A Belügyminisztérium igyekszik javítani a börtönviszonyokon, ezért több szempontból is fejleszti saját intézményeit: egyrészt szeretné, ha megszűnne az általános túlterheltség, másfelől fontosnak tartja azt is, hogy a büntetésvégrehajtás egy az egyben önellátó legyen. Az országos átlaghoz hasonlóan kb. harmadával többen lakják az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti létesítményét is, mint amennyi elhelyezésére eredetileg hivatott volt. Ezen segített valamelyest az a 730 millió forintos beruházás, amiből új körletet és kerítésrendszert építettek, valamint felújították az energiaellátást.

Múlt hét szerdán adta át az állampusztai börtön új, „E” körletépületét Csóti András bv. altábornagy, akinek országos parancsnokként ez volt az utolsó teendője. A törvényben rögzített felső korhatár elérésével és november 1-jei hatállyal adta át a posztot addigi általános helyettesének, Tóth Tamásnak. A magasrangú tiszt, aki ezek után a Belügyminisztériumban dolgozik majd, azt mondta az ünnepségen, ő „inkább a tésztaüzemet szerette volna átadni”. A kollégáira kikacsintó megjegyzés együttérző derültséget váltott ki a meghívottak között: az említett gyár csak valamikor jövőre készül el, így Csóti parancsnokként már nem lehet ott azon az eseményen. Megjegyzése nyilván arra utalt, hogy maradna még, ha lenne rá lehetősége, tehát nem könnyű szívvel válik meg ettől a munkától és a kollégáitól.

Az altábornagy megjelenése az állampusztai épületavatáson nem csak azért fontos, mert pár nappal később leköszönt, hanem azért is, mert ő volt az, aki az elmúlt évtizedek talán legnagyobb fejlesztési programját elkezdte. Parancsnoksága alatt indult el az a folyamat, ami 2018-ra kilenc újonnan épített börtönt (ma összesen 29 van, 18.200 lakóval) és nagyjából hatezerrel több férőhelyet eredményez, hogy végre Magyarország is megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, amelyek minden elítélt számára legalább négy négyzetméternyi lakóterületet írnak elő. A munka végeztével egyébként jelentősen több bv-s dolgozó is lesz: a mostani kilencezres állományt legkevesebb 11.500 főre emelik. A megkezdett út egyik fontos mérföldköve az új állampusztai épület, amelynek átadására egy fát is ültettek, emlékül.

– Idén márciusban kezdődött az építkezés, amellyel párhuzamosan felújítási munkálatok is folytak: egy új szennyvíztisztító telep kialakítása, a börtön épületeit körülvevő kerítés lebontása és új kerítésrendszer kiépítése, valamint a biztonsági ügyelet megújítása is megvalósulhatott. A legfőbb beruházás természetesen a körlet megépítése volt – foglalta össze kérésünkre dr. Füzesi Viktor bv. ezredes. Az állampusztai börtön parancsnoka üdvözölte, hogy a mintegy 1200 négyzetméteres „E” épületben 36 zárkát sikerült elhelyezni, ezzel pedig 108 férőhelyes bővítést értek el, jelentősen csökkentve az amúgy 130 százalékosan telített objektumot. – Azokat a fogvatartottakat, akik jelenleg is itt vannak elhelyezve az intézetünkben, átcsoportosítjuk az új zárkákba, tehát azokon a helyeken, ahol eddig többen voltak, szintén kisebb létszámú elhelyezésre nyílik lehetőség – magyarázta.

A parancsnok hangsúlyozta, hogy ezzel a beruházással is annak az elvárásnak kell megfelelniük, hogy fokozatosan száz százalékosra, vagy még alacsonyabbra csökkenjen a kihasználtság, bármilyen furcsán is hangzik ez. A fegyházakban és börtönökben szinte mindenhol jóval többen vannak a fogvatartottak, mint amennyi normális lenne, vagy amennyire a létesítmények alkalmasak. A tiszt fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem azért van a nagy bővítési hullám, mert a büntetésvégrehajtás több elítéltre számít a jövőben, hanem azért, mert fel akarják számolni a már-már áldatlan állapotokat. A magyar börtönök korábban kiváltották nemzetközi jogvédő szervezetek nemtetszését is, viszont az olyan körletek kapcsán, mint az új állampusztai, aligha lehet kifogásuk.

– A fogvatartottak elhelyezése olyan érzékeny tevékenység, amelyre az emberi jogokat vizsgáló szervezetek mindig is nagyon odafigyeltek, azért, hogy biztosítsák az alapvető jogokat a fogvatartottaknak – mondta dr. Füzesi, megjegyezve, hogy valóban nagyon sok jog illeti meg őket, még akkor is, ha börtönviselt emberekről van szó, és ezeket tökéletesen biztosítani kell számukra. – Ennek egyik alapköve az, hogy az alapellátás mellett magának az elhelyezésnek is megfelelőnek kell lennie. Biztos vagyok benne, hogy a későbbiek során [a jogvédő szervezetek] meglátogatják majd az intézetünket és akkor meg is tudják majd tekinteni az új körülményeket – szögezte le, egyértelművé téve: a létesítmény felépítésekor a biztonsági előírások mellett figyelembe vettek minden emberi jogot, aminek garantálását elvárják tőlük, és ennek szellemében végezték el a beruházást. Módosítani, javítani tehát biztosan nem kell majd semmit, hiszen a körletrész minden feltételnek megfelel.

Az új épületben mind a három biztonsági besorolásba tartozó (alacsony, közepes, magas szintű őrzést igénylő) fogva-tartottat el lehet helyezni (annak függvényében, hogy milyen a magatartásuk, mint várhatnak tőlük az őrzőik), mert nagyon komoly biztonságtechnikával szerelték fel. Ezzel a létesítménnyel 920 fő befogadására vált alkalmassá a solti objektum, amely körül két kilométer hosszan cserélték le a kerítést.

Ezzel nem fejeződött be a munka: jövő tavasszal újabb körlet építését kezdik meg, hogy további 120 fővel növeljék a kapacitást. Az Állampusztai Országos Bv. Intézet egyébként jócskán kiveszi a részét az intézetek önellátására törekvő kezdeményezésekből is: nemrég egy baromfifeldolgozót hoztak létre a Harta melletti objektumuknál, és kb. egy éven belül a fent említett száraztésztagyártó üzemük is kész lesz. A mezőgazdasági jellegből adódóan az állampusztai rabok így szállnak be az országos önellátásba, amelynek köszönhetően egyébként az „E” körletbe is kerültek bútorok és berendezési tárgyak. Ezek jó részét más intézetekben gyártották az ott lévő fogvatartottak.