Magyarországon a felhasznált ivóvíz 30 százaléka nem felel meg az Európai Unió által elvártnak. Ez annyit jelent, hogy a közös szabályozásban egységesen elfogadott határértékeket meghaladó mértékben tartalmaz különböző káros anyagokat, amelyek így majdnem 2,3 millió honfitársunk szervezetében szívódnak fel (az arzén ráadásul öl is: tartós bevitelével összefüggésben évente 300-an halnak meg). A kalocsai régió települései is érintettek, bár itt nem a máshol legjellemzőbb bór, fluorid, nitrit, arzén fordul elő leggyakrabban, hanem az ammónia.

– Az Ivóvízminőség-javító Program keretében megindul a bekötés, mivel a környező településeken az ammónia koncentrációja meghaladta az engedélyezett, 0,5 mg/l-t – jelentette be lapunknak adott interjújában Szigeti Attila. A régiónk vízellátásáért felelős Kiskunsági Víziközmű-szolgáltató Kft. kalocsai területi igazgatója részletesen is kifejtette: muszáj végre megfelelni az EU-s szabályozásnak, így Ordas, Géderlak, valamint Dunatetétlen és Harta vonalában elkezdik építeni azt a távvezetéket, amely a barákai, megnövelt kapacitású vízművel fogja őket összekötni. A lépés a halaszthatatlan kategóriához közelített (már az EU-s integrációnkra illett volna teljesíteni), de sokkal inkább tette próbára az érintett településeken élők évtizede kitartó türelmét (2001-ben már törvénybe iktatták a vízminőség-javítást), mint egészségét, hiszen egyik régióbeli községben sem volt veszélyesen magas az ammónia-koncentráció.

Az igaz, hogy minden településen az ammóniával volt gond, de nem súlyos mértékben; a legkevésbé Ordason, ahol a 0,6 mg/l koncentráció csak kevéssel haladta meg a határértéket; nem úgy Hartán, ahol a legfrissebb mérések alapján a többszörösére ugrott, 1,8 mg/l-re. Kettejük között áll Dunapataj (0,8 mg/l), de számukra más megoldandó probléma is fellépett: egész egyszerűen kicsi a víznyomás. Most erre is megoldást kínál az Ivóvízminőség-javító Program, amely már nem a Szelidi-tóról érkező vízzel, hanem a Géderlakról hozzájuk vezető távvezetékkel operál. Nem csak kényelmesebben használható víznyomással, hanem komoly minőségjavulással is járnak majd a munkák. Nem mintha az ammónia komolyan veszélyes lenne.

– Nincsen ártó élettani hatása – jegyezte meg Szigeti Attila, majd hozzátette: „a felnőttek számára”, ugyanakkor okozhat panaszokat kisgyermekeknél, elsősorban csecsemőknél. Az ammónia ugyanis reakcióba lép az oxigénnel és e különös kémiai nászból „nitrit, majd nitrát keletkezik”. – Ez a csecsemőkre nézve lehet ártalmas, ugyanis felszívódik a bélbolyhokban, majd a szervezetben és bekékülnek tőle – magyarázta a szakember.

Mindezt, illetve az EU rosszallását megelőzendő (az unió 100 milliárd forintot adott e célra, és kétszeri halasztást is elnézett), még idén elindul a több mint tíz éve várt távvezeték-építés, amely a határidő szerint jövő év júniusára be is fejeződik. Az ivóvízminőség javítására, a Kiskunsági Víziközmű-szolgáltató Kft. illetékességi területén, 2,2 milliárd forintot fordítanak, ami az elmúlt 30 évet nézve biztosan példátlan nagyságrendű.