A Kalocsai Városi Ügyészség 2007. december 27-én rendelt el nyomozást csalás bűntettének gyanúja miatt egy kalocsai közszereplő ellen, mert az egyik helyi egyesületnél (nem sportegyesületről van szó) végzett ügyészi vizsgálat visszaélésekre utaló adatokat tárt fel. A nyomozást 2008. január 6-án a Kalocsai Rendőrkapitányságtól a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vette át, és az ügyet a náluk folyamatban lévő, két cégnél és egy egyesületnél feltárt, visszaélés-gyanús esetek miatt ismeretlen tettes ellen indult büntetőeljárással egyesítették. Minderről dr. Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megyei főügyész-helyettes bővebben is tájékoztatta a Néplapot, de az érintett, miután megkérdeztük és a nyilatkozatát írásba foglaltuk, azt teljes terjedelmében visszavonta.

A megyei nyomozók év eleji erőfeszítései abban is megmutatkoztak, hogy Kalocsán a hivatalos nyilvántartásba bejegyzett egyesületi elnök érdekeltségi- és jogi felelősségi körébe tartozó két cégnél és egy egyesületnél, két helyszínen házkutatást tartottak. A durvább nyomozati cselekmények sorába tartozó, hatósági tanúk bevonásával, iratlefoglalásokkal járó házkutatás híre a helyi nyilvánosság egy részéhez, így a Kalocsai Néplaphoz is eljutott. Ám annak ellenére, hogy a később összevont büntetőeljárások egyike név szerint az egyesület elnöke, más közmegbízatása folytán közszereplőnek számító személy ellen indult, tehát a teljes nevét kiírhattuk volna, az esetről és annak ismert összefüggéseiről szóló február 22-i, majd 29-i cikkünkben még monogramot sem használtunk. Inkább mindeddig jószándékú türelemmel hallgattunk, és vártuk a fejleményeket.

E több hónapos várakozásunk közepette, úgy hat hete, levelet hozott a posta. A borítékból egy számla fénymásolata és a hozzá tartozó útmutató került elő. Utóbbi állítása szerint az egyesület hivatalosan bejegyzett elnöke ellen a mellékelt, a rendőrségi iratok között okirati bizonyítékként szereplő számla miatt indult büntetőeljárás. Magam is azon a véleményen voltam: egyelőre ne bolygassuk az ügyet, majd az összevont eljárások lezárása, az érintett(ek) meghallgatása után, egy letisztult helyzetben, elsősorban a hivatalos szervek nyilatkozataira alapítva tájékoztassuk a közvéleményt. Időközben egyre több információ jutott el hozzánk, de a számlamásolat és a levél ellenére tovább vártunk és hallgattunk.

Ezek után önmagában semmi meglepő nem volt abban, hogy az elmúlt hét elején egy magát pártoktól függetlennek valló személy telefonon hívta a Néplapot, és az után érdeklődött, hogy megkaptuk-e az inkriminált számla másolatát. Mert ha igen, és továbbra is „agyon-hallgatjuk” az ügyet, másik orgánumokhoz fordul, de azt sem rejti véka alá, hogy a Néplap mintegy két hónapja szándékosan „jegeli” a témát. Őszintén szólva, ezzel a húzással a Néplap lépéskényszerbe került.

Ezt követően döntöttünk úgy, nem várunk tovább, a gyanúba keveredett számlát és a leírt egyéb információkat mintegy sorvezetőként használva tájékozódunk. Első kérdésünket, a rendelkezésünkre álló konkrétumok alapján a Kalocsai Rendőrkapitánysághoz intéztük, ahol Répási Tamásné százados, sajtóreferens elmondta: a december 27-én konkrét személy, egy egyesület elnöke ellen elrendelt nyomozást a Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya kérésére, 2008. január 6-án áttették az egy szinttel magasabb nyomozóhatósághoz.

Azt is megtudtuk, hogy elfogultságra hivatkozva a nyomozást nem a kalocsai, hanem a Kunszent-miklósi Városi Ügyészség felügyeli. Dr. Szatmári Zsuzsanna kunszentmiklósi vezető ügyész dr. Szabó Ferenchez, Bács-Kiskun megye főügyész-helyetteséhez irányított bennünket. A sajtószóvivői feladatokat is ellátó főügyész-helyettes egy nap türelmet kért, hogy a legfrissebb fejleményekről tájékozódjon.

Másnap aztán arról számolt be, hogy a Kalocsai Városi Ügyészség 2007. december 27-én csalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt rendelt el nyomozást Sz. T. ellen. A nyomozást 2008. január 6-án a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vette át, és az ügyet a náluk folyamatban lévő, Sz. T. által is jegyzett két cégnél és egy egyesületnél feltárt, visszaélés-gyanús esetek miatt ismeretlen tettes ellen indított büntetőeljárással vonták össze. A csalás megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárás azonban csak kis része annak a nyomozásnak, amelyet e mellett az Sz T. által is jegyzett gazdasági társaságok visszaélés-gyanús ügyeiben folytatnak. A később összevont ügyek közül a múlt év december 27-én indított nyomozást az ügyészség saját vizsgálata, míg a továbbiakat a januárban érkezett névtelen, de bűncselekmény elkövetésének gyanújára utaló levelek alapján indították. A főügyész-helyettes fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy olyan folyamatban lévő nyomozásról van szó, amelynek egyelőre még nincs gyanúsítottja. Tanúként több érintettet, köztük Sz. T.-t, valamint egy kecskeméti – képzéssel foglalkozó – kft. kalocsai megbízottját is kihallgatták. A főügyészség által meghosszabbított nyomozás határideje ez év október 27-én lejár, ezt követően a Legfőbb Ügyészség jogosult a nyomozás meghosszabbítására. Elvileg van remény arra, – mondta a főügyész-helyettes – hogy a büntetőeljárás nyomozati szakaszát október végéig befejezzék, bár több megkeresés között például az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak címzettre is várnak.

Dr. Szabó Ferenc az eljárás során esetleg már felderített, az okozott kár nagyságára irányuló kérdésemet azzal hárította el, hogy erről az ügy jelenlegi stádiumában még korai beszélni. Annál is inkább, mert az ügyben nem csak csalás, hanem más olyan bűncselekmény elkövetése is szóba kerül, amelyet károkozás nélkül is büntetni rendel a törvény. Kérdésemhez kapcsolódóan annyit azért elmondott, hogy az Sz. T. érdekeltségi körébe tartozó cégeknél és egyesületnél az APEH is vizsgálatot folytatott, illetve folytat, amelynek anyaga szintén a nyomozati iratok része, ugyanis az terhelő és mentő körülményeket egyaránt tartalmazhat.

Mivel közszerepelői mivoltára tekintettel a hivatalos szervektől kapott, személyére és érdekeltségi körére vonatkozó információk alapján Sz. T.-t mint közszereplőt azonosítottuk, mi sem természetesebb, hogy a reagálásra számára is lehetőséget biztosítottunk. Sz. T. azt kérte, hogy a vele folytatott beszélgetésen az egyik kalocsai egyesületnek a poszton őt követő elnöke is vegyen részt. Mint utólag kiderült, a Wellness Hotel Kalocsa szivartermében megtartott találkozón Sz. T.-t mint de jure (jogilag hivatalosan bejegyzett), míg a másik személyt de facto (a gyakorlatban működő, de a hivatalos nyilvántartásban nem szereplő) elnököt köszöntöttem. Amikor a Néplaphoz eljuttatott számla fénymásolatát bemutattam, elsőként a de facto elnök nyilatkozott, majd Sz.T. következett, aki a számla-ügyről részletes, míg a másik eljárásokról szűkszavú tájékoztatást adott. Miután a szóbeli nyilatkozatokat írásba foglaltam, és a de facto elnök a nyilatkozatát szóban már jóvá hagyta, a cikk rá vonatkozó részét a de jure elnökhöz, Sz.T.-hez is eljuttattam. Ám másnap reggel mindketten visszavonták a nyilatkozatukat, egyben azt írták, hogy a rendőrségi vizsgálat lezárásáig nem járulnak hozzá a vizsgálattal érintett cégek és egyesületek, valamint személyes adataik, így nevük megjelenítéséhez sem.

Ezt a de facto elnök esetében kommentár nélkül tudomásul vettem, míg Sz.T.-t arra emlékeztettem, mivel közszereplő, ilyen hozzájárulást tőle nem kellett beszereznem. Természetesen ennek ellenére az ártatlanság vélelme őt is megilleti, így ahogyan kérte, bár közszereplő, név szerint a rendőrségi vizsgálat lezárásáig, az arról kapott hivatalos tájékoztatásig továbbra sem nevezzük meg.

Hát itt tartunk, és talán senki nem csodálkozik, ha az eddig megismert részletek alapján Joseph Heller klasszikus regényének címe jut az eszembe: Valami történt. Csak az a kérdés: mi, és hogy mi lesz az egy év óta tartó nyomozás vége? Bármi is, arról tájékoztatni fogjuk olvasóinkat!