A Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár által útjára indított,
„Hazanézőben” című ismeretterjesztő sorozat harmadik évéhez és tizenharmadik állomásához érkezett január 15-én. Ezúttal dr. Szabó Milán – jelenleg Ausztráliában kutató – biológus mutatkozott be az itthoniaknak.

A fiatal szakembert Tamás László intézményvezető mutatta be a terem minden lehetséges helyét megtöltő, meglepően nagy számban megjelent hallgatóságnak, egyben örömmel állapította meg, hogy a helybéliek szemmel láthatóan fontosnak tartják, hogy közelebbről is megismerjék azokat, akiket tanulmányaik végzése, vagy a munkahelyük elszólított a városból. „Meg akarjuk tudni, miért mentek el, és együtt akarunk örülni annak, ha visszajönnek” – mondta a házigazda.

Dr. Szabó Milán érdeklődése vegyészmérnök édesapja és orvos édesanyja (Szabó László és dr. Kiss Hajnalka) hatására már korán a természettudományok felé fordult, a Bátyán élő nagyszülőktől pedig a természet és az állatok szeretetét tanulta meg. A Kertvárosi Általános Iskola elvégzése után a Szent István Gimnáziumban tanult, amit az igazi alma materének nevezett. Az itteni, magas színvonalú természettudományos képzésnek és tanárainak: Vinczellér Imrénének és Szeleczki Attilánénak köszönheti, hogy az érdeklődése középpontjába a biológia került. A kérdés, hogy ezen belül biológus, orvos, netán gyógyszerész legyen-e, a Szegedi Tudományegyetemen dőlt el. Az egyetemen növény- és sejtbiológia fakultációt választott, és diplomája megszerzése után a doktori cím megszerzése volt a következő cél. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjában folyó, nemzetközileg is elismert kutatásokba kapcsolódva folytathatta tudományos munkáját, majd 2011-ben doktori címet szerzett.

Innentől kezdve sokféle lehetőség nyílt meg a tehetséges fiatal kutató előtt, aki már eldöntötte: a vízben élő növényzet, a fotoszintézis útján energiát termelő parányok: algák, mikroorganizmusok kutatásával akar foglalkozni. A napjainkban minden földrészt, minden országot érintő kérdés: az energiafelhasználás, a földben található – véges mennyiségű! – szén és kőolaj nem éppen környezetbarát alkalmazása helyett, vagy jelenleg inkább mellett milyen alternatív energiatermelő szervezetek fordulnak elő a természetben, és hogyan fordíthatjuk őket a javunkra?

A legcsábítóbb – amely egyben élete legnehezebb döntése elé állította – egy ausztrál tudós állásajánlata volt, amelyet elfogadva három éve Sydneyben él, és az ottani Műszaki Egyetem természettudományos karán „klíma-változás és növénybiológia” a kutatási területe. Hogyan lehet üzemanyag mikroszkopikus méretű algákból – erre az izgalmas kérdésre a világ egyik legszebb, legkülönlegesebb természeti csodájánál: a Nagy Korallzátonynál keresheti a választ.

Mi, a közönség tagjai az előadás mellett gyönyörű képeket is láthattunk a tengerről és a víz alatti élővilágról, videofilmet a fotoszintézis folyamatáról, és fontos megállapításokat hallhattunk az ember tevékenységének következményeiről. Például Milán felvetette: vajon miből gondolja bárki, hogy a föld mélyén ezermillió év alatt felhalmozódott energiaforrások jelentős részének ezer év alatt történő felélése súlyos következmények nélkül marad? Másik töprengésre késztető kérdés: valóban reális alternatíva a biodízel előállítása, amikor a hozzá szükséges növények termesztése jelentős földterületet foglal el, és igen komoly a vízigényük? Ezekhez képest az algákból nyert energia környezetkímélő módon állítódik elő és használható fel. A technológia pedig akár a sivatagban is működik…

Az előadás után élénk beszélgetés alakult ki dr. Szabó Milán és a közönség között, amelyből választ kaphattunk arra, hogy milyen nyelven gondolkodik (magyarul, sőt, számolni is csak magyarul tud, aminek hallatán a kollégái csak hüledeznek); mennyire környezettudatos a gondolkodás Ausztráliában (nem jellemző…); milyen színű egy magyar biológus három órás hajóút után a viharos tengeren (zöld…). Arra a kérdésre, hogy hol kívánja hasznosítani a távoli földrészen megszerzett tudást, a vendég így válaszolt:

– A jelenlegi munkát átmenetinek tekintem, és keresni fogom a módját, hogy Magyarországon folytathassam a kutatásokat. Hiszen algák a Balatonban is vannak, és a biodízel előállítása már itthon is működik. Arról nem is beszélve, hogy én itt vagyok otthon (mutatott a kivetítőre, ahol éppen a Meszesi út nyárfasorának képe volt). Nekem az otthonom mindig is Kalocsa és Bátya marad!