Új helytörténeti könyv

2016.08.19 10:34    |    Schill Tamás  

A Kalocsai Sárköz falvai az Árpád-korban és a török megszállás alatt

Kalocsa városának jelentős könyvkiadója, a Viski Károly Múzeum és a Kalocsai Múzeumbarátok Köre alternatív könyvhét keretében mutatta be a legújabb, a Kalocsai Sárközt érintő kötetet. Június 25-én a kalocsai múzeumok éjszakája programon belül, családias keretek között Lantos Andrea régész ismertette Romsics Imre A Kalocsai Sárköz települései a XI–XVII. században című könyvét a látogatóknak.

A könyv a Viski Károly Múzeum gondozásában megjelent kötetek szokásos igényességével készült, a több mint két évtizede indult Kalocsai Múzeumi Értekezések című sorozat 17. darabjaként. A szerző, Romsics Imre etnográfus múzeumigazgató, sorozatszerkesztő nem kevesebb, mint másfél éves munkájának eredményét láthatja ebben a nagyközönség.

A kötet előzménye az a nagyszabású munka, ami a Kalocsai Sárköz eddig feltárt és megismert honfoglalás kori régészeti leleteit fogja tartalmazni teljességre törekvő, monografikus feldolgozásban. E kötethez kérték fel Romsics Imrét, hogy a honfoglalás kori és Árpád-kori falvak történetét írja meg.

A munka során a szerző megállapította, hogy az első írásos említések nem adnak megfelelő támpontot ennek a kornak a feldolgozásához, ezért a kutatás időhatárát a török uralom végéig, a XVII. századig ki kellett bővíteni. A kötet elsődleges célja, vagyis a kutatói feladat az volt, hogy az egyes települések helyhez köthetők, helyileg meghatározhatók legyenek.

Kalocsai Néplap

A kötet világosan rámutat arra, hogy az írásos anyagokkal és régészeti módszerekkel a Kalocsai Sárköz területén 131 település mutatható ki, amelyeknek legtöbbjét a honfoglalás kora óta kezdték lakni. (Érdekességként elmondható, hogy a fellelt XI–XVII. századi Kalocsai sárközi települések helyett most csupán 21 lakott hely van ugyanezen a területen.) A különböző módszerekkel megállapított falvakat háromoldalas, jelentős mennyiségű információt tartalmazó táblázatban összegezte a szerző.

A Kalocsai Sárköz településeinek, településhálózatának 9,75 nyomdai ív terjedelmű leírása több figyelemre méltó megállapítást és következtetést tartalmaz. Romsics Imre megállapítja, hogy a régészeti terepmunkákból az látható, hogy a területen több Árpád-kori lelőhely volt, mint amennyi településnevet megőriztek az írásos források. Ez azzal is magyarázható, hogy e korban nem volt ritka például egy teljes falu odébb költözése a termőföld kimerülése után. A településszerkezet is jelenthet magyarázatot például úgy, hogy a falvak lakóházak szétszórt, laza halmazából álltak. A szerző talán egyik legfontosabb megállapítása az, hogy a Kalocsai Sárköz településhálózata már a X–XI. század folyamán kialakult, és néhány kivételtől eltekintve a XVI–XVII. századig fennmaradt és élt. A török megszállás alatt kezdődött meg a pusz-tásodás és a kis falvak eltűnése. A kis falvak lakosai és földjei a környezetben található nagyobb településekbe, az újkori falvakba tagozódtak be, amelyeknek határait ugyanúgy a vízállások és vízfolyások határozták meg, mint az összes föllelt település határát. Jellegzetes a Kalocsai Sárközben, hogy egy-egy volt falu határát nem osztották föl, hanem „egy az egyben” csatolták a nagyobb faluhoz. Szép példa erre Dusnok, amelynek területe 17 középkori kis faluból alakult ki!

A falvak néveredetéről ugyancsak meglepő eredményt közöl a szerző: a fellelt falvak a névvizsgálat szerint 82 százalékban magyar eredetűek! A magyar településnevek mellett török, szláv, német és latin eredetű helynevek is találhatók a területen.

A kötet egyik legizgalmasabb fejezete a Kalocsai Sárköz templomos helyeinek bemutatása. E tájon tömegesen voltak olyan templomok, amelyek nem hagytak maguk után különösebb nyomot, illetve alig lehet megkülönböztetni más építményektől, lakóházaktól. Ilyenek lehettek az úgynevezett paticstemplomok (a paticsfal vesszőfonatra tapasztott sárfal), vertfalú, vályogfalú, fából, deszkából és egyebekből készült templomok. Ezekből a nem maradandó anyagokból készült templomokból még az 1700-as években is bőven volt a kalocsai érsekség területén, és még a század végén is fontos helyeken cseréltek sártemplomot kőépületre. Ezek alapján nem meglepő a fejezet legsarkalatosabb megállapítása, amely szerint minden arra mutat, hogy a Kalocsai Sárközben az Árpád-korban sokkal több templomos hely volt, mint amire a régészeti terepbejárások alapján következtethetni lehet.

A kötetben felsorolt települések sokféle tudományos szempontot ötvöznek: régészet, néprajz, történettudomány, nyelvészet stb. A kötet egyik lábjegyzete utal arra a másfél évtizedes terepbejáró munkára is, amelynek során a Kalocsai Sárköz északi részén több tízezer hektáros területet szisztematikusan derítettek föl és több mint ezer régészeti lelőhelyet azonosítottak a Viski Károly Múzeum munkatársai. Ennek az óriási munkának az eredményein kívül a szerző támaszkodott különböző régészek korábbi terepbejárásaira is a területen. Természetesen a komplett régészeti feltáró munkák, illetve annak már megjelent tudományos munkái is segítségére voltak a szerzőnek. A történettudomány hozadéka egy ilyen átfogó munkához az oklevelekből és egyéb iratokból kinyerhető helynevek sokasága. Néprajzi vizsgálattal lehet fölgyűjteni az egy településen és környékén megmaradt helyneveket, dűlő és egyéb földrajzi neveket, amelyek sok esetben egy eltűnt falu nevét rejtik pl.: Szelid, Szentkirály, Bödd, Bakód stb. Ezeknek a neveknek a megfejtéséhez és magyarázatához pedig a nyelvészet egyik ága, az etimológia adja meg a választ.

A könyv megszületése kapcsán a háttérmunkálatokra is rá kell világítanunk. A Viski Károly Múzeum és vezetője – néprajzkutatóként is – elkötelezett híve a régészeti munkának. (A néprajz és a régészet, noha a kutatott időszakot tekintve évszázados szakadék választja el őket egymástól, mint tudományok, jószerével kéz a kézben járnak.) Jól tanúsítja ezt a múzeum által végzett számtalan régészeti föltárás és még több terepbejárás. Az unalmasnak tetsző, egészen apró részletekbe menő régészeti munka a kívülálló számára érdektelennek hat, azonban a szakemberek számára csak ez mond valamit a régmúltból. A régészeti föltárás kifejezés széles körben ismert. A régészeti terepbejárás fogalma azonban kevésbé elterjedt. Az itt ismertetett kötet egy része az ilyen régészeti terepbejárásra épül, amelynek során ásás nélkül a földfelszínen található régészeti anyagok kerülnek begyűjtésre, dokumentálásra és kiértékelésre.

A háttérmunkálatokhoz kívánkozik az is, hogy a régészeti leletek előbányászása után a restaurátornak is van dolga az anyagokkal, hiszen a földön talált leleteket évszázados föld, vízkő és egyéb lerakódás borítja. Ezt a hihetetlen erőfeszítést és rengeteg munkaórát kívánó feladatot a Viski Károly Múzeum évek óta szisztematikusan végzi a Kalocsai Sárköz területén. A különböző régészeti munkálatok és a szorgos kutatói munka ilyen kötetekben csúcsosodik ki és kerül az érdeklődő olvasók elé.

A meghatározott 131 Kalocsai sárközi település mindegyikét egy-egy oldalon mutatja be a szerző – a hely hiánya miatt természetesen, nem törekedve a teljességre. Ehhez különböző történeti munkák és oklevelek mellett a régészeti föltárások és a terepbejárások szolgálnak forrásul. Külön értéke a könyvnek, hogy számos egyedi, kézzel rajzolt mérnöki térkép is közlésre került, amelyek az egykori településeket jelölik, elhelyezésüket könnyítik. A térképek jó része a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár archívumából való. Az egyes települések mellé illusztrációként tett képek is igen értékesek és beszédesek: a tárgyalt kor és terület különleges régészeti leletei, terepbejárások fotói és a mai helyszínt bemutató képek jelennek meg előttünk.

A kötet szakmai lektora és előszavának szerzője dr. Révész László kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-szakmuzeoló-gusa, a tárgyalt kor elismert szakértője.

A könyvet jó szívvel lehet ajánlani mindazoknak, akik érdeklődnek a Kalocsai Sárköz történelme, a középkori Magyarország történelme iránt. A szakemberek pedig haszonnal forgathatják, mivel borítékolható, hogy a témában, a Kalocsai Sárköz területének régészetét tekintve, alapmunka lesz.

A kötetet hat darab kihajtogatható térkép színesíti, amelyből négyet a könyv szerzője szerkesztett, és amelyek a szövegben foglaltakat nyomatékosan szemléltetik. A tágabb környezet két 18. századi térképe is helyet kapott a kötetben: Mikoviny Sámuel 1740-es és Ruttkay Mihály 1763-as térképe – mindkettő igen jelentős adatokkal szolgál a témában.

A Kalocsai Sárköz települései a XI–XVII. században című könyv hivatalos bemutatóját őszre tervezik a Kalocsai Sárközt bemutató összefoglaló kötettel együtt. Ha e nagy monográfiának a megjelenése késne, akkor önálló könyvbemutatójáról a Viski Károly Múzeum gondoskodik.


Kalocsai hírek

Lezárult Kék Madár gyermekrajzversenye – Ötvenkétezer-négyszázhuszonöt adományperc az alapítványnak

Tizenhat iskolából, több mint ezer gyermektől érkezett pályamű „45 perc segítség” című...

Veterán jármű kiállítás Kalocsán

Egy évszázad gépcsodái az Érsekkertben! Két éven át kellett elhalasztani, most szombaton végre...

Nagy erejű robbanás Kiskőrös belterületén – Két súlyos sérültet mentőhelikopter szállított Pécsre és Budapestre

Nagy erejű robbanás következtében kidőlt egy kiskőrösi ház egyik fala és kigyulladt a tetőszerkezete...

Átadtak a pedagógusok munkáját elismerő Kunszt József díjakat Kalocsán

A főegyházmegyéből öt pedagógus kapott kitüntetést Huszadik alkalommal ítélték oda az oktatás,...

Végső nyughelyére kísérték Dr. Svébis Mihályt, a megyei kórház főigazgatóját

Dr. Svébis Mihályt, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház főigazgatóját a Kecskeméti Református...

Bács-Kiskun megye tűzoltói Kalocsán ünnepelték védőszentjük napját

A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatáság idén Kalocsán, május 3-án tartotta ünnepi...

Búzaszenteléssel Kalocsáról indult az idei Magyarok kenyere program

A Kalocsán a május 1-jén, szombaton rendezett számos esemény közül is kiemelkedik a Kalocsa –...

Szijjártó Péter a fajszi Pata József Kft-nél tett látogatást

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter május 6-án, pénteken a fajszi Pata József Gépipari...

Évelőkkel szépítik a város virágágyásait

Az egynyári virágok mellett a közelmúltban megjelentek és a kiültetésekben egyre nagyobb arányban...

Lezárult az izgalmakban bővelkedő országos Szelidi-tavi horgászverseny

Még a véghajrá előtti éjszaka, sőt, a szerda 12 órai zárás előtti utolsó pillanatok is jelentősen...

Fergeteges Leander Kills zárókoncert a kalocsai majálison

Már a május elsejei ünnep előestéjén is zenei csemege, igényes vendéglátó muzsika várta a...

A Dózsa ballagásán 114 diák búcsúzott a középiskolás évektől

Péntek délután elballagtak a Bajai SZC Dózsa György Technikum és Kollégium végzős diákjai. A...

Viczay Lajos fotó-és festőművész kiállítása a kalocsai Városi Galériában

Sokan eljöttek, hogy láthassák a fotósként is ismert Viczay Lajos festményeiből álló kiállítást,...

Már majdnem kész a Csajda-kerti játszótér

A játékok már a helyükön állnak, de még hiányoznak a biztonságos használathoz szükséges utolsó...

Font Sándor hetedszer vette át országgyűlési képviselői megbízólevelét

A 2022. évi országgyűlési képviselői választáson a Kalocsa székhelyű 03.számú választókerületben...

Szent György-napi szentmise a rendőrökért

Sárkányölő Szent György, a rendvédelmi szervek védőszentje napja alkalmából ünnepélyes szentmisét...

Sokan éltek a személyes találkozás lehetőségével

Naponta tízezer látogatója volt a Műegyetem tavaszi állásbörzéjének, ahol immár hagyományosan...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás