Paksot követően, második alkalommal Kalocsán, november 19-én a Tomori Pál Főiskolán tartott beszállítói fórumot az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. A rendezvényen azok a kis-, közepes és nagyvállalkozások vettek részt, amelyek potenciális résztvevői lehetnek a zöldmezős beruházásként megépülő új, Paks II. Atomerőmű megépítésének. Az eseményen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Gazdaságfejlesztő Zrt. vezetői is tájékoztatást adtak a vállalkozásoknak arról, miként vállalhatnak szerepet az évszázad magyar beruházásában. Az új blokkok építése során 30 százalékos hazai beszállítói aránnyal számolnak.

A környék polgármestereivel együtt közel 100 vállalkozót Török Ferenc polgármester, a TEIT elnöke köszöntötte, aki egyebek mellett arról beszélt: a tervezett Paks II. Atomerőmű nemzetgazdasági hatása akkora, hogy Kalocsánál meg kellene épülnie egy Duna-hídnak. A folyam bal partján lévő települések így alkothatnának tengelyt Paks várossal, amely a jövő vállalkozásának, a Paks II. Atomerőműnek is helyet ad. A Kalocsa térségében lévő cégeknek nagyon sok komoly feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy az atomerőmű beszállítóivá válhassanak. Ám nekik a csak Dusnoknál és Dunaföldvárnál meglévő Duna-híd miatt 70 kilométerrel több úttal kell számolniuk. Következésképp a kalocsai Duna-híd építését térségi összefogással a korábbinál is jobban kell szorgalmazni.

Elsőként Nagy Sándor, az MVM Paks II. Atomerőmű-fejlesztő Zrt. vezérigazgatója tartotta meg prezentációját. A szakember előadása első felében a tervezett új blokkok státusát és azt a folyamatot ismertette, amely az elképzelés megfogantatásától a szükséges előkészületi munkálatokon, törvényalkotáson át a jelenlegi beszállítói fórumig tart. A vezérigazgató rámutatott: a Paks II. beruházás nem a már működő atomerőmű élethosszának meghosszabbítására irányul, hanem egy teljesen új atomerőmű építését jelenti. Az egyelőre nem ismert, hogy összességében milyen műszaki és biztonsági követelményeket kell teljesíteni, ugyanis még nincs eldöntve, a világban működő atomerőmű-típusok közül melyikre esik a választás. Ebből adódóan jelenleg nem tudni, mibe kerül a Paks II. Atomerőmű megépítése. Annyi azonban bizonyos, hogy Magyarország valamennyi rátermett vállalkozása részt tud venni ennek a nagyméretű projektnek a megvalósításában. Az előadásból kiderült, hogy a Pakson jelenleg működő atomerőműben 2037-ben áll le az utolsó blokk, tehát már most gondolkodni kell az ország jövőbeni biztonságos energiaellátásáról.

Amennyiben a tervek szerinti hat blokk már működik, az ország energiaszükségletének 70 százalékát atomenergia biztosítja. Ez az arány ma 45 százalék körül mozog. A blokkonként 1000-1600 MW teljesítményű új atomerőmű építésének engedélyezési eljárása 5-6 évet vesz igénybe. Az atomerőmű építése iránt érdeklődőkkel a konzultációs időszak lezárult. Harminc cég közül csupán 8 cég nem jelzett vissza, hogy ajánlatot kíván tenni a megvalósításra. Természetesen pozitív visszajelzés érkezett az orosz atomerőmű-építő cégtől, amely jelenleg 30 országban épít atomerőművet, de a kínaiak is bejelentkeztek. A vezérigazgató szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják: megfelelő előkészítés után 60 hónap alatt lehet felépíteni egy blokkot. Ám ehhez több millió köbméter földet kell kitermelni az alapozáshoz. Az alaplemez 6,5 méter mély, de egyes helyeken, például a reaktornál még ettől is masszívabbra tervezik. Az utóbbi 30 évben jelentős technológiai változások álltak be, melynek következtében csak olyan atomerőmű-tervezőket alkalmaznak, akik a helyszínen irányítják a munkafolyamatokat. Ma már általános gyakorlat, hogy az atomerőműhöz szükséges berendezéseket gyártó üzemek az építés helyszínére települnek. Az építők napra lebontott terveket kapnak. A 3D-s terveknek, helyszíni kameráknak köszönhetően az építkezés irányítása akár egy több tízezer kilométerre lévő központból történhet. A technológia fejlődése arra is lehetőséget ad, hogy párhuzamos, modulos építés valósuljon meg, tehát felgyorsul a folyamat. A méretekre jellemző, hogy egy reaktor súlya 500 tonna. A vezérigazgató nem rejtette véka alá: a szerződő cégeknek jelentős fejlesztésekre lesz szükségük, de a humánerőforrás külföldi képzése és tanulmányútjainak finanszírozása is a sikeres szerződés velejárója. Ide nem elég a műszaki szemlélet, a megvalósításban részt vevő cégeknek atomerőműves szemléletre és gondolkodásra is szükségük van.

A szakember az atomerőmű építésének hatalmas társadalmi és gazdasági hatását is felvázolta. Mint mondta, nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen térségekben a szakképzett munkaerő aránya 30-ról 80 százalékra emelkedik, az adóbevételek megsokszorozódnak, óriási lesz az éves adótöbblet. Az ilyen térségben a munkabér általában megkétszereződik, a munkanélküliség csökken. Az atomerőmű építésénél 30 százalékos magyar beszállítói kört vár a kormányzat, de ez például Csehországban eléri a 80 százalékot. A vezérigazgató figyelmeztetett arra is, hogy egy beszállítóvá vált vállalkozás könnyen csődbe mehet. Ha nem teljesíti a vállalt minőségi normákat, kártérítést kell fizetnie. Erre Japánban volt példa, ahol a betonozásnál csupán egy minőségi paraméter nem felelt meg a szabványnak. Ezért visszabontást rendeltek el a szerződött vállalkozás számlájára. A szakember arra is rámutatott: a beszállításra aspiráló cégek munkatársaiknak kitűnő idegen – jellemzően angol – nyelvismeretre lesz szükségük, mert a tervdokumentáció nyelve angol. A végrehajtásban részt vevők közül még a kétkezi munkásoktól is elvárják, hogy valamilyen szinten beszéljenek angolul.

Gaál József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke előadásában a rendelkezésre álló magyar munkaerőről szólva elmondta: az atomerőmű létesítésének 10 évében bizonyosan kedvező munkaerő-piaci helyzetre lehet számítani a térségben és az országban. A minőségi munkavégzést alapvetően behatárolja: úgy kell teljesíteni, hogy az első 60 évben fődarab-cserével az atomerőműben nem számolnak. Az alelnök becslése szerint a megaberuházás 600-700 milliárd forint bevételt jelent majd a magyar beszállítóknak, ami 10 évre elosztva 60-70 milliárd forint évente. Az építés ideje alatt jelentősen nő majd az üzleti turizmus és a vendéglátás forgalma. A paksi beruházás nagy lökést ad majd a régió gazdaságának.

Az előre meghirdetett programban nem szerepelt, de nagyon hasznosnak bizonyult a paksi székhelyű Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft. vezetőjének beszámolója. A cégvezető arról beszélt, hogy a száz százalékban magántulajdonban lévő cég régi szerződéses partnere az atomerőműnek. Ám ehhez minőségbiztosítási rendszereket kellett bevezetni, nemzetközi tapasztalatokat kellett szerezni, és nyelvtanfolyamokat is indítottak a munkatársak számára. Így érték el, hogy az MVM Paksi Atomerőmű ZRt-nek 2010-ben cégük lett a kiemelt beszállítója.