A Kalocsai Rendőrkapitányság területén, mint az országban másutt, gyakoriak az idősebb korosztály sérelmére elkövetett bűncselekmények. Ők a legjóhiszeműbbek, gyakran egyedül élnek, tájékozatlanabbak, mint a fiatalabb korosztály. Ezért is válhatnak a trükkös csalók céltábláivá, majd áldozataivá. Szinte nem telik el olyan hét, hogy ne történne hasonló bűncselekmény környékünkön.

A Kalocsai Rendőrkapitányság szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek a bűnmegelőzésre, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra, és igyekszenek minél többet tenni azért, hogy az emberek ne váljanak a csalók, besurranók, zsebesek áldozataivá. Vagy ha már megtörtént a baj, hova fordulhatnak, és milyen segítséget kaphatnak, mi is az az áldozatsegítő program.

Ezekben a témákban tartott vetítéssel egybekötött lakossági fórumot a városháza dísztermében Répási Tamásné bűnmegelőzési főelőadó.

Kis számú érdeklődő részvétele mellett zajlott a program, ami egyrészt talán annak tudható be, hogy hidegben és sötétben az emberek sokkal nehezebben mozdulnak ki otthonaikból, főleg az idősebbek, és talán a média is ludas ebben, mert nem propagáltuk eléggé (mea culpa!).

A tájékoztató két kisfilm levetítésével kezdődött, az elsőben néhány tipikus elkövetési módra – temetőben, piacon – hívták fel a figyelmet, a másodikban láthattuk, hogyan tereli el a figyelmét és foszt ki két megnyerő modorú fiatalember egy nyugdíjast, aki jóhiszeműen beengedi a magukat víz-óra leolvasónak-ellenőrnek kiadó trükkös csalókat. Itt a bizalom az idős férfi nyugdíjába került, aki azon kesereg a kisfilm végén, hogy most miből is fog létezni a mindennapokban a következő nyugdíj érkezéséig.

Ezt követően a környékünkön jellemzően előforduló eseteket mutatta be Répásiné Rózsa, azok tanulságaival, és hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük ezeket.

Legfontosabb, hogy a bűnelkövetők legtöbbször közfeladatot ellátó személynek álcázzák magukat, leggyakoribb, hogy gáz- vagy áramszolgáltató munkatársának, vagy önkormányzati dolgozónak adják ki magukat és azon a címen, hogy órát akarnak leolvasni vagy cserélni, esetleg valamiféle segélyt hoztak, csak fel kellene váltani a húszezrest, elterelik a sértett figyelmét, és megkaparintják az értékeiket. Ami még jellemzően előfordul a környéken, a házaló csalók, akik néhány ezer forintos értékű árut több tízezer, netán százezer forintért adnak el hiszékeny, naiv embereknek, és csak a szomszéd vagy később a többi családtag nyitja fel a szemüket, hogy bizony ezt az árut a piacon, netán interneten néhány ezer forintért meg lehetett volna venni. Példákat is említett a közelmúltból, a nénit, aki négy paplant vett több mint százezer forintért, vagy azt a csalót, aki nyugállományú katonatisztnek adta ki magát, és különböző címeken – hazaútra, bajtársi kölcsönként – sok pénz csalt ki számtalan embertől, míg végül lebukott.

A másik jellemző „mese”, hogy rosszul van, egy pohár vizet kér, így jut be a szélhámos a lakásba, aztán hamarosan jobban lesz, és a távozása után veszik csak észre, hogy a múló rosszulléttel együtt a pénz, érték is eltűnt a lakásból.

Répási Tamásné ezután áttért a lehetséges kivédési módokra is. Első és legfontosabb: senki idegent ne engedjenek be a lakásba, házba, sőt már az udvarba se! Ha valamelyik szolgáltató embereiként jelentkeznek, akkor tudni kell, hogy az ilyenek általában formaruhában, arcképes igazolvánnyal, gyakran a szolgáltató cég nevével marticázott autóval érkeznek. Ha bármelyik hiányzik, már felmerül a gyanú, hogy csalóval állunk szemben. Akkor is, ha valaki azzal jelentkezik, hogy segélyt vagy díjvisszatérítést hozott, de nincs aprópénze, vissza kellene adni a tíz- vagy húszezer forintból. És úgy tud az idős ember visszaadni, felváltani nagyobb címletet, ha odamegy a helyhez, ahol a pénzét, értékét tartja, és a tolvajnak ennyi már elég, egy óvatlan pillanatban már meg is kaparintja a sokszor évek alatt összegyűjtött „vagyonkát”. A másik fontos dolog: ne tartsanak sok készpénzt otthon, valamint, hogy az anyagi helyzetükről ne beszéljenek idegeneknek. És minden felsorolt esetet a főelőadó rögtön az életből merített példákkal illusztrált: gondoljunk csak arra a nem túl régi esetre, amikor egy idősebb asszony a kórházban az ágyszomszédjának mesélt az otthonáról, anyagi helyzetéről, és hamarosan kis is rabolták. Abban pedig már semmi meglepő sincs, hogy éppen a kórházi szobatárs fia és barátja volt az elkövető.

Figyeljünk oda egymásra, a szomszédra, próbáljuk megjegyezni az idegen autó rendszámát, de a típusát, színét főleg, mert a rendszámot azt átcserélhetik másik autóéra is.

Ami még nagyon fontos, mit tegyünk, ha már bekövetkezik a baj? Először is értesítsék a rendőrséget a 112-es, vagy a 107-es telefonszámon. A 107-es szám vezetékes telefonról körzeten belül a helyi rendőrkapitányságon csörög.

A lakossági fórum végén Répási Tamásné beszélt az Áldozatsegítő Szolgálat intézményéről, miért hozták létre, hogyan és miben tud segíteni a bajba jutott embereken.

Megtudtuk, hogy elsősorban arra hozták létre, hogy azokon segítsen, akinek tényleg az utolsó forintjait vitték el, és mindennapi létük a következő nyugdíj, segély, jövedelem megérkezéséig bizonytalanná vált. Minden bűntény sértettje jogosult az áldozatsegítő szolgáltatás igénybevételére. Leggyakrabban ahhoz kérnek segítséget, hogy az elveszett iratokat pótolják, melyeket – jó tudni! – az áldozatsegítő szolgálat igazolása ellenében díjmentesen pótolnak a bűncselekmény sértettjeinek. Öt napon belül lehet benyújtani a kérelmet azonnali pénzügyi segítségre. Gyakori még az ingyenes ügyvédi segítség igénybevétele akár peres ügyekben, akár a jogi ügyintézésben. Olyan ügyekben, amikor balesetben vagy bűnügyben testi sérülést szenved valaki, vagy netán ezek következtében meghal, előbbi esetben ő maga, halála esetén hozzátartozója kérhet eszközök vásárlásához, munkából kiesett idő miatti kárpótláshoz, temetéshez anyagi segítséget. Mindezeknek az ügyintézésében és igénylésében is tud a kalocsai rendőrkapitányság, ezen belül is Répásiné segítséget nyújtani. Valamint várja mindazon közösségek, szervezetek jelentkezését, akik saját közösségükben szeretnének részletes tájékoztatót kapni mindezekről, keressék meg Répási Tamásné őrnagy, bűnmegelőzési főelőadót, aki előre egyeztetett időpontban szívesen „házhoz megy”, és személyesen is elmondja mindazon információkat, melyeket most a lakossági fórumon megosztott az érdeklődőkkel.

Jó tudni, hogy nehéz élethelyzetben rendelkezésre áll terheink könnyítésére egy ilyen intézményi háttér, de a hétfői lakossági fórum mondanivalója a figyelemfelkeltés volt, hogy figyeljünk oda magunkra, szeretteinkre, szomszédainkra, és ha nem voltak itt a fórumon, mondjuk el nekik, hogy mit tehetünk meg mi magunk, hogy ne váljunk áldozatokká!