www.kalocsaineplap.hu | Kalocsai Néplap Online Kalocsa és a környék lapja

A munkavállalók többségét érinti

Változások a cafetériában

2010.02.19 21:39 | Berlász Gabriella

Amint ismertes, 2010. január 1-jei hatállyal az Országgyűlés eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét és három kategóriába sorolta azok elemeit: adómentes, kedvezményes adózású és normál adózású elemek. A változás a legtöbb munkavállalót érinti, ráadásul a közszférában az étkezési utalványok kötelező közbeszerzési eljárás keretében történő beszerzése miatt a dolgozók legkorábban március végén juthatnak az amúgyis megnyirbált juttatáshoz. A környező országokban kicsit jobb a helyzet.

Gyakorlatilag csak az internetutalvány marad változatlanul adómentes, 25 százalékos adóteher hárul a melegétel-utalványra és az üdülési csekkre, (a céges üdülőben üdültetést is ideértve), a munkáltatói befizetésekre az önkéntes pénztárakba, a bérlet juttatására, az iskolakezdési támogatásra és az iskolai és nem iskolai rendszerű képzésre. A normál adózású körben összesen 97,89 százalékos adóteher hárul többek között a hidegutalványra. A válság közepette nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy rájöjjünk: a bevezetett adóterhek hatására a munkaadók jelentős része egyszerűen eltörli majd a cégen belüli cafeteria-rendszert, de még jobb esetben is alaposan megnyirbálják a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatásokat. A kockázati életbiztosítás díját támogató juttatás felső korlát nélkül adómentesen igényelhető.

Lehet egyéni vagy csoportos kockázati életbiztosítás is, fontos viszont, hogy a szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a káresemény bekövetkezésekor a kedvezményezettek pedig a munkavállaló által megadott magánszemély vagy magánszemélyek. A kedvezményes adózású elemek közé tartozik a legtöbb juttatás, ezeket 25 százalékos adó terheli. 2010-től az üdülési csekk kedvezményes adózással a havi minimálbér összegéig (2010-től 73 500 forintig) adható évente, igényelheti a munkavállaló és igényelhető a munkavállaló közeli hozzátartozója számára is. Meleg étkezés támogatására 2009-ben havi 12 000 forintot lehetett adni adómentesen, 2010-től viszont kedvezményes adózással már 18 000 forint adható. Utazási támogatásra havi, vagy éves bérlet összegének megfelelő juttatás adható 2010-től. Kedvezményes adózású elem lett az iskolakezdési támogatás is, amely a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegig adható. Iskolakezdési támogatást az adott szeptemberben általános- vagy középiskolába járó gyermek után kaphatnak a gyermek nevelői. Iskolakezdési támogatásban azok a nevelők részesülhetnek, akik a szóban forgó iskolás gyermek után családi pótlékra jogosultak. 2010-től a munkáltató által fizetett havi önkéntes nyugdíjpénztári támogatás munkavállalónként, havonta a mindenkori minimálbér 50 százalékának megfelelő összegéig adható kedvezményes adózású juttatásként. Önkéntes egészségpénztárra ennél kevesebb, csupán a minimálbér 30 százalékának megfelelő támogatás adható. A normál adózású csoportba január elsejével a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány, valamint a kultúra utalvány tartozik, mindhárom cafeteria elem után 54 százalékos adót kell fizetni, személyi jövedelemadó, valamint egyéb járulékok jogcímén. Azok a cafeteria szolgáltatók jöhetnek ki jól a válságból, amelyek megkönnyítik a munkaadók dolgát: csökkentik a költségeket vagy az ezzel járó adminisztrációt.

Nem csak Magyarországon igyekeznek a munkaadók minimalizálni a foglalkoztatás költségeit különféle béren kívüli juttatásokkal, hanem Horvátország, Bulgária, Románia, Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország adótörvényei is lehetővé teszik a cafetéria-rendszer működtetését. Ezek a juttatások adómentesek, de csak meghatározott összegben adhatók. Csehországban, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában is Magyarországhoz hasonlóan a legnépszerűbb juttatási forma az étkezési utalvány. Horvátországban a helyi utazási költségekhez járul hozzá legszívesebben a munkaadó, étkezési utalvány nincs is. Lengyelországban az üdülési utalvány szerepel az első helyen, az étkezési jegy csak a második. Magyarországon az étkezési utalvány és az üdülési csekk áll az első helyen, hasonlóan a lengyelországi munkavállalókéhoz. Mi magyarok keveset törődünk az öngondoskodás bármilyen formájával. A többi régiós állam sokkal tudatosabban választja meg a béren kívüli juttatásokat. Az étkezési jegyek után a legszélesebb körben választott juttatás az egészségbiztosítás, lehet élet- és nyugdíjbiztosítás is. Horvátországban és Szlovéniában kifejezetten biztosítási alapokba fektetik a pénzüket a munkavállalók. Romániában is van cégesautó és telefonjuttatás. Csehországban pedig lakbért, tandíjat és tréninget fizethetnek ebből a keretből. Néhány országban kiskorú gyerekek után is jár juttatás, ez itthon az iskolakezdési támogatás formájában működik, tehát bőven van mit tanulni szomszédainktól.