Betett a rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű nyári eső a gabonaféléknek, igaz a szakember szerint ebben semmi különös nincs: máskor is volt ilyen. A kellő mennyiségű étkezési búza már bekerült a földekről, csak nem annyi, mint egy éve. Sokan voltak elővigyázatosak, hiszen már a csapadékosabb napok előtt kiküldték a kombájnokat a földre. Jól tették.

– Az őszi búza aratását jelentősen befolyásolta a július 8-a és 12-e közötti csapadékos időjárás. Ezzel nem csak az volt a gond, hogy a kombájnok nem tudták vágni a gabonát, hanem az is, hogy ez a csapadékmennyiség csökkentette a búza beltartalmi értékét: úgy 8-10 százalékponttal lett alacsonyabb a fehérje- és sikérértéke – fogalmazott Nagy Attila, kalocsai falugazdász. – Az étkezési és a takarmánybúza aránya 40:60 százalék, amit az is befolyásolt, hogy az utóbbi időben egyre több gazda állt át olyan fajtákra, amelyek nagyobb termést adnak, de ez a termésmennyiség a minőség rovására ment – értékelte a helyzetet, majd hozzátette, hogy a durum-búzánál sem sikerült elérni az előző évek minőségét, és általánosságban kijelenthető: a hosszabb tenyészidejű fajtáknál volt alacsonyabb a fehérje- és sikértartalom.

Ez annak ellenére, hogy nem hangzik jól, különösebben nem szokatlan, ugyanis a minőség időszakonként változik, és volt már az ideinél sokkal rosszabb év is. Kár szépíteni: gabonával gazdálkodni még mindig egy meteorológiai lutri, ugyanis pontosan nem lehet megjósolni, hogy a rakoncátlan időjárás hogyan befolyásolja a termésminőséget, és a leadásakor a felvásárlók milyen arányban veszik át étkezési, vagy takarmánybúzaként. Mert nem mindegy, milyen minősítést kap: az étkezési és a javító búza a legjobb, és most, hogy csökkent a minőség, ugyan még mindig van kenyérnekvaló, ám a gazdák jobban jártak volna, ha nem a takarmánybúzából, hanem az értékesebb étkezésiből értékesítenek többet. Az aratás mindenesetre rendben lezárult, jöhet a folytatás.

– Elkezdődött a tarlóhántás és gyomirtás, így a gazdák, az időjárás függvényében, egy-másfél hónapon belül elvethetik a repcét, aminek apró a magja, tehát nagyon jó vetőágyat kíván – magyarázta a nagyon időben rajtolt szezonmunkát Nagy Attila. A falugazdász összegezte azt is, hogy a tavalyhoz képest az elvárások alatt teljesítő termés és a termésátlagok milyen számokat hoztak. Íme a legaktuálisabbak: repce 3.180 ha (termésátlag 2,95 t/ha); őszi árpa 2.900 ha (5,1 t/ha); búza 17.000 ha (5,1 t/ha); tavaszi árpa kb. 1.000 ha (kb. 4 t/ha); zab 180 ha (2,8 t/ha).