Mire ezeket a sorokat olvassa, a berlini Easterndaze főképp zene-orientált, de az évek során filmes programokkal is kiegészült nemzetközi fesztivál közönsége már tudni fogja, ki az a Tóth Dániel. A dunapataji születésű, de Londonban és Budapesten egyaránt otthonosan mozgó, Dani Tot néven alkotó fotós-filmes fiatalembernek ugyanis „Galactic Jackson” című kisfilmjét beválogatták az esemény palettájára, és ezen az estén tűzték műsorra a német főváros egyik legrégebbi és legpatinásabb mozijában, a Lichtblick Kinoban, október 5-én.

A magát megfigyelőnek valló dunapataji fiatalember előszeretettel szemléli a „kliséknél mélyebben” a körülötte lévő világot – vallja. Ez a szemlélet vezérelte, amikor belefogott a „Budapest Pretty Cool” [Budapest elég jó hely!] címet viselő videós projektjébe, amelynek lényege, hogy interneten publikál olyan kisfilmeket, amelyek a fővárosi és általában, a magyar élet mindennapjait az átlagember, vagy éppen egy különc szemüvegén keresztül tárja a nagyvilág elé angol nyelven, túl a szépséges pusztán, a Balatonon, vagy a gulyáslevesen. Interjút készít azzal, aki éppen szembejön vele az utcán, vagy bárhol másutt, és érdekesnek találja – ők mesélnek az említett videókban.

Ebből a sorozatból választotta ki a berlini fesztivál kulturális szervezője a „Galactic Jackson” című dokumentumfilmet. A mini-mozi Balla Zoltán lajosmizsei DJ-ről szól, aki amellett, hogy legendásan nagy analóg billentyűs-gyűjteményt őriz lakásában, csak bakelitlemezről játszik, és az underground bulik meghatározó alakja – meséli Dani.

– Ez egy magyarul beszélő dokumentumfilm, amelyhez készítettük angol feliratot. Ilyen formában mutatják ezt be a berlini fesztivál magyar napján két másik filmmel egyetemben – így a vetítés körülményeiről Dani Tot. – Galactic Jakson, vagy Space Romeo mesél azokról a house-bulikról, amelyek tizenöt év távlatában már történelemnek tűnhetnek. A srác egyébként fantasztikus egyéniség és pont úgy fest, mint Freddie Mercury, a Queen énekese. A filmben is két karakterként szerepel, egyfelől mint Balla Zoltán, másfelől, mint Galactic Jackson. Ez egy tizenöt perces rövidfilm, ami egyébként kiegészítője egy nagyobb mozinak, amit egy francia rendező készített a budapesti punk életről. Utóbbi komoly díjakat is nyert és szerepelt a cannes-i fesztiválon. Nagy öröm számomra, hogy ilyen illusztris csoportba kerülhettem – meséli a lelkes filmes-fotós, akinek esélyes, hogy egy másik németországi kulturális eseményen is visszaköszön majd a munkája, olyan felhozatalban, amelyben többek között a „Saul fia” és a „Liza, a rókatündér” is helyet kapott.

Először hívják életre ugyanis Berlinben a Collegium Hungaricum Berlin és a SpeakEasy Project Berlin szervezésében a HUNIWOOD-ra keresztelt magyar filmfesztivált, amely október közepétől a hónap végéig tart és számos új, hazai mozgóképes alkotást mutatnak be a német nagyérdeműnek.

– Ennek a szervezői támogatják a már említett Easterndaze fesztivált, így kerültem képbe. Azt mondták, hogy már készen van a programjuk, de felmerült, hogy „tartaléklistásként” számítanának rám, úgyhogy még az sem lehetetlen, hogy ott is vetíteni fogják a filmemet – meséli Dani, aki az elmúlt évtizedet a „London-Budapest-Dunapataj-Kalocsa négyszögben” ingázva töltötte és örül annak, hogy felfedezték a legnagyobb netes videómegosztó oldalon a munkáit.

– Okosabb embereknek ez biztosan gyorsabban megy, de én nagyon sok időt töltöttem azzal, hogy felfedezzem önmagam. Végül arra jutottam, hogy én egy alföldi megfigyelő vagyok. Az az embertípus, aki a földön dolgozva felnéz az égre és pontosan tudja, hogy júniusban milyen felhőből mekkora eső fog esni, mert ezt egyszer megtapasztalta és arra tíz év múlva is emlékszik, ha meglátja a felhőt, mondjuk július közepén. Talán ezért is hajlok a portré- és a dokumentumfilmek felé. Nekem ezek mennek a legkönnyebben, így hát olyan projekteket keresek ahhoz, amik összevágnak ezzel a látásmóddal. Többek között ezért is határoztam el, hogy egy város, esetemben Budapest portréját más emberek portréján keresztül szeretném bemutatni – vallott világáról a kreatív filmes, elejtvén, hogy hobbija nem kevés időt és anyagi ráfordítást is kíván. Annál is inkább örül minden megjelenési lehetőségnek, hátha akadnak majd, akik hasonlóképpen lelkesednek azért, ami őt motiválja, és ehhez esetleg támogatást is kap.