Március 20-án tartott, főképp foglalkoztatókat megszólító, tájékoztató előadásokkal egybekötött fórumot Kalocsán a Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya, vagy ahogy talán Ön is emlékszik rá, a „munkaügyi központ”. A megjelentek az uniós forrásokból elérhető Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programokban meghirdetett pályázatokról hallhattak részletes tájékoztatót, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtandó támogatási lehetőségekről szóltak számukra a meghívott előadók. Az alábbiakban Scherer Zsolt osztályvezető segítségével foglaltuk össze címszavakban, milyen lehetőségeket kínálnak – nem csak – álláskeresőknek, illetve munkaadóknak ezek a pályázatok.

A GINOP 5.1.1 program, avagy ezer út a munkaerőpiacra

A címben jelölt program Scherer elmondása szerint az álláskeresők, különösképp az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának a javítását hivatott elősegíteni, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés folyamatát teszi gördülékenyebbé. Hét meghatározott célcsoportja van: a nyolc általános iskolai végzettségűek, a 25 és 30 év közötti pályakezdők, a 25–65 közötti regisztrált álláskeresők, a Gyesről visszatérést tervező álláskeresők, a legalább 6 hónapja nyilvántartott álláskeresők, az 50 év feletti álláskeresők, valamint a közfoglalkoztatásból a versenyszférába átlépők, akik után támogatást tudnak nyújtani.

Az álláskeresők képzésének költségeit száz százalékban vállalja a kiíró, keresetpótló juttatást nyújt az ügyfél részére, ami a közfoglalkoztatási bér 98 százaléka, valamint igényelhető az utazási költségek térítése is. Magyarán szinte ingyen tudnak szakképzettséget szerezni a program kedvezményezettjei.

Amennyiben egy tanfolyamnyi ember összejön, úgy a hátrányos helyzetű, a hivatalnál regisztrált álláskeresőket munkáltatói ígérvény nélkül is be tudják iskolázni, folytatja az osztályvezető a program leírását. Az egyéni képzési igényeket ellenben csak akkor tudják támogatni, ha annak hátterében munkáltatói ígérvény is van!

A munkáltatók részére e program keretében bérköltség támogatása biztosított. Kiemelte, hogy ezek között is figyelemre méltó az úgynevezett kilencven napos munkakipróbálási támogatás. Ennek lényege, hogy a megjelölt idő alatt a bér- és járulékok száz százalékát megtérítik, a három hónapos intervallum pedig megfelelő arra, hogy a munkaadók meggyőződjenek róla, valóban alkalmas-e a „próbaidős” munkavállaló arra, hogy hosszabb távon is együtt dolgozzanak vele. A kilencvennapos támogatást követően a munkáltató igényelheti, hogy nyolc hónapig a bér- és járulékok 70 százalékát ugyancsak támogatásként megkapja, ez esetben viszont az idő leteltével négy hónapig továbbfoglalkoztatást kell vállalnia.

Ha valaki korábbi közfoglalkoztatottat alkalmaz, akkor a munkáltató helyett nyolc hónapig fizetik a bér- és járulékok száz százalékát, de a négyhónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség itt is fennáll – sorolja a foglalkoztatók lehetőségeit Scherer Zsolt.

Ugyanezen program keretében lehetséges álláskeresők részére vállalkozóvá válási támogatást, valamint lakhatási támogatást tudunk adni. Utóbbit azon ügyfelek igényelhetik, akik legalább egy hónapja szerepelnek a nyilvántartásban, minimum hat hónapra létesítenek legkevesebb heti húszórás munkaviszonyt és az állandó lakóhelyük, illetve a munka helye közötti távolság hatvan kilométer, vagy több. További feltétel, hogy az albérleti díj-támogatáshoz a lakhatásról számlával kell rendelkezni és a támogatás összege nem haladja meg a havi 100 ezer forintos tételt.

GINOP 5.2.1, a „kistestvér”

A kalocsai Foglalkoztatási Osztály vezetője által részletesen leírt program, mondhatni „lilában”, a más kódszámot viselő, „Ifjúsági Garancia Program”. Scherer Zsolt rávilágított, hogy ez ugyanazon támogatási formákra vonatkozik, amelyeket a korábbiakban elmondott, viszont ennek a kiírásnak a célcsoportja kifejezetten a 25 év alatti álláskeresők köre. A kiírás koncepciója, hogy az iskolából kikerülő fiatalok minél kevesebb időt töltsenek munkanélküliségi státusban.

Hazai kasszából, ha baj van

Míg az előbbi GINOP-programokat uniós forrásból valósítják meg, a hazai büdzsé is biztosít keretet hasonló célokra. Itthoni kiírások közül a munkahely-megőrző támogatást emelte ki Scherer. Mint mondja, ezt azért hívták életre, hogy az esetleges likviditási gondokkal küszködő munkaadókat segítse átlendíteni az átmeneti nehézségeken, támogatás biztosításával elejét véve jelentősebb elbocsátás-hullámok kialakulásának. Az adott helyzettől függően a munkavállalók után 25-90 százalékig terjedő intenzitású bér- és járuléktámogatás biztosítható, ha a csatolt mérlegek és kimutatások alátámasztják ennek szükségét.

„Nem biztos, hogy dicsőséges” nagy számok a járásban

Összegzésképp a kalocsai Foglalkoztatási Osztály vezetője nyomatékosította, hogy az idei évben minden eddig leírt program működik, és várhatóan folyamatosan elérhető is lesz. Az igények alapján látszik, hogy valamennyire igen nagy szükség van. Hozzátette, hogy már helyben, azaz a kalocsai járásban is tapasztalható, hogy fokozatosan begyűrűzik az országosan jellemző munkaerőhiány. Ebből fakadóan a közfoglalkoztatottak versenyszférába történő kiközvetítése kiemelt prioritást fog élvezni az egység részéről, akinek lesz ezzel munkája bőven. Kérdésünkre ugyanis Scherer Zsolt megerősítette, hogy a közfoglalkoztatotti létszámot tekintetve Bács-Kiskunban a kalocsai járás megint első helyen szerepel (beelőzve például a megyeszékhely Kecskemétet is), ami „nem biztos, hogy túl nagy dicsőség”, tette hozzá halkan, majd ugyancsak újságírói kérdésre jelentette, hogy a legfrissebb statisztikák szerint az álláskeresők számát tekintve sem állunk túl jól. Jelenleg 2096 fő szerepel a járási regiszterben, ami kilenc százalékos munkanélküliségi rátát eredményez. Ez három százalékkal magasabb a megyei átlagnál, de (némileg szépíti a képet, hogy) az előző év azonos időszakához képest két százalékkal alacsonyabb.