A csalás büntetőjogi tényállása ugyan egyértelművé teszi, mit kell tennie valakinek, hogy emiatt elmarasztalják, de a jogi megfogalmazás néha túlságosan is általános ahhoz, hogy egyes esetekben kapásból ide soroljuk-e a történteket. A Btk. szerint, aki mást anyagi haszonszerzés érdekében tévedésben tart, vagy tévedésbe ejt, s ezzel kárt okoz, az csalást követ el. A költőien szikár megfogalmazás alapján a kalocsai rendőrség nyomozást rendelt el egy fülöpszállási férfi ellen, aki egy 49 éves solti férfivel kötött korábbi egyezsége alapján október 27-én egy prostituáltat szállított a lakására, majd később el is vitte onnan. Ezután a „szállító” több alkalommal is megjelent a férfi lakásán azzal, hogy amikor a prostit elszállította, belefutott a rendőrök karjaiba, s emiatt a nő futtatói „kártérítést” követelnek.

Szinte hihetetlen, de a solti férfi a többszöri felszólításoknak engedelmeskedve önként és dalolva összesen mintegy másfél millió forintot adott át készpénzben, ezért „csak” csalás az ügy minősítése, mert ha erőszakkal követelték volna tőle, az lehetett volna akár önbíráskodás, vagy rablás is.