Bizonyára sokan tették már fel a kérdést, amikor a környezetükben sötét, sűrű, különös szagú füstöt kibocsátó kémény pöfögte a levegőbe tartalmát: vajon mivel tüzelnek ezek? A jelenséget magam is tapasztalva utánajártam: mivel is fűt olykor a lakosság, és milyen következményei vannak a nem megfelelő fűtőanyagok használatának Kérdéseimre Dongó Józsefnek, a Filantrop Kft. vezetőjének a segítségével jutottam – megdöbbentő! – válaszokhoz.

– Bizonyára nem én vagyok az első, aki feltételezi, hogy sokan égetik el a műanyag hulladékokat, sőt, azt is, hogy az utcára kitett zsákokat sem minden esetben a települési hulladék elszállításával megbízott cég viszi el, és ez is a háztartásokban kerül elégetésre.

– Elöljáróban leszögezem, hogy a kukákba szánt szemét kályhákban, kandallókban vagy kazánokban történő elégetése életveszélyes és rendkívüli módon károsítja a tüzelőberendezéseket, a kéményrendszereket és a környezetet. A FILANTROP Kft. Bács-Kiskun megye 83 településén és kijelölt szolgáltatóként Jász-Nagykun Szolnok megye teljes területén lát el kéményseprő-ipari közszolgáltatást. Ezen a területen mintegy négyszázezer ellenőrizendő, tisztítandó füstgázelvezető van. Azt mindenki tudja, hogy a kémény feladata az égés során képződő füst elvezetése, és fontos szerepe van a megfelelő huzat biztosításában. Ezért is lényeges, hogy a kémény jó állapotú, rendszeresen tisztított és az előírásoknak megfelelő legyen. A vegyes tüzelésű berendezéseknél kiemelten fontos, hogy a rendeltetésszerű használathoz előírt tüzelőanyaggal fűtsünk, hiszen a tüzelőberendezéseket és a kéményrendszereket meghatározott tüzelőanyagokhoz tervezték. Az előírtaktól való eltérés mindig kockázatot jelent. Ezek közül az egyik legveszélyesebb a szemét házi eltüzelése.

– Mindenfajta háztartási szemét elégetése problémát okoz?

– Vegyük sorra az általunk is ismert szokásokat: a műanyagokkal, PET palackokkal, magas gyantatartalmú, lakkozott vagy festett felületű éghető anyagokkal történő fűtés rendkívül káros a környezetre, a tüzelőberendezésre és közvetlenül ránk, emberekre nézve is. Elégésük során mérgező gázok is keletkeznek, melyek a tüzelőberendezésekben, a füstcsövön át a kéményekben rakódnak le. A kéményseprés során nehezen eltávolítható káros vegyületek a kémény belső falán üvegkeménységű felületet képeznek, amely folyamatosan szűkíti a kémény belső átmérőjét, csökkentve ezzel a huzatot. A végeredmény az lesz, hogy megfelelő huzat hiányában az égés nem lesz tökéletes, a káros és életveszélyes gázok vissza is áramolhatnak a lakótérbe. Ugyanakkor akár egy fűtési szezon alatt is tönkretehetjük a drága új kandallót, vagy a több százezer forintos fűtéskorszerűsítés eredményét, mert a károsodott kéményt le kell bontani, a tüzelőberendezést pedig ki lehet dobni! A műanyag hulladékok, gumiszármazékok égetése során intenzívebben jelentkezik a kéményen belüli koromképződés is, amely kéménytüzekhez vezethet. Ennek során a hőmérséklet elérheti akár az 1000 Celsius fokot, és a kéménytűz gyorsan átterjedhet a tetőszerkezetre is. Nem telik el úgy fűtési szezon, hogy a térségben ne lenne kéménytűz!

– Ön az előbb azt is említette, hogy nemcsak a tüzelőberendezésekre, de ránk, emberekre nézve is veszélyes anyagok kerülhetnek a levegőbe a nem megfelelő fűtőanyag használata miatt.

– Így igaz. A hulladékoknak a nem erre a célra gyártott, és így füstgáztisztítóval el nem látott tüzelőberendezésekben történő égetése nem csak a tüzelőberendezéseket károsítja a korom és savas anyagok lerakódása miatt, hanem súlyos környezetszennyezést okozhat! A lakossági fűtőberendezésekben a különböző műanyagok (PET, polipropilén, esetleg PVC) égetésekor a nem kellően magas hőmérséklet miatt tökéletlen az égés, emiatt jelentős koromképződéssel lehet számolni. A koromképződés mellett elégetlen szénhidrogének, PAH vegyületek is képződhetnek, melyek szintén egészségkárosító hatásúak. A papír és műanyag égetésekor – klórtartalmú anyagok jelenlétében – sósavgáz, olajtartalmú (műanyag) hulladékok esetében pedig kén-dioxid gáz képződhet, mely a környezet savasodásához vezethet. Az alacsony hőmérsékletű égetés kedvez a halogénvegyületek (klór, fluor), dioxinok és furánok (a furánvegyületek a felületkezelt faanyagok elégetése során keletkező mérgező gázok – a szerző) képződésének, melyek a környezetbe jutva kis koncentrációban is egészségkárosítók lehetnek!

– Mit tudnak tenni önök mindezek ismeretében?

– Mi a magunk részéről csak azt tudjuk megerősíteni, hogy a vegyes tüzelésű tüzelőberendezések fával vagy szénnel történő fűtése során, rendszeres kéményseprés mellett az előbbiektől nem kell tartani. A hangsúly a megfelelő tüzelőanyag használatán és a rendszeres kéményseprésen van. A kettő együtt jelentheti a biztonságot. Hogy mindkét tényező együttesen fennálljon, a kéményseprőknek is el kell tudni végezniük a munkájukat, lehetőség szerint az értesítőkben szereplő időpontokban vagy egy új, az ügyféllel egyeztetett időpontban be kell jutniuk az ingatlanokba. Sajnos, a nem megfelelő tüzelőanyag használatának ellenőrzése nagyon nehéz, hiszen a kéményseprő évente egy alkalommal ellenőriz előírás szerint. A vizsgálat során a kémény állapotából, lerakódásából ugyan azonnal látszik, hogy nem megfelelő anyaggal tüzelnek, de a kéményseprőnek lehetősége szankcionálásra nincs, ő csak ajánlást tehet a tulajdonosnak, hogy ezt ne tegye.

– Mit tehet a lakosság a környezetüket és egészségüket veszélyeztetők ellen?

– Általában a szomszédok azok, akik bejelentést tesznek, hiszen a szemétégetés során zavaró szín- és szaghatások is mutatkoznak. Amennyiben a zavaró hatás folyamatos és nagy intenzitású, abban az esetben a lakosoknak van lehetőségük bejelentésre az illetékes Járási Hivatal Hatósági Osztályán, akik levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört gyakorolják. Ezen felül birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető, amelyet az adott település jegyzőjénél lehet elindítani.

Az elmondottakból is leszűrhető, hogy a probléma rendkívül komoly, és egyre több helyen és fórumon világítanak rá a szakemberek: a lakosság rosszul értelmezett „takarékoskodása”, vagyis a szemét elégetése hallatlanul környezetszennyező! A levegőbe és a talajba (így a növényekbe, állatokba, vagyis a táplálékláncba) bekerülő, mérgező anyagok szív- és érrendszeri megbetegedéseket, asztmát, tüdőrákot, immunrendszer károsodást, meddőséget, impotenciát, fejlődési rendellenességeket, emésztőszervi problémákat okozhatnak.

Megoldás a felvilágosító munka és a kormányzat, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság összefogása lehet. A jelenségről sok helyen szerezhet bővebb információkat a Kedves Olvasó, például nagyon érdekes és sokoldalú a „recity.hu – kulcs az élhető városhoz” nevű internetes oldal, de az internetes keresőbe bepötyögve a „hulladékégetés” szót, számtalan oldalról ismerheti meg a problémát.

A hulladékégetéssel kapcsolatban több jogszabály is született: például a 306/2010 kormányrendelet, a 3/2002 KÖM rendelet, a 29/2014 FM rendelet mind-mind ezt a kérdéskört szabályozza.

A településeken a rászorulók tűzifa támogatást is kapnak – Kalocsán éppen a közelmúltban próbáltak segítséget nyújtani önkormányzati és civil összefogással a hátrányos helyzetű családoknak. Vegyük komolyan tehát ezt a magunk és gyermekeink jelenét, jövőjét, egészségét befolyásoló problémát, és tegyünk meg mindent, hogy csökkenjen környezetünkben a nem megfelelő tüzelőanyagok használata miatti veszélyforrás!