Múlt héten sajtótájékoztatóra hívta a helyi médiumok képviselőit dr. Bálint József volt címzetes főjegyző, aki nemrég jelentette be, hogy indul ősszel polgármester-jelöltként az önkormányzati választáson. Az apropó az új Duna-híd volt, az ötlet múltja, valamint, hogy mi a teendőnk, hogy ez a Kalocsa és térsége szempontjából előnyös beruházás megvalósulhasson. Dr. Bálint József szerint állandó napirenden kell tartani a témát.

A tájékoztatón előrebocsátotta, hogy ő is egyetért az új Duna-híd megvalósításával, és minden erejével azon fog munkálkodni, hogy segítse a megvalósulását.

Egy szakemberek által megírt, elég hosszú és részletes tanulmányt ismertetett a sajtó munkatársaival, mely azt taglalta, hogy melyek a híd megvalósításának műszaki feltételei, hol kellene megvalósítani, és megépülése milyen hatással lehet az általa összekötött települések gazdasági, kulturális fejlődésére. (Ezt a tanulmányt részleteiben terjedelme miatt nem tudjuk közölni.)

Érdekes adat volt „hídügyben”, hogy 1995-ben egy bizottsági ülésen már készült egy tanulmány, majd 2006-ban az egy évtizeddel korábbi előterjesztő, Papp Sándor részleteiben is kidolgozta a híd megvalósításának tervét. Tehát nem új ötletről van szó, hiszen a dátumot nézve közel húsz éve már nemcsak egy ötlet hangzott el, hanem szakmai munka is folyt az ötlet kidolgozására.

– Külön kiemelném ebből volt vízügyi kollégámnak, volt főnökömnek, Papp Sándornak a tevékenységét, aki már 2006-ban leírta ezeket, és fölvázolta a híddal kapcsolatos konkrét kérdéseket, amelyeket az akkori önkormányzathoz, illetve országgyűlési képviselőhöz eljuttatott. A Kalocsa–Paks dunai híd javaslatát itt tartom a kezemben, ez a vázlat 2006-ban készült. Lehet látni, hogy hova tervezték be, ez annak a követelménynek megfelel, hogy az atomerőmű alatt, illetve Kalocsa város fölött jelenleg a dunai kikötő vonatkozásában, tehát az olajfinomító fölötti részen tervezi be, így az útcsatlakozásokat is. Ezt az 1520. és 1521-edik folyamkilométer közé tervezte a kollégám. A híd hossza 900 és 1100 méter a jobb- és bal parti árvízvédelmi töltés közötti távolság figyelembevételével. Távolsága a legközelebbi hidaktól: a Szent László hídtól 23 kilométer, a dunaföldvári hídtól 40 kilométer – mutatta a szakmai anyagot. Sajnos, mint mondta, a híd megvalósítása a rendszerváltás előtt a barákai katonai létesítmények miatt szóba sem jöhetett, a rendszerváltás után ez az akadály elhárult ugyan, de a 2006-os terv hiába jutott el a minisztériumig, politikai akarat, hozzáállás miatt a mai napig csak terv maradt.

Dr. Bálint szerint most itt a ragyogó lehetőség, az atomerőmű bővítése miatt már van realitása a Kalocsa-Paks Duna-híd megépülésének.

– A híd megvalósítása érdekében szükséges a kormányzati szereplőkkel személyes kapcsolat kiépítése, ebben nagy szerepe van az országgyűlési képviselőknek, a városok – így Kalocsa, Paks – és a többi érintett település polgármestereinek, a Kalocsa–Paks Duna Hídért Egyesületnek és a TEIT-nek. El kell érni, hogy az atomerőmű fejlesztési programjába a Kalocsa-Paks híd, mint a fejlesztés része kerüljön be, erről kormányzati döntést kieszközölni, és a téma napirenden tartása lokálisan és országos szinten, tehát időnként és folyamatosan a sajtóban ez visszatérő kell, hogy legyen – sorolta a teendőket, majd azzal folytatta, hogy a híd megvalósulása nem lehet választási kampánynak része, nem szabad, hogy ez az ügy pártpolitikai érdekeket szolgáljon – mondta összegzésül dr. Bálint.