A kalocsai dr. Bagó Zoltán európai parlamenti képviselő november 22-én Budapesten, az Országgyűlés Irodaházában, a Szabad Európa Vitanapok keretében „Oktatás, kultúra, ifjúság, sport az Európai Parlamentben” címmel tartott előadást. A fórumon hazánk oktatásában, kultúrájának és tömegsportjának alakításában, az ifjúság nevelésében kulcsszerepet játszó minisztériumok államtitkárai, munkatársai, a művészeti intézmények vezetői, számos művész, sportoló és edző vett részt. A sikeres vitanap az EU különböző programjaihoz való csatlakozás lehetőségeinek bemutatásával, majd konzultációval zárult.

A rendezvényt megnyitó dr. Bagó Zoltán nemcsak a teremben lévő kalocsaiak számára volt szimpatikus, amikor számos alkalommal városa világhírű népművészetét és kultúrkincsét hozta fel példaként. Az előadást követő hozzászólások is azt igazolták vissza: a hallgatóság nagyra értékeli, ha valaki a saját gyökerein keresztül mutatja be Brüsszelben, mi az, amire egy közösség, egy ország büszke lehet Európában.

Dr. Bagó Zoltán szemléletes, jól összefogott prezentációja első felében az EU megalakulásának történetét, az Európai Parlament működését azon alapelvek kibontásán keresztül mutatta be, amelyeket még az alapító atyák a béke, a stabilitás, a fenntarthatóság, a szabadság és szolidaritás gondolatok mentén fektettek le. Ezek az alapelvek az 500 milliós népességű, politikai-gazdasági közösséget alkotó, immár 28 tagállam számára azóta is meghatározóak. Gondoljunk csak a pénzügyi-gazdasági válság idején mentőcsomagokban megnyilvánuló szolidaritásra. A képviselő szerint Európa messze van még a föderációtól, de jó úton halad. A jelenlegi állapotokról szólva elmondta: Szerbia EU-csatlakozását hazánk támogatja, az ott végbement politikai konszolidáció az ország megítélésében változást hozott. Törökország csatlakozási szándéka közismert, de ahogy egy országban, az EU-n belül is a politikai erőviszonyok döntik majd el, mi lesz a kérelem sorsa. A tényeket mérlegelve komoly súllyal esik latba, hogy az EU-n belül az egyes tagországok lakosságszámához igazítják a képviselői helyek számát. A legtöbb képviselőt, 98-at Németország adja. Ezzel szemben egy esetleges csatlakozás esetén a törökök 108 képviselőt delegálhatnának. Az Európai Unió brüsszeli-strassburgi kétlakisága évi 200 millió eurójába kerül a tagálla-mok adófizető polgárainak, ezért ezt a Parlament tovább már nem támogatja. Ám a változáshoz Franciaország hozzájárulása szükséges.

Dr. Bagó Zoltán a magyar parlamenti képviselőkről szólva elmondta: hazánk 22 plusz 5 magyar képviselővel számolhat, mert a határon túli öt magyar képviselőt is ide sorolják. Horvátország csatlakozása következtében a magyar képviselői csoport száma a 2014 májusában lévő választásokat követően 22-ről 21-re csökken. Mint elhangzott: oktatás- és kultúrpolitikájukat a tagállamok maguk alakítják ki, de az EU segítséget nyújt ahhoz, hogy közös célokat határozzanak meg, megosszák egymással a bevált módszereket. Az EU jövőbeni gazdasági sikere függ attól, hogy elég jól képzett-e a lakosság, és fel tudjuk-e venni a versenyt a globalizált, tudásalapú gazdaság többi szereplőjével. Az EU ezenkívül programok finanszírozásával segíti a fiatalokat, hogy tanulmányokat, szakmai gyakorlatot vagy önkéntes munkát végezhessenek külföldön, továbbá a nyelvtanulás és az elektronikus távoktatás ügyét is előmozdítja.

Előadása második felében az Erasmus+ és a Kreatív Európa programról beszélt. Az EU a 2007 és 2013 közötti időszakra közel 13 milliárd eurót különített el az egész életen át tartó tanulás és az egész világra kiterjedő csereprogramok számára. A főbb programok közül a Leonardo da Vinci a szakképzést támogatja, főleg fiatal gyakornokok külföldi vállalatokhoz való kiküldetésének támogatásával, valamint képzési intézmények és vállalatok közötti együttműködési projektek ösztönzésével. 1987 óta 2,5 millió diák és egyetemi dolgozó vett részt az Erasmus-programban. Az EU a XVI. századi tudósról, Erasmusról nevezte el a külföldi tanulmányokat támogató programját.

Erasmus Mundus: lehetővé teszi a világ bármely országának hallgatói és oktatói számára, hogy európai egyetemeken mesterfokozatot, illetve tudományos fokozatot szerezzenek. Comenius: iskolák, illetve tanáraik közötti együttműködési kezdeményezéseket, középiskolai diákcseréket és internetes iskolai partnerségeket támogat. A Marie Curie-cselekvések program lehetőséget teremt a doktori képzésben részt vevő és tudományos fokozattal rendelkező kutatóknak arra, hogy külföldön tanulmányokat folytassanak, illetve nemzetközi kutatási projektekben vegyenek részt.

A képviselő rámutatott: elsődleges fontosságú, hogy a szakmai képesítéseket EU-szerte elismerjék. A felsorolt programok nagy része nem uniós – különösen az Unióval határos vagy az Unióhoz csatlakozni kívánó – országok hallgatói, oktatói és oktatási intézményei előtt is nyitva áll. Az EU ezenkívül a világ mintegy 80 országával együttműködve csereprogramokat támogat, illetve képzéseket kínál az európai integrációs folyamathoz.