchenyiről a Zöldfára vezető út egy szakaszát, ott ugyanis a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. munkatársai dolgoztak. Mint kiderült, éppen nem volt konkrét csőtörés ott, ahol ez egyébként rendszeres jelenség, de egy másik kérdést mégis felvetett.

Amikor Szigeti Attilától, az említett szolgáltató cég műszaki igazgatójától érdeklődtünk a munkálatok felől és gyorsan rövidre zárult a történet, mivel már felkeresésünk napjának délutánján visszaadták az utat a forgalomnak, más irányba terelődött a beszélgetés. Felvetettük, hogy „mostanában mintha kevesebb csőtörés lenne Kalocsán”, reménykedve abban, hogy (a hálózat állapotát ismerve, amiről korábban többször is írtunk) valami csoda folytán normalizálódott a helyzet.

– Tőlünk az irodából nem úgy tűnik, mintha kevesebb lenne, sőt, a Dusnoktól Soltig terjedő, Kalocsa környéki térségben mondhatom, hogy napi átlagos három-négy esetünk biztosan van – jött azonnal a válasz, majd egy ennél is hervasztóbb adathalmaz. A részlegvezető ugyanis készített egy összesítést a röviden Kiskunvízként emlegetett cégük ellátási területén történt csőtörések számából a 2016-os évre vetítve. Eszerint, míg a kiskunhalasi körzetben kb. 410 esetet tartottak számon, Kiskőrös környékén 106-ot, Kalocsa körzetében pedig – és most tessék kapaszkodni – 664-et.

csotores2_450

Szigeti azt is elmondta, hogy „kezd összeállni a fejében”, mi lehet ennek a tragikus számnak az oka. A nyolcvanas évekre az elsők között a kalocsai körzetben lévő kistérségi rendszerként kiépült csőhálózaton, amely kezdetben Dusnoktól Dunapatajig tartott (ma Dunatetétlenig bővült a körzet), 5,5 bar nyomást adtak a benne zubogó víznek a víztornyok méretéből és abból fakadóan, hogy minden háztartásban meglegyen a 3 báros nyomás. A műszaki vezető okfejtése szerint ez jobban megtornásztatta a hálózatot, mint amekkora terhelés a kiskőrösi, akár a kiskunhalasi rendszer csöveit érte, így a „mi vezetékeink” előbb fáradnak.

– Ma már zokszó nélkül tenyérnyi, kéttenyérnyi felület kicsattan az azbesztcement cső oldalából, ahol az meg van gyöngítve a kötésekkel. A csőtöréseinkkor ezek a leggyakoribb tünetek, ami egyértelműen arra enged következtetni, hogy a hálózat elérte a teljesítőképessége határát – ismételte vészjósló és sajnos nem először hangoztatott mondatát Szigeti Attila, hozzátéve, hogy Kiskőrös térségében a legmagasabb víztorony 35 méter, ahol 3,5, illetve 2,5 bár nyomással dolgoznak. Ott tehát „sokkal több tartalék van még a csövekben”, a magasvérnyomás-betegséghez hasonlítva a kalocsai helyzetet.

– Akinek magas a vérnyomása, annak az érfalai is sajnos előbb használódnak el. Nagyjából ez történik a kalocsai rendszerrel – zárta mondandóját a szakember.