Emlékül…

Volt egyszer egy mesenap...

2015.08.28 11:23    |    Berni néni  

…ezzel a címmel kellett volna már hetekkel ezelőtt beszámolnom egy jó kis programról, ami még június elején történt a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola Kertvárosi Tagiskolájának 2.a osztályosaival, mind a 28-cal. Aztán az élet átrendezte a forgatókönyvet… Ezek a gyerekek szeptembertől másik tanító nénihez kerülnek… de adós vagyok, s most törlesztek…

Pecsétes levél érkezett Szakmár földjének uralkodónőjétől, hogy látogassunk el messze földön híres udvarába. Meghívása kicsit öncélú is volt, hiszen szépséges leányának esküvőjéhez hiányzott néhány aranytallér, amit a bátor, okos, együttműködő másodikosok segítségével óhajtott megszerezni.

Így aztán fehér ló híján buszra pattantunk, s rövid, ám annál hangulatosabb utazás után egy szép júniusi napon meg is érkeztünk Szakmárra. Itt már várt minket Marosvári Gáborné Andi néni és osztálya, a 8 másodikos. Meg jónéhány szülő, akik felejthetetlenné tették számunkra a mesetúrát.

Kalocsai Néplap

Igen, a mesetúrát, amit Andi néni sok-sok fejtörés, ötlet alapján állított össze olyan ügyesen, hogy akárhol megállná a helyét! Hiába, egy tanító leleményességének semmi nem szab határt…

Miután körbejártuk a kis falusi iskolát, tarisznyába kötöttük hamuba sült pogácsánkat, csapatokra oszlottunk, s már nyakunkba is vettük egy-egy felnőtt kísérővel Szakmárt. Állomásról állomásra küzdöttünk az aranytallérokért, hiszen rajtunk aztán nem múlhat egy igazi királyi esküvő!

Találkoztunk varázslóval, aki elindított minket a sárga úton. A könyvtárban macival, akivel közösen írtunk mesét. Az aranylabdáját elveszítő királylánnyal, akit énekekkel, tánccal és versekkel vidítottunk fel. A templom közelében csendben megfejtett keresztrejtvénnyel, ami a következő állomásra irányított. A 100 éve igaz álmát alvó Csipkerózsikával, akit herceg nélkül is sikerült felébresztenünk. Sam-mel, a tűzoltóval, aki megtanította nekünk, hogy a földhöz közel hagyjuk el a lángoló házat. Boszorkánnyal, akinek segítettünk összegyűjteni a varangyos békákat, nehogy minket is átváltoztasson. 77 éve szomorkodó óriással a szalmalabirintusban, akinek találós kérdéseit fejtettünk meg. Királyi íjásszal, aki a fáradságos, ám annál eredményesebb vadászat fortélyait mutatta meg. Öreg halásszal, aki még nem fogta ki az aranyhalat (nekünk se sikerült…).

Aztán Csóti Gáborék halastavánál utunkat állta egy őr, aki utasított minket a királyi fenséghez illő köszönés és hajbókolás gyakorlására. Így a csapatok kellő tisztelettel, a közel 2 órás mesetúrán összegyűjtött rengeteg aranytallérral felvértezve kerülhettek Szakmár földjének uralkodónőjéhez.

Kalocsai Néplap

Nem volt első, második, harmadik helyezett… Ezen a mesetúrán mindenki nyertes volt, hiszen egy-egy csapat közösen (mai, divatos szóhasználattal élve kooperatív technikákat alkalmazva) jutott el a célig! Együtt gondolkodott, ügyeskedett, okoskodott falusi és városi gyerek, kislány és kisfiú, erősebb és gyengébb… Felnőtt kísérőként ámulattal figyeltem, milyen önállóan, egymást segítve, megerősítve dolgoznak egy csapatban a gyerkőcök! Persze, tortát kaptak, hiszen e jól megérdemelt jutalom mindenkinek jólesik.

A pénz a királyi kincstárba került, s már kezdődhetett is a lakoma!

Igen, lakoma, hiszen a kalocsai gyerekek szülei két nagy bográcsban főztek nekünk paprikás krumplit, s került asztalra sokféle sütemény. Délután aztán lehetett csónakázni a halastavakon, lábakat lógatni a vízbe, beszélgetni-szaladgálni-játszani.

Jó volt. Nagyon jó volt…

Példa arra, hogy nem kell messzire menni, nem kell drága dolgokat venni, hogy tartalmasan teljen egy napjuk év vége felé a gyerekeknek. Kellett egy ötlet, sok segítő kéz, s a nap végén közel 35 gyerek, 4 pedagógus s még sok-sok szülő mehetett haza élményekkel telve Szakmárról.

Most már tudom, hogy ez a mesenap volt Veletek az utolsó közös programom!

Így hát emlékül, kedves egykori 2.a!

U.i.: Ez is bekerül a képzeletbeli tarisznyámba, amit Ti teleraktatok kacagással, örömmel, néha bosszankodással, sírással, veszekedéssel, de annál több vidámsággal, öleléssel, összebújással, puszival… rajzzal, könyvjelzővel, matricával, tengeri kagylóval, karácsonyfadísszel, könyvvel… fülbevalóval és lánccal…


Kalocsai hírek

Ideológiai támadás alatt az atomenergia?

Ideológiai támadás alatt az atomenergia? Dr. Toldi Ottó Idén márciusban az Európai Parlament...

Az új blokkok biztonsági hűtővíz rendszerei

Pakson két továbbfejlesztett harmadik generációs blokk épül. Ennél a típusnál több, a biztonság...

Megszületett Kalocsa város 2021. évi „covidos költségvetése”

Fontos bejelentések hangzottak el dr. Filvig Géza polgármester március 3-i sajtótájékoztatóján,...

Kitűnőre értékelt közös polgárőr gyakorlat

A Kalocsai Polgárőr Egyesület a hajósi és a bátyai polgárőrök bevonásával szervezett közös...

Magyarország legnagyobb öntözési közössége alakult meg kalocsai székhellyel

A Kalocsától délre található Bátya, Miske, Dusnok, Fajsz települések már kiépített, 700 hektáros,...

Újra pörög az ingatlanpiac

Vennék a kalocsai és környékbeli lakásokat, de nincs annyi eladó ház. A szakértő szerint ez a...

Családbarát munkahelyek Kalocsán

A Kalocsai Család és KarrierPONT kifutó projektjének egyik célkitűzése volt a családbarát...

Schmidt Rajmund: Megújult a városi sporttelep műfüves pályája

Az elmúlt 10 év alatt fergeteges összecsapások, tét- és bulimeccsek, baráti találkozók talán százai...

Városgazda rendszer Kalocsán, újratöltve

A feladatot az eddig is tevékeny közterület-felügyelők látják el, munkaidőn túl is,...

Sok a gyermekbeteg, de nincs bárányhimlőjárvány Kalocsán

A késő őszi, téli, kora tavaszi időszakban az egyik leggyakoribb, a gyermekközösségekre jellemző...

In memoriam Szallár Károly (1951-2021)

Futótűzként járta be a várost, hogy elhunyt Szallár Károly, Kalocsa idegenforgalmának egyik jeles...

Közlekedésbiztonsági napra készül a rendőrség

Októberben kezdődött és december elejéig tart a Kalocsai Rendőrkapitányság illetékességi területén...

ARCHÍVUM

Kalocsai Néplap Online Kalocsai Néplap KaloPress Nyomda Nagyítás Nyomtatás