Október második hete mozgalmas volt Dunapatajon a Művelődési Ház tájékán – köszönhetően a Dunapataji Népdalkör és Hagyományőrző Egyesület szervezésének. Az egy héttel korábbi Vass Lajos népzenei minősítő verseny, népzene és néptánc bemutató után folytatódott a sor a kulturális, népzenei műsorok terén.

Október 10-én Szászcsávási estet szervezett az egyesület a kultúrház színháztermébe, ami erre az alkalomra szinte teljesen megtelt érdeklődőkkel, barátokkal.

Szászcsávás (Erdély, Maros megye, Kis-Küküllő mente) és Dunapataj kapcsolata több mint két évtizedre nyúlik vissza. A pataji szüreti fesztivál idejére egy kisebb csoport látogatott a nagy zenei hagyományokkal bíró erdélyi faluból Dunapatajra. (Érdekességként megjegyezzük, hogy a szászcsávási kórus első „fellépése” 1837-ben volt. Különleges énektudásuk, hogy öt szólamban képesek hallás után, kotta nélkül énekelni, egyedülálló Európában és több száz éves hagyományokra vezethető vissza. Patajra a férfiakból álló Szászcsávási Dalárda jött el a cigányzenekarral együtt.) Különleges és ritka pillanat volt hallgatni a színpadon a többszólamú szászcsávási népdalokat. A Szászcsávási Zenekar játéka messze földön híres és elismert táncházas körökben, itt is bizonyították, hogy méltán elismert művészek. Műsorukban a dalárdával együtt is játszottak, majd a Dunapataji Népdalkörrel kibővülve szászcsávási népdalokat adtak elő. A pataji népdalkör vezetője Szűcs-né Török Ilona volt, vezényelt Ugron Noémi zenetanár, a Szászcsávási Énekkar karnagya. Ezek a közös énekek méltó és felemelő pillanatai voltak az estnek és az egész rendezvénysorozatnak.

Az est folyamán a Szász-csávási Bandával táncházat tartottak, amire a környékből is szép számmal jöttek táncosok. A Jámbor István „Dumnezeu” vezette banda megállás nélkül húzta a hagyományosan erdélyi magyar népzenét a táncosoknak. Bár a szászcsávási cigányzenészek több bandát is ki tudnak állítani, most egy ötös formációval jöttek Dunapatajra: Jámbor István prímás, Jámbor Viktor prímás, Csányi Sándor „Cilika” prímás, Mezei Alin brácsás, Mezei Sándor bőgős.

Pénteken a modern könnyűzenét kedvelők élvezhették a Polgármesteri Hivatal nagyszínpada előtt a Pop-Szegecs és a Country Road együttesek előadását. Ez a koncert a Népdalkör hangtechnikáján keresztül szólalt meg, a hangosításban Szűcs László, Szőke Jácint és Somogyi Károly működött közre.

Talán túlzás nélkül lehet mondani, hogy az utóbbi idők egyik leglátványosabb és legsikeresebb szüreti fölvonulását és bálját tartották meg október 12-én Patajon. Kiváló időjárás mellett indult a menet a szokásos fölvonulásra és meglepő volt, hogy milyen sokan vállalkoztak arra, hogy beöltöznek a magyaros ruhába, vagy éppen lóra ülnek, fogatot hajtanak. A menetben szép számmal voltak fiatalok, sokaknak a szüleik is beöltözve, énekszóval kísérték a fölvonulást, de a szász-csávási dalosok is elkísérték pataji barátaikat. A menet a hagyományoknak megfelelően körbejárta a falut, a kisbíró, Thiesz Zoltán kihirdette a szüreti bált és bemutatta a bírót, Komeny Hunort és a bírónét, Czirják Juditot. A gyönyörűen felöltözött táncosok, a szépen feldíszített fogatosok és csikósok jutalma szokás szerint vendéglátás volt, valamint nagy taps a közönség részéről. A szüreti tánc koreográfiáját Sebestyén Katalin és Bagó Melinda tanította be, ezt a táncot a dunapataji művelődési ház felújított színpadán telt ház előtt adták elő ismételten. Thiesz Zoltán, az egyesület elnöke, a szüreti mulatság fő szervezője ezután megköszönte a sok munkát minden résztvevőnek és segítőiknek, különösen kiemelte azt a magot, akik rendkívül sokat segítettek a szüreti fölvonulás és mulatság gördülékeny lebonyolításában: Királyné Páli Anita, Mádiné Király Henriette, Sztakóné Váradi Ildikó és Thiesz Zoltánné Veres Mónika. Végül a bíró és bíróné jelképes ajándékkal köszönte meg Thiesz Zoltán egyesületi elnöknek a több hónapig tartó készülődést, szervezést és munkát. A színpadi előadás után kezdődött a bál, ami késő éjszakáig tartott.

Vasárnap ökumenikus istentisztelettel és búcsúkoncerttel zárult egy nagyon sikeres és színvonalas Pataji Szüreti Fesztivál.