A földrajzi távolság ellenére az ország valamennyi nagyobb médiuma részt vett a Paksi Atomerőmű Zrt. elmúlt évet értékelő, az idei esztendő célkitűzéseit ismertető sajtótájékoztatóján, amelyet Hamvas István vezérigazgató a létesítmény Karbantartó és Gyakorló Központjában tartott.

A sajtótájékoztatót megnyitó dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató a kamerák szokásosnál is nagyobb erdejére utalva arra kérte az újságírókat, hogy a Paks II. Atomerőművel, a kapacitásbővítéssel kapcsolatos kérdéseiket ne ezen a fórumon tegyék fel, mert ez kizárólag a működő atomerőműről szól.

Hamvas István prezentációval egybekötött előadása elején kitért arra, hogy a sajtótájékoztatót kifejezetten azzal a szándékkal szervezték az atomerőmű területére, hogy az érdeklődők az azt megelőző üzemlátogatáson közvetlen tapasztalatokat szerezzenek, „életszagú” élményekkel gazdagabban tudják értékelni a hallottakat. A vezérigazgató elmondta: büszkék az elmúlt év eredményeire, arra, hogy a biztonság legmagasabb szintje mellett úgy termeltek az elmúlt évben villamos energiát, hogy közben öt rekordot értek el tavaly. Az atomerőmű 2013-ban az ötödik legjobb eredményét érte el működésének megkezdése óta. Ez az esztendő arra is alkalmat adott, hogy a 2014–2016-os időszakra meghatározzák a követendő stratégiai célokat. Az előadó szerint az atomerőmű teljesítménynövelésére tett lépések költsége fél év alatt megtérült. Mindez azt bizonyítja, hogy az ország legnagyobb energiavállalatának innovációs képessége, ötletgazdagsága hatékonyságnövelést hoz. A vezérigazgató előadásában többször is hangsúlyozta, hogy a Pakson előállított villamos energia a legolcsóbb, 1 kWh energiát tavaly 12,71 forint áron állítottak elő. A szén, gáz felhasználásával működő erőművek által előállított energia ettől sokkal drágább, és a környezetet is sokkal jobban terheli.

Idén a lakosság jelentős, 76 százalékos támogatottsága mellett üzemelő atomerőmű 2. blokkjának üzemidő-hosszabbításához szükséges engedélyek megszerzése a legfőbb feladat, emellett újabb biztonság- és hatékonyságnövelő fejlesztések valósulnak meg. A Paksi Atomerőműben a hálózatra kapcsolása óta termelt villamos energia mennyisége várhatóan lapunk megjelenésével egy időben éri el a 400 TWh értéket, amely a teljes magyar lakosság mintegy 35 évnyi villamosenergia-felhasználásával egyenértékű.

Az erőmű csúcsvezetője rámutatott: az atomerőmű továbbra is a legolcsóbb áron, magas fokú biztonság mellett és üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül járul hozzá az ország villamosenergia-ellátásához. A tavalyi évben 15.370 GWh termelési eredményt értek el, ezzel a hazai villamos-energia-termelés 50,7 százalékát, míg a felhasználás 36,4 százalékát biztosították Paksról. Ugyanennyi villamos energiát 50 millió tonna kőszén, vagy 40 milliárd köbméter földgáz elégetésével állíthatnánk csak elő. Az atomerőmű hazánk ellátásbiztonságának szempontjából kiemelkedő szereppel bír. A 2. blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos engedélyeztetési eljárások mellett folytatták a 3. és 4. blokk felkészítését is a további húsz évre szóló működtetéshez.

A Paksi Atomerőmű társadalmi elfogadottsága nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas. A magyar lakosság több mint háromnegyede támogatja, hogy hazánk atomenergia segítségével gondoskodik a villamos-energia-ellátásról. A Paksi Atomerőmű környezetében élők körében még inkább kiugró a bizalom magas aránya az atomerőmű működése iránt: az itt élők 95 százaléka támogatja annak működését. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a felmérések szerint egyre többen ismerik a tényt, miszerint az atomenergia használata nem jár környezetszennyező kibocsátással, valamint hogy az állampolgárok bizalma tovább erősödött a létesítmény biztonságosságával kapcsolatban. Magyarországon a Paksi Atomerőmű jelenti az ellátásbiztonság alappillérét a villamosenergia területén, az eredmények pedig azt mutatják, hogy a magyar lakosság tudja és megbecsüli ezt.

Az atomerőmű kiváló nemzetközi kapcsolatainak és a magyar nukleáris szakemberek felkészültségének köszönhetően egyre több ország és nemzetközi szervezet érdeklődik a paksi oktatási módszerek iránt, köztük Vietnam mellett – amellyel a tavalyi év során zárult le egy 160 fős képzési program – már Szaúd-Arábia és Indonézia. A nukleáris oktatás fejlesztése az elmúlt évek magyar sikertörténete, Magyarország számára széles körben elismert előnyt jelent az elérhető tudás- és tapasztalati anyag, illetve a rendkívül magas színvonalú intézményi háttér is, amelynek az akadémiai és az egyetemi képzési helyek mellett a Paksi Atomerőmű a legfontosabb bázisa.

Az elmúlt években számos biztonságnövelő fejlesztés zajlott az atomerőműben, és ennek is köszönhető, hogy a közelmúltban, mind az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetségének (WANO) partneri vizsgálata, mind pedig az Európa-szerte végrehajtott Célzott Biztonsági Felülvizsgálat során is kiemelkedően vizsgázott a Paksi Atomerőmű. A szakemberek mind a technológia, mind pedig a munkafolyamatok és eljárások tekintetében folyamatosan kiaknázzák a további fejlesztési lehetőségeket. Ennek egyik fontos eszköze a Pakson 2007-ben bevezetett SOL-módszer (Biztonság a szervezeti tanulás által), amellyel egy felmerülő probléma esetén addig elemezik az ahhoz vezető folyamatot, míg fel nem térképezik a hiányosságokat, annak érdekében, hogy a jövőben a hibák lehetőségét a minimálisra csökkentsék. 2013 decemberében a WANO ezt a biztonságnövelő elemzési módszert ajánlotta a világ mintegy 220 nukleáris létesítményének figyelmébe, mint legjobb gyakorlatot.

A Paksi Atomerőmű minden fejlesztést saját forrásból finanszíroz, ennek megfelelően sem a biztonságnövelő beruházásokra, sem az üzemidő-hosszabbításhoz nincs szükség állami támogatásra, központi költségvetési forrásokra. A működő blokkok biztonságos továbbüzemeltetése rendkívül költséghatékony beruházás, ennyi pénzből egyetlen más megoldással sem lehetne 2000 MW termelő kapacitást létesíteni, és húsz évre szavatolni a megfizethető és szén-dioxid-kibocsátás mentes villamosenergia-termelést. A paksi blokkok évente 2 millió ember oxigénszükségletét, vagyis a magyar erdők éves oxigéntermelését takarítják meg.

A Társaság a nyitottság és az ismeretterjesztés jegyében 1995 óta üzemelteti az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontját, amely idén nyáron köszöntheti majd félmilliomodik vendégét, míg a kétéves Atomenergetikai Múzeumba már több tízezren látogattak el. Az atomerőmű interaktív tájékoztató kamionja négy éve járja az országot, azóta 400 településen és számos nyári fesztiválon több mint 180.000 látogató ismerkedett meg a létesítmény működésével.

A társadalommal folytatott párbeszéd során kiemelt fontosságú a civil szervezetekkel történő kapcsolattartás és együttműködés. Ezt példázza az atomerőmű által életre hívott Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány, amely 2013-ban 56 önkormányzati pályázat pozitív elbírálása után, összesen 526 millió forint támogatást nyújtott. Ennek révén az alapítvány az életminőség javításához, energiaracionalizálási projektek megvalósításához, továbbá néhány európai uniós hátterű pályázat önerejének biztosításához járult hozzá. Az alapítvány által nyújtott támogatás 1,1 milliárd forintnyi további fejlesztést generált a térségben.

A Paksi Atomerőmű hosszú évek óta szorosan együttműködik a Társadalmi Ellenőrző, Információs és Településfejlesztési Társulással (TEIT). Ennek keretében az atomerőmű rendszeresen tájékoztatja a társulást az aktuális működéséről és jövőbeli terveiről. A TEIT Ellenőrző Bizottságának tagjai rendszeresen megtekintik az éppen aktuálisan zajló munkálatokat. Hasonlóan fontos az atomerőmű kapcsolata a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulással, a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulással és az Izotóp Tájékoztató Társulással is.

Ugyancsak a civil szervezetekkel való párbeszéd céljából indult el 2013-ban a „Vendégül látjuk Magyarországot” elnevezésű program, amelynek során nagycsaládos, nyugdíjas és női civil szervezetek keresik fel az atomerőművet: a program keretében tavaly közel 1000 fő ismerte meg az atomerőmű tevékenységét és Paks városát. Ez a program – immáron kiterjesztett formában – az idei évben is folytatódik majd.