Tizenhatodszor is a nyarat lezáró ünnepre gyűltek össze a Duna mente legkisebb településén, Ordason, ahol az elmúlt hétvégén rendezték a falunapokat. Tavasszal, amikor elkezdték tervezni a programokat, bizony látszott, hogy szűkös az erre fordítható pénz, leginkább a nullához közelített. A magyar ember – főleg, ha ordasi – bizony ilyen helyzetben is föltalálja magát, elkezdődött hát az ötletelés, százezrek, sztárvendégek nélkül hogyan legyen olyan program, amire eljönnek az emberek, amin igazán jól érzik magukat.

És sikerült! Kitűnő programok, több mint kétszáz ember, mégis családias légkör, és valamiféle összetartozás-érzés lengte körül az idei ünnepet.

Ami tulajdonképpen már a sátorállítással kezdődött péntek délelőtt, hiszen délben már a ponyva alatt összeültek egy finom babgulyásra a szervezők, segítők. Aztán jöttek a legkisebbek, hogy színes krétáikkal virágokat, mesefigurákat, történeteket rajzoljanak az aszfaltra. Következett az éjszakáig tartó foci a gumipályán, a sportban és a szomjoltásban megfáradt „harcosokat” bográcsban főtt paprikás krumpli várta a faluház hátsó teraszán.

Ők még alig hunyták le a szemüket, a horgászok népes csapata már a Duna-parton áztatta a damilokat. Gyerek kategóriában I. Ványai Gábor, II. Vörös István Andor, III. Tóth Sarolta. A II. és III. helyezett a különdíjat is elhozta. Felnőtt kategóriában I. Mészáros László – a különdíj is az övé egy 2,66 kg-os ponty megszákolásával –, II. ifj. Szabó Zsolt, III. Greksa Norbert.

Mikorra az ünnepélyes megnyitó kezdődött, az időjárás-felelős elkergette az esőfelhőket, így a szombati munkanap ellenére népes közönség előtt indult a műsor. Csodálatos tiszta, csengő énekhangján kalotaszegi népdalokat énekelt Borzavári Róza, majd Viczián Tímea Gárdonyi Géza: Isten veled, gólyamadár című írását olvasta fel.

Szabó Zsolt polgármester köszöntő szavai után azokról az apró örömökről beszélt, amik az utóbbi időben valósultak meg a faluban: a sportpálya és az óvoda felújításáról, a szoboravatásról. Ugyanilyen örömként említette azt a munkát, összefogást, segítő szándékot, ami a falunap szervezése során nyilvánult meg, valamint, hogy a délutáni program első mozzanataként nyolc ordasi produkció mutatkozik be a nagyérdeműnek az első helyi Ki mit tud? keretében. Valamint nagy örömmel jelentette be, hogy ősszel egy új játszóteret is birtokba vehetnek a gyerekek.

Közben, hogy a legkisebbek se unatkozzanak, a tájházban Ringató címmel indult program. 

A húsz éve alakult lakitelki Kösöntyű együttes folytatta a műsort, dél-alföldi és Erdélyben gyűjtött táncokkal. Két blokkjuk közé illeszkedett a nyári alkotótáborban már Ordason vendégeskedett EklekTrió is, akik eklektikus lélekborzongást egyszerűségében is változatos zenei nyelven, valamint komoly-könnyű-katartikus népdalokat és verseket saját(os) feldolgozásban (szöveg tőlük) adtak elő a közönség hatalmas tetszésnyilvánítása mellett. És úgy hallottam, nagyon visszavárják őket – a táborba is és a falu egyik zenés nyári estéjére is.

A délelőtti műsort a színpadon Borzavári Róza citerajátéka zárta.

Majd következett a X. Ordasi Alkotótábor kiállításának megnyitója a faluházban. A jubileumi alkalom hangulatát emelte az EklekTrió nyitó- és zárószáma. Zsigmond Enikő, a tábor főszervezője és Kiss István rajztanár tartották szóval a közönséget. Megtudtuk, hogy a tíz év alatt negyvenegy alkotó fordult meg a táborban, és több mint száz alkotás maradt a faluban. Idén a zenészekkel együtt tizennyolc művészt látott vendégül augusztus elején a község, sok festmény, grafika született ez alkalommal is, a tábor hetében fejezte be Farkas Tibor szobrászművész a Rákóczi-szobrot, és néhány új zeneszámmal bővült a Trió repertoárja.

Kiss István nyitotta meg a kiállítást, mely idén is nagy tetszést váltott ki: ötven alkotás került a falakra, s két hétig látható az ordasi faluházban.

A fél egytől háromig tartó műsorszünet alatt a sátorban látták vendégül a meghívottakat marhapörköltre és rétesre. Ha lett volna főzőverseny, ez az étek biztosan nagydíjas lett volna, dicsérvén Simon László és segítő csapata szakértelmét.

A délután egy nagy közérdeklődésre számot tartó műsorral kezdődött, az ordasi Ki mit tud?-dal, melyben nyolc műsorszámot láthattunk, a fellépők előtt Szilágyi Dorina énekelt a közönségnek egy népdalt és egy Republic számot. Akik megmutatták, mit tudnak: Tóth Adrienn, Kiss Szabina, Biacsi Mária, Horváth Barbara, Ványai Katalin és Lakatos Gabriella, Parrag Regina és Szima Szandi, Magdali Jánosné, Juhász Ibolya és Kapitány Józsefné. Dicséret illeti őket, hiszen nem könnyű hazai színpadon, ismerősök, iskolatársak, szomszédok, barátok elé kiállni, de olyan szeretettel fogadtak mindenkit, és olyan nagy tapsot kaptak, hogy remélik a szervezők, jövőre még több jelentkező akad.

Sok érdekes programot kínált még a délután, operettet és musicalt énekeltek a Liszt AMI magánének-szakos növendékei, a Géderlaki Népművészeti Kulturális Egyesület és a Ráckevei Nagybokréta együttes néptánc műsorában gyönyörködhettünk, fellépett az UTD zenekar és az egyre jobb Country Road, volt modern tánc és zumba, és hajnalig tartó falunapi bál.

A vasárnap délelőtti ökumenikus istentisztelet a lelki elcsendesülést és a feltöltődést segítette.

Vasárnap délután pedig benépesült az ordasi sportpálya, kutyás bemutató, ugrálóvár, népi fajátékok és lovasfogattal sétakocsikázás várta a még szusszal bírókat.

Aztán az újra és újra rákezdő szemerkélő eső tette rá a pontot a falunapi programsorozat végére. De már eshetett! Sok élménnyel, sok programmal, beszélgetésekkel lettünk gazdagabbak, csillogó tekintetekkel és fénylő mosolyokkal töltöttük meg lelkünk mélyén azt a fiókot, amit a szürkébb, egyhangúbb hétköznapokon mindig kihúzhatunk, egy egész éven át, a következő találkozásig…